„Kiss Manyi” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Színész infobox |
{{Színész infobox |
||
| név = Kiss Manyi |
| név = Kiss Manyi |
||
| kép = |
| kép = |
||
| képaláírás = |
| képaláírás = |
||
| születési név = |
| születési név = |
||
| születésnap ={{zászló|magyar 1867-1918}} [[Magyarlóna]] |
| születésnap ={{zászló|magyar 1867-1918}} [[Magyarlóna]] <br/>[[1911]]. [[március 12.]] |
||
| halál ideje ={{zászló|magyar}} [[Budapest]]<br/>[[1971]]. [[március 29.]] {{életkor-holt|1911|3|12|1971|3|29}} |
| halál ideje ={{zászló|magyar}} [[Budapest]]<br/>[[1971]]. [[március 29.]] {{életkor-holt|1911|3|12|1971|3|29}} |
||
| születési név = Kiss Margit |
| születési név = Kiss Margit |
||
| művésznév = |
| művésznév = |
||
| aktív évek = [[1926]] – [[1971]] |
| aktív évek = [[1926]] – [[1971]] |
||
| házastárs = |
| házastárs = |
||
39. sor: | 39. sor: | ||
[[1926]]-tól [[Kolozsvár]]ott, [[1928]]-tól [[Miskolc]]on, majd [[1929]] és [[1932]] között [[Szeged]]en játszott. Pályafutása kezdetén [[szubrett]] és komikai szerepeket alakított természetes játékkal, kiváló tánc- és énektudással. [[1932]] után egy ideig olasz artista férjével külföldi cirkuszokban lépett fel. Megunva a statisztaszerepeket a porondon, [[1934]]-ben [[Budapest]]en debütált, de állandó szerződést egyelőre nem kapott. |
[[1926]]-tól [[Kolozsvár]]ott, [[1928]]-tól [[Miskolc]]on, majd [[1929]] és [[1932]] között [[Szeged]]en játszott. Pályafutása kezdetén [[szubrett]] és komikai szerepeket alakított természetes játékkal, kiváló tánc- és énektudással. [[1932]] után egy ideig olasz artista férjével külföldi cirkuszokban lépett fel. Megunva a statisztaszerepeket a porondon, [[1934]]-ben [[Budapest]]en debütált, de állandó szerződést egyelőre nem kapott. |
||
Pályáját a [[Pódium kabaré]]ban folytatta. [[1935]]-ben, a [[Király Színház]]ban egy „beugrással” alapozta meg fővárosi hírnevét. [[1938]]-ban a [[Fővárosi Operettszínház]] szerződtette, de játszott a [[Magyar Színház]]ban, az [[Andrássy út]]i Színházban, az Erzsébetvárosi Színházban, a Márkus Park Színházban és a [[Vidám Színház]]ban is. [[1943]]-ban a [[Vígszínház]]ba szerződött. Ekkor már a budapesti közönség egyik kedvence. |
Pályáját a [[Pódium kabaré]]ban folytatta. [[1935]]-ben, a [[Király Színház]]ban egy „beugrással” alapozta meg fővárosi hírnevét. [[1938]]-ban a [[Fővárosi Operettszínház]] szerződtette, de játszott a [[Magyar Színház]]ban, az [[Andrássy út]]i Színházban, az Erzsébetvárosi Színházban, a Márkus Park Színházban és a [[Vidám Színház]]ban is. [[1943]]-ban a [[Vígszínház]]ba szerződött. Ekkor már a budapesti közönség egyik kedvence. |
||
A [[második világháború]] után több budapesti színházban is játszott, de csak szerepekre szerződött – kényszerből, mert politikailag nem kívánt személy lett: valaki látta a fronton katonáknak énekelni. |
A [[második világháború]] után több budapesti színházban is játszott, de csak szerepekre szerződött – kényszerből, mert politikailag nem kívánt személy lett: valaki látta a fronton katonáknak énekelni. |
||
155. sor: | 155. sor: | ||
* Arc (1970) |
* Arc (1970) |
||
* A gyilkos a házban van (1971) |
* A gyilkos a házban van (1971) |
||
{{oszlop-vége}} |
{{oszlop-vége}} |
||
A lap 2014. március 7., 17:38-kori változata
Kiss Manyi | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Kiss Margit |
Született | 1911. március 12.[1][2][3][4] |
Elhunyt | 1971. március 29. (60 évesen)[5][4][6] Budapest[7] |
Sírhely | Farkasréti temető |
Pályafutása | |
Aktív évek | 1926 – 1971 |
Díjai | |
Kossuth-díj | 1957 |
Jászai Mari-díj | 1954 |
Kiváló művész | 1964 |
Érdemes művész | 1962 |
További díjak |
|
Kiss Manyi IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Manyi témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kiss Manyi, Kiss Margit (Magyarlóna, 1911. március 12. – Budapest, 1971. március 29.) Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színésznő.
Élete
1926-tól Kolozsvárott, 1928-tól Miskolcon, majd 1929 és 1932 között Szegeden játszott. Pályafutása kezdetén szubrett és komikai szerepeket alakított természetes játékkal, kiváló tánc- és énektudással. 1932 után egy ideig olasz artista férjével külföldi cirkuszokban lépett fel. Megunva a statisztaszerepeket a porondon, 1934-ben Budapesten debütált, de állandó szerződést egyelőre nem kapott.
Pályáját a Pódium kabaréban folytatta. 1935-ben, a Király Színházban egy „beugrással” alapozta meg fővárosi hírnevét. 1938-ban a Fővárosi Operettszínház szerződtette, de játszott a Magyar Színházban, az Andrássy úti Színházban, az Erzsébetvárosi Színházban, a Márkus Park Színházban és a Vidám Színházban is. 1943-ban a Vígszínházba szerződött. Ekkor már a budapesti közönség egyik kedvence.
A második világháború után több budapesti színházban is játszott, de csak szerepekre szerződött – kényszerből, mert politikailag nem kívánt személy lett: valaki látta a fronton katonáknak énekelni.
1954-ben a Madách Színház szerződtette. Az 1950-es években figyeltek fel drámai tehetségére (Kurázsi mama). „Ettől kezdve szerepköre kibővült: a sokszor groteszk, tragikomikus színekkel jellemzett vígjátéki alakok mellett a drámai művek tragikus hőseit is eszköztelen játékkal, átütő erővel, hitelesen formálta meg.” Sok pályatársa csodálta átváltozóképessége miatt, percek alatt képes volt a szerepe szerint felvenni az adott figurát. A Madách színházi szerződés véget vetett mellőzésének és az állami kitüntetések is „megtalálták”. 1954-ben Jászai Mari-díjat, 1957-ben Kossuth-díjat kapott, 1962-ben érdemes, 1964-ben pedig kiváló művészi címmel tüntették ki. Pályatársai csak az utolsó napokban értesültek halálos betegségéről.
Színpadi szerepei
- Ledér (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)
- Iluska (Kacsóh Pongrác: János vitéz)
- Clarisse (Huszka Jenő: Lili bárónő)
- Stázi (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő)
- Manci (Heltai Jenő: A tündérlaki lányok)
- Marika (Remenyik Zsigmond: Az atyai ház)
- Colette (Eisemann Mihály: Fekete Péter)
- Vadász Frici (Eisemann Mihály: Én és a kisöcsém)
- Elza (Csiky Gergely: Ingyenélők)
- Olga (Csehov: Három nővér)
- címszerep (Bertolt Brecht: Kurázsi mama)
- Beliza (Molière: A tudós nők)
- Edit (Goodrich-Hackett: Anna Frank naplója)
- Anna Andrejevna (Gogol: A revizor)
- Annus (Tabi László: Különleges világnap)
- Vinczéné (Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon)
- Bodnárné (Németh László: Bodnárné)
- Miss Furnival (Shaffer: Black Comedy)
- özv. Mák Lajosné (Fejes Endre: Vonó Ignác)
- Myrtle (Thornton Wilder: A mi kis városunk)
- Stringl bárónő (Fejér István: Egy marék boldogság)
- Margarita Lvovna (Raszkin–Szlobodszkij: Filmcsillag)
- Gál Zsigáné (Urbán Ernő: Gál Anna diadala)
- Nérine (Molière: Gömböc úr)
- Lukérja Pochlebkina (Gyakonov: Házasság hozománnyal)
- Klementina (Wydrzyński: Klementina asszony szalonja)
- Tréfa az egész
- Zizi Mackford (Anatolij Szurov: Vadnyugat)
Filmszerepei
Játékfilmek
|
|
Tévéfilmek
|
|
Hangjátékok
- Alice csodaországban
Díjai
- Jászai Mari-díj (1954)
- Kossuth-díj (1957)
- Érdemes művész (1962)
- Kiváló művész (1964)
- SZOT-díj (1970)
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Kiss Manyi életrajz
- Színházi Adattár
Külső hivatkozások
- Kiss Manyi a PORT.hu-n (magyarul)
- Kiss Manyi szobra a Nemzeti Színház Szoborparkjában
- Kiss Manyi dalszövegei
Kapcsolódó szócikkek
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ BnF források (francia nyelven)
- ↑ a b Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 1.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. augusztus 29.)
- ↑ Death registry (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. március 27.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 7.)