„Kéthly Anna” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
97. sor: | 97. sor: | ||
* 2009-ben mutatták be [[Mészáros Márta]] ''Utolsó jelentés Annáról'' című filmjét, amelyben a politikusnőt [[Eszenyi Enikő]] alakítja. (A film életrajzi szempontból nem hiteles.) |
* 2009-ben mutatták be [[Mészáros Márta]] ''Utolsó jelentés Annáról'' című filmjét, amelyben a politikusnőt [[Eszenyi Enikő]] alakítja. (A film életrajzi szempontból nem hiteles.) |
||
* [[Budapest VII. kerülete|Erzsébetvárosban]] egy teret neveztek el róla, ahol szobrot is állítottak tiszteletére. |
* [[Budapest VII. kerülete|Erzsébetvárosban]] egy teret neveztek el róla, ahol szobrot is állítottak tiszteletére. |
||
* Emléktáblákat avattak fel tiszteletére [[Budapest]]en a [[Emléktáblák Budapest XIII. kerületében|Pozsonyi út 40.]] számú, [[Emléktáblák Budapest VIII. kerületében|Corvin köz 1.]] számú, [[Emléktáblák Budapest VIII. kerületében|Nap utca 33.]] számú és a [[Emléktáblák Budapest VII. kerületében|Damjanich utca 51.]] számú épületeken. |
* Emléktáblákat avattak fel tiszteletére [[Budapest]]en a [[Emléktáblák Budapest XIII. kerületében|Pozsonyi út 40.]] számú, [[Emléktáblák Budapest VIII. kerületében|Corvin köz 1.]] számú, [[Emléktáblák Budapest VIII. kerületében|Nap utca 33.]] számú és a [[Emléktáblák Budapest VII. kerületében|Damjanich utca 51.]] számú épületeken. Csili Művelődési Központ Nagy Győri István u. 4-6. |
||
<center> |
<center> |
||
<gallery> |
<gallery> |
A lap 2014. január 18., 22:31-kori változata
Kéthly Anna | |
Fájl:Kethlyanna.jpg | |
A Magyar Népköztársaság államminisztere | |
Hivatali idő 1956. november 3. – 1956. november 4. (de facto)/november 12. (de iure) | |
Szociáldemokrata Párt elnöke | |
Hivatali idő 1956. október 31. – 1956. november | |
Előd | Szakasits Árpád (1948-ig) |
Utód | Petrasovits Anna (1989-től) |
A Magyar Köztársaság Országgyűlésének (Nemzetgyűlés) alelnöke | |
Hivatali idő 1945. november – 1948. február | |
Született | 1889. november 16. Budapest, Magyarország |
Elhunyt | 1976. szeptember 7. (86 évesen) Blankenberge, Belgium |
Sírhely | Új köztemető |
Párt | Szociáldemokrata Párt |
Házastársa | nem ment férjhez |
Foglalkozás | politikus, újságíró |
Vallás | latin rítusú katolikus egyház |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kéthly Anna témájú médiaállományokat. |
Kéthly Anna (Budapest, 1889. november 16. – Blankenberge, Belgium, 1976. szeptember 7.) magyar szociáldemokrata politikus, az Országgyűlés második női képviselője, 1922-től 1948-ig parlamenti képviselő. Az 1956-os forradalom idején újjáalakult Szociáldemokrata Párt elnöke és a Harmadik Nagy Imre-kormány államminisztere.
Életpályája
Fiatalkora
Kéthly Anna egy kilencgyermekes munkáscsalád második gyerekeként született. Apja villanyszerelő szakmunkás volt. Már fiatalon dolgoznia kellett, munka mellett végezte el a négy polgári iskolát. Ezután gyors- és gépírói, majd könyvelői képesítést szerzett. Közben egy konfekcióüzemben dolgozott, de gyenge fizikuma miatt nehezen bírta a megerőltető munkát. Először a Tolnai Világlapjánál kezdett dolgozni, majd 1907-től Kassán vállalt magántisztviselői állást különböző cégeknél. 1913-ban lép be a Tisztviselői Szakszervezetbe. A szakszervezeten keresztül került kapcsolatba az 1890-ben alakult Magyarországi Szociáldemokrata Párttal (MSZDP). A pártnak 1917-ben lett a tagja, csakúgy, mint a Magyarországi Magántisztviselők Országos Szövetségének. Az 1918. október 28-án lezajlott őszirózsás forradalmat üdvözölte, hiszen a forradalom lehetőséget jelentett a polgári demokratikus társadalom kialakulására. A Tanácsköztársaságot ugyanakkor elítélte, jórészt a Lenin-fiúk atrocitásai miatt.
A két világháború között
A forradalmak után, a Horthy-korszakban kezdődött politikai pályája. Az MSZDP legálisan működhetett, hiszen a párt vezetője, Peyer Károly megállapodást kötött Bethlen István miniszterelnökkel. Ez volt az úgynevezett Bethlen–Peyer-paktum, amit 1921. december 21-én kötöttek meg, így a párt indulhatott az 1922-es választásokon. A megállapodás értelmében a párt legálisan működhetett, a tagjait nem üldözték jobban, mint más ellenzéki pártokét, a sajtójuk szabadon írhatott. Cserébe az MSZDP nem fejt ki rendszerellenes propagandát külföldön, nem szervez sztrájkokat, illetve postás- és vasutas szakszervezeteket. Kéthly Anna 1922-es választásokon lett Magyarország második női országgyűlési képviselője. Azonban ő volt az első, aki mandátumát több választáson keresztül is megtartotta. Azért lehetett képviselő, mert a párt, amely szabadulni akart a Tanácsköztársaság idején „kompromittálódott” emberektől, új, korábban ismeretlen politikusokat akart előtérbe helyezni. 1922-től 1945-ig jórészt a társadalmi igazságtalanságok, a nyomor enyhítése beszédeinek témája. Felszólalt az egészségügyi ellátás javítása és természetesen a nők védelmének érdekében. Gyakran az iskolázás kiterjesztése, a tankötelesség 14 éves korig történő emelése mellett érvelt. Ez tulajdonképpen a népiskola 8 osztályossá tételét jelentette, hiszen akkor 4 osztályt kellett kötelezően kijárni. Szintén gyakran foglalt állást az egészségügyi ellátás kiterjesztése mellett.
Érvelési módszere kiemelendő a kor ellenzékijei közül: nem csak azt hangsúlyozta, hogy a munkások mit nyerhetnek az adott javaslat elfogadásával, hanem azt is, hogy a munkaadók számára milyen előnyöket jelentenek az egészséges, képzett munkások.
A Nemzetgyűlés többször is napirendre tűzte a női választójog szűkítését. A cenzust 24-ről 30 évre emelő törvény ellen azzal érvelt, hogy a nők az orvostudomány állása szerint hamarabb érnek meg a férfiaknál, és hogy sok 24-30 év közötti nő van munkában a gazdaság különböző területén. A műveltségi cenzus ellen az volt a kifogása, hogy a vidéki gyerekek illetve a szegények gyermekei hamar, 8-9 éves korukban dolgozni kényszerülnek.
Parlamenti tevékenysége közben különböző újságokban is publikált, valamint volt a szerkesztője. Még fiatalkorában kezdett dolgozni a „Tolnai világlapjá”-nál. A leghíresebb a „Nőmunkás” volt, aminek felelős szerkesztője volt. A lap 1926-1938 között jelent meg. Cikkei elsősorban szociális kérdésekkel foglalkoztak, valamint a társadalomban betöltendő női szerepekhez adtak útmutatást.
A második világháború alatt
Az 1930-as évek vége felé egyre inkább radikalizálódik a közélet, a szélsőjobb előretör, az ország a hitleri Németország felé közeledik. Kéthly Anna a társadalmi problémák hangoztatója mellett most már a zsidótörvények éles bírálójává vált. A Horthy-korszakban 1939-ben tartottak utoljára választásokat. Az MSZDP számára a választás mélypontot jelentett. Míg 1922-ben 25, 1926-ban és 1931-ben 14, 1935-ben 11 képviselőt küldtek, addig 1939-ben csak ötöt. Kéthly Anna megőrizte mandátumát, és továbbra is az országgyűlés tagja maradt. Egyre inkább a németek elleni összefogásra buzdított. Kereste a lehetőséget a polgári erők összefogására, és ezáltal a háborúból való kilépésre. Az 1942-es újvidéki vérengzés ellen Bajcsy-Zsilinszky Endrével együtt emelte fel a szavát, követelte a tettesek felelősségre vonását. Ekkor több halálos fenyegetést is kapott. Amikor barátai azt tanácsolták neki, hogy ezekbe az ügyekbe ne ártsa bele magát, akkor tette híres kijelentését: „Aki fél, menjen cukrászkisasszonynak!”. Bátorságáért párttársa, Böhm Vilmos a magyar politika Jeanne d’Arcjának nevezte. A demokratikus pártok összefogásának a lehetősége 1943-ban realizálódott, a két legerősebb pártjuk, a Független Kisgazdapárt és az MSZDP szövetséget kötött. Abban reménykedtek, a háború után ez a két párt fog egy demokratikus váltást létrehozni, és elindítják az országot a többpárti demokrácia felé. 1943-44 telén többször tárgyalt Peyer Károllyal együtt angolbarát politikusokkal, a háborúból való kilépés érdekében.
Az országot 1944. március 19-én megszállták a német csapatok. A németekkel kollaboráns Sztójay-kormány betiltott valamennyi nem szélsőjobboldali pártot és szervezetet. Kéthly ugyanakkor többször is felhívta az ország figyelmét arra, hogy párttársai jelentős részét deportálták, sőt, a miniszterelnök Kállay Miklós és a belügyminiszter, Keresztes-Fischer Ferenc eltűnését is szóvá tette. Mint az ellenzék egyik vezéregyéniségét, előbb a németek, majd a nyilasok keresték, de nem tudták elfogni. Egy Nógrád megyei kis településen bujkált, hamis papírokkal és személyazonossággal. A német megszállás alóli felszabadulás után, 1945 februárjában, nem sokkal az ostrom vége után Budapesten jelentkezik az MSZDP vezetőségénél. Az ismert politikus pártja külpolitikai és nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságának lesz a vezetője. Tagja lesz a politikai bizottságnak, valamint a „Világosság” című lap felelős szerkesztője lesz.
A második világháború után 1956-ig
Az 1945-ös választásokon az MSZDP a parlament második legnagyobb pártja lett 17%-kal az 57%-ot szerző FKGP mögött, de szovjet nyomásra kénytelenek voltak a Magyar Kommunista pártot is bevenni a koalícióba. Kéthly Anna 1945-től egészen 1948-ig a Nemzetgyűlés, majd az Országgyűlés alelnöke lett. Egyben ő lett pártja parlamenti frakciójának a vezetője. A koalícióba bekerült, a belügyi szerveket megszerző kommunisták hozzá láttak a többi párt felszeleteléséhez és beolvasztásához. A „szalámi-taktika” az FKGP-vel kezdődött, de nyilvánvaló volt, hogy az MSZDP sem kerülheti el a beolvadást. A pártnak a két világháború közötti több vezetőjét, például a korábbi pártelnököt, Peyer Károlyt már 1947-ben távozásra kényszerítették a hatóságok és a letartóztatástól való félelem. Peyer távozása után a párton belül egyre inkább Kéthly lett a vezetője azoknak, akik ellenezték az MKP-val való egyesülést. Kéthly hangsúlyozza, hogy a kommunistákat világnézeti különbségek választják el a szociáldemokratáktól, és hogy a két pártot emiatt nem lehet egyesíteni. Az 1947-es választásokon az MKP a legerősebb párt lesz, elsősorban a „kékcéduláknak” köszönhetően. Hiába kaptak a demokratikus pártok több szavazatot, a kormányt a kommunista párt vezetésével hozták létre.
1948 volt a „fordulat éve”: ekkor egyesült a két munkáspárt. Az MSZDP XXXVI. kongresszusán a kommunistákkal való egyesülés mellett döntött. Az ezzel egyet nem értőket, valamint a háború előtti vezetők jelentős részét kizárják a pártból, köztük Kéthly Annát. A két pártból pedig létrejön a Magyar Dolgozók Pártja. A koalícióból Hazafias népfront lesz. Az 1949-es választások pedig véget vetnek a többpárti demokráciának, minden mandátum az MDP-é lesz.
A 60 éves Kéthly ezek után visszavonul a politikától és a közélettől. A letartóztatást azonban nem kerüli el. A Rajk-perben megkezdődött a kommunisták egymás közti leszámolása, így nyilvánvaló volt, hogy a még az országban illetve szabadlábon lévő egykori MSZDP vezetők is sorra kerülnek. Kéthlyhez hasonlóan kerül törvénytelenül börtönbe Szakasits Árpád, aki az MSZDP elnöke volt, amikor Kéthlyt kizárták. Kéthly 4 évet töltött börtönben, ítélet nélkül, végül életfogytiglanra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. A politikusnő bebörtönzése éles nemzetközi visszhangot keltett. Végül a Nagy Imre-kormány idején felülvizsgálták az ellene hozott ítéletet, és házi őrizetbe került.
Emigrációban 1956 után
1956. október 23-án forradalom kezdődött a szovjet típusú rendszer ellen. A Szociáldemokrata párt újjá alakult. Elnöke Kéthly Anna lett. Őt nem kompromittálta semmilyen együttműködés a kommunistákkal, és ő volt a legtekintélyesebb az itthon maradt vezetők közül. A november 3-án megalakult Harmadik Nagy Imre-kormányban államminiszteri posztot kapott.
1956. november 4-én Bécsben tartózkodott, részt vett a Szocialista Internacionálé kongresszusán. Hazafelé tartva értesült a szovjetek bevonulásáról. Többé nem tért vissza az országba. Első útja New Yorkba, az ENSZ magyar bizottságához vezetett, ahol részt vett a forradalomról szóló jelentés elkészítésében. Több memorandumot küldött az ENSZ-hez. 1957-ben a strasbourgi Magyar Forradalmi Tanács elnöke lett. A Szocialista internacionálé és a belga szociáldemokraták segítségével Brüsszelben telepedett le. Ezenkívül ő volt a londoni Népszava főszerkesztője, egészen 1964-ig. 1976. szeptember 7-én halt meg a belgiumi Blankenbergében.
Emlékezete
- Hamvait 1990-ben hozták haza és temették el a Rákoskeresztúri új köztemetőben, teljes rehabilitálása 1994-ben történt.
- 2009-ben mutatták be Mészáros Márta Utolsó jelentés Annáról című filmjét, amelyben a politikusnőt Eszenyi Enikő alakítja. (A film életrajzi szempontból nem hiteles.)
- Erzsébetvárosban egy teret neveztek el róla, ahol szobrot is állítottak tiszteletére.
- Emléktáblákat avattak fel tiszteletére Budapesten a Pozsonyi út 40. számú, Corvin köz 1. számú, Nap utca 33. számú és a Damjanich utca 51. számú épületeken. Csili Művelődési Központ Nagy Győri István u. 4-6.
-
Kéthly Anna szobra a budapest–erzsébetvárosi Kéthly Anna téren
-
Kéthly Anna emléktáblája egykori lakhelyén, a Pozsonyi út 40. szám alatt
-
Emléktáblája a Corvin közben
-
Kéthly Anna sírja Budapesten. Új köztemető: 300. parcella
Források
- Magyar életrajzi lexikon
- mult-kor.hu
- Szerencsés Károly-Estók János: Híres nők a magyar történelemben
- A Magyar történelem titkai (Reader's Digest kiadó)