„Szocóc” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Addbot (vitalap | szerkesztései)
130 152 szerkesztés
a Bot: 9 interwiki link migrálva a Wikidata d:q279997 adatába
demo
31. sor: 31. sor:
|weboldal = www.socovce.sk
|weboldal = www.socovce.sk
}}
}}
'''Szocóc''' ([[1899]]-ig ''Nagy-Szoczócz'', [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Socovce'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Zsolnai kerület]]ben, a [[Turócszentmártoni járás]]ban. [[2011]]-ben Szocóc 244 lakosából 228 szlovák volt.
'''Szocóc''' ([[1899]]-ig ''Nagy-Szoczócz'', [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Socovce'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Zsolnai kerület]]ben, a [[Turócszentmártoni járás]]ban.


== Fekvése ==
== Fekvése ==
43. sor: 43. sor:
Fényes Elek szerint ''" Szocsócz (Kis), (v. Sztránka), f., Thurócz vmegyében, a körmöczi országutban: 44 kath., 31 evang. lak. F. u. b. Révay. Ut. p. Rudnó. Szocsócz (Nagy), tót falu, Thurócz vmegyében, a Thurócz vize mellett: 205 kath., 30 evang. lak. F. u. b. Révay."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
Fényes Elek szerint ''" Szocsócz (Kis), (v. Sztránka), f., Thurócz vmegyében, a körmöczi országutban: 44 kath., 31 evang. lak. F. u. b. Révay. Ut. p. Rudnó. Szocsócz (Nagy), tót falu, Thurócz vmegyében, a Thurócz vize mellett: 205 kath., 30 evang. lak. F. u. b. Révay."'' <ref>{{Fényes}}</ref>


[[1910]]-ben 123, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Turóc vármegye]] [[Stubnyafürdői járás]]ához tartozott.
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Turóc vármegye]] [[Stubnyafürdői járás]]ához tartozott.


A hozzá tartozó Szentmária plébániáját és templomát [[1258]]-ban említik először, amikor [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király adománylevelében István kőfaragó fiainak, Benedeknek és Péternek adja. [[1265]]-ben divéki Budimir a turóci kolostornak adta. [[1273]]-ban Recsk comes fiának birtoka, a [[18. század]]ban a turócszentmártoni plébániáé. [[1639]]-ben egyháza ''ecclesia Virginis'' néven szerepel. [[1715]]-ben 4 adózója volt. [[1785]]-ben 17 házában 142 lakos élt. [[1828]]-ban 16 háza volt 145 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
A hozzá tartozó Szentmária plébániáját és templomát [[1258]]-ban említik először, amikor [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király adománylevelében István kőfaragó fiainak, Benedeknek és Péternek adja. [[1265]]-ben divéki Budimir a turóci kolostornak adta. [[1273]]-ban Recsk comes fiának birtoka, a [[18. század]]ban a turócszentmártoni plébániáé. [[1639]]-ben egyháza ''ecclesia Virginis'' néven szerepel. [[1715]]-ben 4 adózója volt. [[1785]]-ben 17 házában 142 lakos élt. [[1828]]-ban 16 háza volt 145 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Szentmáriát [[1943]]-ban csatolták Szocóchoz.

⚫
[[1910]]-ben 123, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Szentmáriát [[1943]]-ban csatolták Szocóchoz.
==Népessége==
⚫
[[1910]]-ben 123, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.


[[2001]]-ben Szocóc 251 lakosából 249 szlovák volt.
[[2001]]-ben Szocóc 251 lakosából 249 szlovák volt.

[[2011]]-ben Szocóc 244 lakosából 228 szlovák volt.


== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==
* Szentmária [[Szűz Mária]] tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült, a [[16. század]]ban déli mellékhajóval bővítették. A 18. században újra építettek hozzá. Madonna-szobra [[1500]] körül készült késő gótikus stílusban. Kő keresztelőmedencéje 15. századi.
* Szentmária [[Szűz Mária]] tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült, a [[16. század]]ban déli mellékhajóval bővítették. A 18. században újra építettek hozzá. Madonna-szobra [[1500]] körül készült késő gótikus stílusban. Kő keresztelőmedencéje 15. századi.
* A falu haranglába népi alkotás.
* A falu haranglába népi alkotás.

⚫
== Jegyzetek ==
⚫
{{források}}


== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
58. sor: 65. sor:
* [http://www.obce.info/?make=mapa&id=4005&obec=2814&pl=obcesk Községinfó]
* [http://www.obce.info/?make=mapa&id=4005&obec=2814&pl=obcesk Községinfó]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-436479&pos_y=-1203410&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Socovce%2C%20Martin Szocóc Szlovákia térképén]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-436479&pos_y=-1203410&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Socovce%2C%20Martin Szocóc Szlovákia térképén]

⚫
== Jegyzetek ==
⚫
{{források}}


{{Turócszentmártoni járás}}
{{Turócszentmártoni járás}}

A lap 2013. szeptember 19., 18:09-kori változata

Szocóc (Socovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurócszentmártoni
Rangközség
Első írásos említés1258
PolgármesterMilan Mencel
Irányítószám038 43
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámMT
Népesség
Teljes népesség239 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság444 m
Terület5,11 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 57′ 00″, k. h. 18° 52′ 07″Koordináták: é. sz. 48° 57′ 00″, k. h. 18° 52′ 07″
Szocóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szocóc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szocóc (1899-ig Nagy-Szoczócz, szlovákul Socovce) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Fekvése

Turócszentmártontól 18 km-re délre fekszik, Szentmária tartozik hozzá.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban éltek emberek. A település Szentmária határában keletkezett a 13. században, 1258-ban "Zochowcz, Zoczowcz, Sochouch" alakban említik először. 1293-ban "Scuchouch", 1315-ben "Sotouch", 1394-ben "Sochouch", 1535-ben "Zozowcze" alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1262-ben a zniói váruradalom része, a 18. században a kincstáré. 1715-ben 9, 1720-ban 18 háztartása adózott. 1785-ben 28 házában 210 lakos élt. 1828-ban 24 háza és 215 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Később elterjedt a hímzés és a kosárfonás is.

Vályi András szerint "Szoczócz. Két tót falu Túrócz Várm. Kis Szoczócznak földes Ura Szenesi Uraság, Nagy Szoczócznak pedig a’ Tudományi Kintstár, lakosaik külömbfélék, N. Szoczócz, Kis Szoczócznak filiája; fekszenek Netzpálhoz 1 mértföldnyire; földgyeik jók, réttyek, legelõjök hasznos, fájok van, piatzok Mosóczon." [2]

Fényes Elek szerint " Szocsócz (Kis), (v. Sztránka), f., Thurócz vmegyében, a körmöczi országutban: 44 kath., 31 evang. lak. F. u. b. Révay. Ut. p. Rudnó. Szocsócz (Nagy), tót falu, Thurócz vmegyében, a Thurócz vize mellett: 205 kath., 30 evang. lak. F. u. b. Révay." [3]

A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.

A hozzá tartozó Szentmária plébániáját és templomát 1258-ban említik először, amikor IV. Béla király adománylevelében István kőfaragó fiainak, Benedeknek és Péternek adja. 1265-ben divéki Budimir a turóci kolostornak adta. 1273-ban Recsk comes fiának birtoka, a 18. században a turócszentmártoni plébániáé. 1639-ben egyháza ecclesia Virginis néven szerepel. 1715-ben 4 adózója volt. 1785-ben 17 házában 142 lakos élt. 1828-ban 16 háza volt 145 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Szentmáriát 1943-ban csatolták Szocóchoz.

Népessége

1910-ben 123, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben Szocóc 251 lakosából 249 szlovák volt.

2011-ben Szocóc 244 lakosából 228 szlovák volt.

Nevezetességei

  • Szentmária Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült, a 16. században déli mellékhajóval bővítették. A 18. században újra építettek hozzá. Madonna-szobra 1500 körül készült késő gótikus stílusban. Kő keresztelőmedencéje 15. századi.
  • A falu haranglába népi alkotás.

Jegyzetek

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szocóc&oldid=13954117”