„A turizmus története” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kisebb formai javítások |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:SphynxTourists.JPG|250px|jobbra|bélyegkép|19. századi utazók a [[Gízai Nagy-piramis|Kheops-piramisnál]]]] |
[[Fájl:SphynxTourists.JPG|250px|jobbra|bélyegkép|19. századi utazók a [[Gízai Nagy-piramis|Kheops-piramisnál]]]] |
||
'''A turizmus története''' az [[ember]]iség fejlődésének fő szakaszaihoz kapcsolódik. A turizmus történetének ismerete hozzásegít a modern [[turizmus]] megértéséhez illetve a jövőbeni tendenciák érzékeléséhez is. |
'''A turizmus története''' az [[ember]]iség fejlődésének fő szakaszaihoz kapcsolódik. A turizmus történetének ismerete hozzásegít a modern [[turizmus]] megértéséhez illetve a jövőbeni tendenciák érzékeléséhez is.<ref>A nem hétköznapi életvitelhez tartozó helyváltoztatások és utazások körében nem érintjük a népvándorlások, háborúk történetét, bár azok is nagymértékű helyváltoztatással bírtak. A turizmus fő szereplője nem a hódító vagy véglegesen menekülő, hanem a külvilágot békésen megismerni vágyó és az állandó környezetébe visszatérő emberről szól.</ref> |
||
A szervezett turizmus (régebbi nevén ''idegenforgalom'') alig kétszáz éves múltra tekinthet vissza. [[1841]]-ben [[Thomas Cook]], az [[anglia]]i ''South Midland Temperence Associaton'' titkára, kirándulást szervezett [[Lougborugh]]ba. Ez 10 [[mérföld]]es [[vonat]]os kirándulás volt, és 1 [[schilling]]be került az utazás oda és vissza. 570 résztvevője volt. Maga Cook volt az [[idegenvezető]]. Az utazás sikere további utak megszervezésére motiválta. Tevékenységét [[1845]]-ben legalizálta és megalapította a nagy hagyományú Cook utazási irodát. |
A szervezett turizmus (régebbi nevén ''idegenforgalom'') alig kétszáz éves múltra tekinthet vissza. [[1841]]-ben [[Thomas Cook]], az [[anglia]]i ''South Midland Temperence Associaton'' titkára, kirándulást szervezett [[Lougborugh]]ba. Ez 10 [[mérföld]]es [[vonat]]os kirándulás volt, és 1 [[schilling]]be került az utazás oda és vissza. 570 résztvevője volt. Maga Cook volt az [[idegenvezető]]. Az utazás sikere további utak megszervezésére motiválta. Tevékenységét [[1845]]-ben legalizálta és megalapította a nagy hagyományú Cook utazási irodát. |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
==Az őskortól a középkorig== |
==Az őskortól a középkorig== |
||
[[Fájl:Via appia.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|A Via Appia maradványai [[Róma|Rómában]]]] |
[[Fájl:Via appia.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|A Via Appia maradványai [[Róma|Rómában]]]] |
||
Az [[őskor|ősember]] elsősorban élelemszerzés céljából indult útjára. |
Az [[őskor|ősember]] elsősorban élelemszerzés céljából indult útjára.<ref>A [[Tirol]]ban talált [[Ötzi]]t persze csak humorosan, sokan az 1850-es években megindult [[alpinizmus]] alapítójának tekintik.</ref> Vándorlásai során bejárta a földrészeket. Ahol "normális" életvitelt lehetővé tevő körülményeket talált ideiglenesen vagy véglegesen letelepedett. |
||
Kb. hatezer évvel ezelőtt [[Babilon]]ban és [[Egyiptom]]ban útnak indultak a [[kereskedelem|kereskedők]]. Ekkor jöttek létre az első [[kereskedelmi szálláshely]]ek. A korai turizmus fő formái az üzleti (kereskedők) vagy hivatással járó (futárok, közigazgatási tisztségviselők) és a vallási célzatú utazások (zarándoklatok) voltak. Az [[i. e. 776]] óta megrendezett [[ókor]]i [[olimpiai játékok]]ra a [[ókori Görögország|görög]]ök szabályosan szervezték a közönséget. Hírnökök járták be a vidéket és felszólították a lakosságot a játékok meglátogatására. |
Kb. hatezer évvel ezelőtt [[Babilon]]ban és [[Egyiptom]]ban útnak indultak a [[kereskedelem|kereskedők]]. Ekkor jöttek létre az első [[kereskedelmi szálláshely]]ek. A korai turizmus fő formái az üzleti (kereskedők) vagy hivatással járó (futárok, közigazgatási tisztségviselők) és a vallási célzatú utazások (zarándoklatok) voltak. Az [[i. e. 776]] óta megrendezett [[ókor]]i [[olimpiai játékok]]ra a [[ókori Görögország|görög]]ök szabályosan szervezték a közönséget. Hírnökök járták be a vidéket és felszólították a lakosságot a játékok meglátogatására.<ref>Az olimpiai játékokat [[1896]]-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság újította fel [[Athén]]ban megrendezve az első újkori olimpiát.</ref> [[Hippokratész]] a vízek gyógyhatásainak leirásait is felhasználta munkáiban és azt ajánlotta kortársainak. |
||
A [[Római Birodalom]] is kitűnő feltételeket biztosított az utazáshoz. Kiépített [[Ókori közlekedés|úthálózat]], az utak mellé telepített [[fogadó]]k és az utazások biztonsága nemcsak a birodalom igazgatását és kereskedelmét segítette, hanem a szabadok kedvtelési célú utazásait is. A tengerparti üdülések, a gyógyhelyekre, a szentélyekhez, rokonokhoz és barátokhoz való utazások az életük szerves részévé vált. A [[19. század]] közepéig hasonló intenzitású turizmusra nem lehetett példát találni. |
A [[Római Birodalom]] is kitűnő feltételeket biztosított az utazáshoz. Kiépített [[Ókori közlekedés|úthálózat]], az utak mellé telepített [[fogadó]]k és az utazások biztonsága nemcsak a birodalom igazgatását és kereskedelmét segítette, hanem a szabadok kedvtelési célú utazásait is. A tengerparti üdülések, a gyógyhelyekre, a szentélyekhez, rokonokhoz és barátokhoz való utazások az életük szerves részévé vált. A [[19. század]] közepéig hasonló intenzitású turizmusra nem lehetett példát találni. |
||
| 53. sor: | 53. sor: | ||
A charter <ref>nem menetrendszerű, különjáratok</ref> járatok és a csomagutak <ref>package tours vagy inclusive tours minden szolgáltatást magában foglaló urak</ref> elterjedése a tömegturizmus kialakulasanak egyik fő hajtó ereje volt. |
A charter <ref>nem menetrendszerű, különjáratok</ref> járatok és a csomagutak <ref>package tours vagy inclusive tours minden szolgáltatást magában foglaló urak</ref> elterjedése a tömegturizmus kialakulasanak egyik fő hajtó ereje volt. |
||
A repülőgép napjainkban meghatározó az [[autóbusz|autóbusszal]] együtt a [[hivatásturizmus]] és az interkontinentális utazások területen. A közúti közlekedésben maig nem sikerült átfogó szabályozást elérni, amit az autopalyak nyári zsúfoltsága, a városi közlekedési dugok s a parkírozási gondok szemléltetnek, A légi közlekedésben mar 1914-ben megalkottak a nemzeti légtér elvet s 1944-ben a Chicagói konvenció előírta a kormányoknak a kétoldalú megállapodások kötelezettséget, a tarifákat a IATA (Internacional Air Trasport Associaton) szabályozta. A fő gond napjainkban az európai légtér és a repülőterek zsúfoltsága, valamint a repülőgép-eltérítesek és a [[terrorizmus|terrorista]] akciók elleni vedelem. |
A repülőgép napjainkban meghatározó az [[autóbusz|autóbusszal]] együtt a [[hivatásturizmus]] és az interkontinentális utazások területen. A közúti közlekedésben maig nem sikerült átfogó szabályozást elérni, amit az autopalyak nyári zsúfoltsága, a városi közlekedési dugok s a parkírozási gondok szemléltetnek, A légi közlekedésben mar 1914-ben megalkottak a nemzeti légtér elvet s 1944-ben a Chicagói konvenció előírta a kormányoknak a kétoldalú megállapodások kötelezettséget, a tarifákat a IATA (Internacional Air Trasport Associaton) szabályozta. A fő gond napjainkban az európai légtér és a repülőterek zsúfoltsága, valamint a repülőgép-eltérítesek és a [[terrorizmus|terrorista]] akciók elleni vedelem. |
||
A két vilagháború közötti időszakban mar a [[kormány]]ok is kezdtek felfigyelni. Egymás után születtek meg a turisztikai-kormányszervek alapvetően a propagandatevékenyseg ellátásara illetve a statisztikai számbavétel gondozására. |
A két vilagháború közötti időszakban mar a [[kormány]]ok is kezdtek felfigyelni. Egymás után születtek meg a turisztikai-kormányszervek alapvetően a propagandatevékenyseg ellátásara illetve a statisztikai számbavétel gondozására.<ref>1924: Hivatalos Turista Propaganda Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (IUOTO), 1975:a Turizmus világszervezete World Tourism Organization (WTO)</ref> Döntő változást hozott a [[fizetett szabadság]] jogának [[törvény]]i elismertsége a [[2. világháború]] előtt. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) javaslatara 1937-ben húsz ország törvényhozása ismerte el ezt a jogot. Ez tette lehetöve, hogy szeles tömegek rendelkezzenek szabadidövel a turizmus gyakorlásához. |
||
Az [[1945]] után bekövetkezett fejlődésben több szakasz volt megfigyelhető. Az első szakaszban a nemzetközi utazásokra és azok gazdasági hátasaira ([[deviza]]hozam, [[munkahely]]ek és [[jövedelem|jövedelmek]] létrehozása) tevődött a hangsúly Az [[1963]]-as romai [[ENSZ]] [[konferencia]] a nemzetközi utazásról csak a nemzetközi látogató és a turista fogalmakat definiálta statisztikai célokra. Emellett az utazási könnyítésekre hozott ajánlásokat. |
Az [[1945]] után bekövetkezett fejlődésben több szakasz volt megfigyelhető. Az első szakaszban a nemzetközi utazásokra és azok gazdasági hátasaira ([[deviza]]hozam, [[munkahely]]ek és [[jövedelem|jövedelmek]] létrehozása) tevődött a hangsúly Az [[1963]]-as romai [[ENSZ]] [[konferencia]] a nemzetközi utazásról csak a nemzetközi látogató és a turista fogalmakat definiálta statisztikai célokra. Emellett az utazási könnyítésekre hozott ajánlásokat. |
||
Az [[1973]]-as [[olajválság]] ismételten új szakaszt nyitott. Az energiaárak drágulása megnehezítette a közlekedést. A [[Római Klub]] jelentései a globális problémák átértékelését is bemutatta. Így a nemzetközi turizmus nem mindenki szamara előnyös pozitív gazdasági hatásokkal jár, negatív hatásokat gyakorolhat a [[fogadóterület]]ek [[természet]]i és [[kultúra|kulturális]] [[környezet]]ére. (például szezonon kiüli kapacitás kihasználatlanság, a külföldi tökének való kiszolgáltatottság. A turizmus fejlesztését komolyan kell venni! Ehhez integrált tervezés kell, magas szintű professzionalizmus, szakemberképzés kell, ami felveti a kormányok felelősséget is, A nemzetközi turizmus az összforgalom tizedet képezi csak. Az összturizmus a belföldi és külföldi együtt, kiterjed az egész földre, s jelentősége sem csupán gazdasági. ''A turizmus hajdani szűk értelmezése kibővült, mint ahogy szerepe is megváltozott.'' |
Az [[1973]]-as [[olajválság]] ismételten új szakaszt nyitott. Az energiaárak drágulása megnehezítette a közlekedést. A [[Római Klub]] jelentései a globális problémák átértékelését is bemutatta. Így a nemzetközi turizmus nem mindenki szamara előnyös pozitív gazdasági hatásokkal jár, negatív hatásokat gyakorolhat a [[fogadóterület]]ek [[természet]]i és [[kultúra|kulturális]] [[környezet]]ére. (például szezonon kiüli kapacitás kihasználatlanság, a külföldi tökének való kiszolgáltatottság. A turizmus fejlesztését komolyan kell venni! Ehhez integrált tervezés kell, magas szintű professzionalizmus, szakemberképzés kell, ami felveti a kormányok felelősséget is, A nemzetközi turizmus az összforgalom tizedet képezi csak. Az összturizmus a belföldi és külföldi együtt, kiterjed az egész földre, s jelentősége sem csupán gazdasági. ''A turizmus hajdani szűk értelmezése kibővült, mint ahogy szerepe is megváltozott.'' |
||
| 75. sor: | 75. sor: | ||
[[2002]] az ökoturizmus éve volt. WTO+UNEP rendezi meg a [[kanada]]i [[Quebec]]ben az Ökoturisztikai Világtalálkozót. A Quebeci Nyilatkozat→ajánlásokat fogalmazott meg az ökoturizmus és általában a fenntartható turizmus fejlesztésével kapcsolatos felelősségről, feladatokról. |
[[2002]] az ökoturizmus éve volt. WTO+UNEP rendezi meg a [[kanada]]i [[Quebec]]ben az Ökoturisztikai Világtalálkozót. A Quebeci Nyilatkozat→ajánlásokat fogalmazott meg az ökoturizmus és általában a fenntartható turizmus fejlesztésével kapcsolatos felelősségről, feladatokról. |
||
Az elmúlt évtizedek turizmusának fő jellemzőit a következőkben foglalhatjuk össze. |
Az elmúlt évtizedek turizmusának fő jellemzőit a következőkben foglalhatjuk össze.<ref>* Word Tourizm Organization: Tourizm to the year 2000, Qualitiativ e AspecktsAffecting Global Growth, WTO, (Madrid, 1991) * Lengyel Márton: Identification et évaluation des permanent et nouveaux et des motivications de vacanced et de voyages qui influent sur les caractéristiques de la demande touristique actuelle et latande nationale et international, (OMT, Madrid, 1985) * Lengyel Márton: A turizmus állandó és új tényezői, valamint motivációi (A turizmus új megközelítése) doktori értekezés (Budapest, 1986)</ref> |
||
* a külső tényezők esetenként kedvezőtlen változása (2. [[olajválság]], a gazdasági fejlődés lelassulása, környezeti problémák kiéleződése) ellenére a turizmus [[dimenzió]]i tovább nőnek s a formák egyre vltozatosabbak lesznek. Olyan [[válság]] nem volt, ami az [[életmód]] radikális megváltoztatására kényszerítette volna az embereket. ''A turizmus az életmód szerves tartozéka.'' Ahol a társadalmi, gazdasági fejlettség lehetőv tette a kialakulását, ugyanakkaor a változó életstilus kifejezője, hogy az emberek [[áru]]k helyett egyre több szolgáltatást vesz igénybe, amelyek a [[szabadidő]]höz, annak is a [[lakás]]on kivüli részéhez kapcsolódik. |
* a külső tényezők esetenként kedvezőtlen változása (2. [[olajválság]], a gazdasági fejlődés lelassulása, környezeti problémák kiéleződése) ellenére a turizmus [[dimenzió]]i tovább nőnek s a formák egyre vltozatosabbak lesznek. Olyan [[válság]] nem volt, ami az [[életmód]] radikális megváltoztatására kényszerítette volna az embereket. ''A turizmus az életmód szerves tartozéka.'' Ahol a társadalmi, gazdasági fejlettség lehetőv tette a kialakulását, ugyanakkaor a változó életstilus kifejezője, hogy az emberek [[áru]]k helyett egyre több szolgáltatást vesz igénybe, amelyek a [[szabadidő]]höz, annak is a [[lakás]]on kivüli részéhez kapcsolódik. |
||
A lap 2010. január 4., 05:25-kori változata
A turizmus története az emberiség fejlődésének fő szakaszaihoz kapcsolódik. A turizmus történetének ismerete hozzásegít a modern turizmus megértéséhez illetve a jövőbeni tendenciák érzékeléséhez is.[1]
A szervezett turizmus (régebbi nevén idegenforgalom) alig kétszáz éves múltra tekinthet vissza. 1841-ben Thomas Cook, az angliai South Midland Temperence Associaton titkára, kirándulást szervezett Lougborughba. Ez 10 mérföldes vonatos kirándulás volt, és 1 schillingbe került az utazás oda és vissza. 570 résztvevője volt. Maga Cook volt az idegenvezető. Az utazás sikere további utak megszervezésére motiválta. Tevékenységét 1845-ben legalizálta és megalapította a nagy hagyományú Cook utazási irodát.
Az őskortól a középkorig
Az ősember elsősorban élelemszerzés céljából indult útjára.[2] Vándorlásai során bejárta a földrészeket. Ahol "normális" életvitelt lehetővé tevő körülményeket talált ideiglenesen vagy véglegesen letelepedett.
Kb. hatezer évvel ezelőtt Babilonban és Egyiptomban útnak indultak a kereskedők. Ekkor jöttek létre az első kereskedelmi szálláshelyek. A korai turizmus fő formái az üzleti (kereskedők) vagy hivatással járó (futárok, közigazgatási tisztségviselők) és a vallási célzatú utazások (zarándoklatok) voltak. Az i. e. 776 óta megrendezett ókori olimpiai játékokra a görögök szabályosan szervezték a közönséget. Hírnökök járták be a vidéket és felszólították a lakosságot a játékok meglátogatására.[3] Hippokratész a vízek gyógyhatásainak leirásait is felhasználta munkáiban és azt ajánlotta kortársainak.
A Római Birodalom is kitűnő feltételeket biztosított az utazáshoz. Kiépített úthálózat, az utak mellé telepített fogadók és az utazások biztonsága nemcsak a birodalom igazgatását és kereskedelmét segítette, hanem a szabadok kedvtelési célú utazásait is. A tengerparti üdülések, a gyógyhelyekre, a szentélyekhez, rokonokhoz és barátokhoz való utazások az életük szerves részévé vált. A 19. század közepéig hasonló intenzitású turizmusra nem lehetett példát találni.
A középkor feudális társadalmára a helyhezkötöttség volt a jellemző. Az utazás ebben az időben ugyancsak elszórt volt. A legnagyobb tömegeket a zarándoklatok mozgatták meg. A jobbágyrendszer és a háborúskodás, a rossz közbiztonság nem kedvezett az utazókedvnek. A középkor utolsó szakaszában nemcsak kereskedelmi és vallási célú utazásokat tettek, hanem városlátogató és kulturális turizmus csírái is megfigyelhetőek. (egyetemek - tanár és diákcsere, céhlegények - vándorlásai, papi látogatások - zarándoklatok)
Az újkorban
Az újkorban az anyagi helyzet megváltozásával bővült az utazókedvű privilégizált réteg, amelyben megjelent az "új középosztály". Az ipari forradalom vívmányai ugrásszerű változást hoztak a közlekedés fejlődésében.
A turizmus történetének sokat idézett szakasza, hogy a 17. században angliai I. Erzsébet az udvari állásra ácsingózókat az ifjú nemeseket arra ösztönözték, hogy a kontinensen azaz Európában a tanulmányaikat egy körutazással tegyék teljessé. A 19. századtól az amerikaiak is átvették ezt a szokást, de a túrát lerövidítették néhány hónapra. A fő motivációt a tanulmányút helyett a kedvtelés és a szórakozás vette át. A túrázásban résztvevő városok Párizs, Velence, Firenze, Róma, majd Aix-en-Provence, Montpellier és Avignon imidzsét emelte illetve alakította ki. Ezt a "körutazást" Grand Tournak azaz nagy túrának nevezték. A turizmus fellendül amikor a vasút és a gőzhajó a 19. század közepétől elkezdeni önteni a brit turisták tömegeit. Ekkor még külön turisztikai szolgáltatások nem álltak rendelkezésre csak azok, amelyek bárki másnak. (Bér- és postakocsi, fogadók, menedékházak, panziók, valamint a hitellevél és a váltó.)
Az ipari forradalom, a vasút és a gőzhajó kora
A 18. század vége felé kibontakozott ipari forradalom olyan változásokat hozott először Anglia, majd a többi fejlett ország társadalmi és gazdasági életében, amelyek a modern turizmusnak is megteremtették az alapját. A gazdaság fokozott iparosítása, egyrészt a lakosság létszámának gyarapodását, másrészt a társadalom szerkezetének átalakulását vonta maga után. Megindult a városiasodás, ami a falusi lakosság arányának a csökkenésével járt.
Az új társadalmi szektorok közül a turizmusra külösen kettő volt erős ráhatással. Az egyik a városi lakosság (döntően az északi és a közép-angliai ipari körzetekben), amely a gyorsan népszerűvé vált vonatkirándulások fő közönsége volt. A másik a pénztőke tulajdonosai és közvetítői, akik a földhöz már nem kötődve, gazdaságukkal a távolabbi külföldi utazások főszereplőivé váltak.
A személyek oldaláról az utazások kialakulásához kétféle feltétel volt szükséges[4]: a lehetőséget adó tényezők (kereslet) és az utazási indíték. Az elsőt a szabadidő és az alapvető szükségletek kielégítését követően fennmaradó szabadrendelkezésű (diszkredicionális) jövedelem megléte jelenti, a másodikat a motiváció. Az iparosodással és a városiasodással ezek a feltételek teremtődtek meg egyre tömegesebb mértékben. A másik oldalon a kínálat oldalán, az utazást lehetővé tevő tárgyi feltételek, és szolgáltatások jelenléte szükséges, hogy az utazási igény realizálódhasson. Ezek mindenekelőtt a közlekedési lehetőségek, valamint mindazon szolgáltatások, amelyre az otthonától távollévő turistának utazása és tartózkodása idején szüksége van. (szállás, étkezés, szórakozási és vásárlási lehetőség, valamint a biztonság. Ezekkel a tulajdonságokkal sokféle fogadóterület rendelkezik, s ezekből mi alapján lehet választani? Ez a tényező a turisztikai vonzerő (attrakció), amelyre a turista motivációja alapvetően irányul. A turizmus előtörténete azt mutatja, hogy a fő helyváltoztatási és utazási formák ott alakultak ki, ahol ezek a feltételek együttesen létrejöttek.
A korszakot a közlekedési technika forradalma vezette be. James Watt 1778-ban felfedezi a gőzgépet. Ezt követte a gőzhajó (Fulton 1807-ben) és a gőzmozdony George Stephenson 1817-ben)]-ban.
A vasutak először a kereskedelmi utazókra összpontosították figyelmüket. A vasúttársaságok inkább a különféle szolgáltatásokkal, mint az árak területén versenyeztek. Hamarosan felfedezték a kirándulókban azt az új útiközönséget, amelyre biztonsággal számíthattak és kedvezményes tarifákat vezettek be. Különjáratokat is indítottak részükre. Ezzel kitalálták a mai charterrepülők ősét.
Az igazi újdonságot Thomas Cook vezette be 1841-ben.[5] A szervezett csoportos utaztatást hozta létre, amellyel megvetette a későbbi tömegturizmus alapját. Az első londoni világkiállításon már 6 millió látogatót számoltak. A látogatók több, mint fele vonattal utazott és utazásukat a Cook utazási iroda szervezte. Miután a hatalmas látogatóforgalom elszállásolása állandó gondot jelentett, nagy szállodaépítési korszak vette kezdetét. Az első vállalkozók maguk a vasúttársaságok voltak. (a pályaudvarok közelében) A magas tőke igények miatt a szállódák hamarosan láncokba szerveződtek.
A technikai fejlődést társadalmi változások is kísérték. Ezeket nem részletezve, fellendültek a családi utazások, főleg a tengerpartokra. Az üdülőhelyeken a klasszikus szolgáltatások mellett jelentős szórakoztatóipar is kifejlődött. Az angol turisták számára a fő vonzerőt a tengerparti üdülők (például Deauville) majd később a svájci hegyek (síüdülések) jelentették.
Új közlekedési lehetőséget a mélytengeri gőzhajózás megjelenése nyújtott a turisták számára. A P & O 1838-ban vezette be első mentrendszerű járatát a Távol-Keletre, amelyet a Cunard észak-amerikai járatainak megnyítása követett 1840-ben. Thomas Cook 1866-ban szervezte meg az első hajóutat az Egyesült Államokba a brit turisták számára. A Szuezi-csatorna 1869. évi megnyítása a P & O távol-keleti járatait tette mind népszerűbbé.
A 20. század, a tömegturizmus kora
A 19. század vegere megszülettek azok a találmányok, amelyeknek alkalmazása és elterjedése meghatározta a 20. század turizmusát. Otto 1876-ban feltalálta a robbanómotort s Benz 1855-ben megalkotta a gépkocsit. A Wright fivérek 1903-ban hoztak létre a repülőgépet, mely a 20. század közepére, a gépkocsihoz hasonlóan a turizmus egyik fő közlekedési eszköze lesz. Az I. Világháború a turizmus fejlödesi folyamatát megszakította. Ennek egyik fő oka, hogy a legtöbb országban bevezettek az útlevelet. A háború utáni fellendülést félbeszakította az 1929-1933. évi gazdasági válság. Ez az állami beavatkozást vonta magával, ami a II. Világháború után a Marshall-segély kezelése folytan tovább fokozódott. A vasút virágkora 1830-tol egy századon keresztül 1930-ig tartott. A személyautó majd az autóbusz elterjedése szüntette meg a vasút monopóliumát. Ez a személyes utazások nagymertekü fellendüléséhez vezetett, ami a motelek és campingek, elterjedését segítette elő. A hajót 1958-tol szorította ki. Napjainkban a vízi közlekedés két területen jelentős: a komphajózásban s a tengeri körutazásban. Az autós turizmusnak két gyorsan elterjedő formája van: a lakókocsi [6] és a gépkocsi kölcsönzés [7] Az előző összefügg a campingek elterjedésével. A másik fő közlekedési eszköz a repülőgép. Előbb a propelleres gépek, majd 1958-tol a Boeing 707 belepésével a lökhajtásos repülök mutattak a sebesség és a kényelem fokozodasat. A charter [8] járatok és a csomagutak [9] elterjedése a tömegturizmus kialakulasanak egyik fő hajtó ereje volt. A repülőgép napjainkban meghatározó az autóbusszal együtt a hivatásturizmus és az interkontinentális utazások területen. A közúti közlekedésben maig nem sikerült átfogó szabályozást elérni, amit az autopalyak nyári zsúfoltsága, a városi közlekedési dugok s a parkírozási gondok szemléltetnek, A légi közlekedésben mar 1914-ben megalkottak a nemzeti légtér elvet s 1944-ben a Chicagói konvenció előírta a kormányoknak a kétoldalú megállapodások kötelezettséget, a tarifákat a IATA (Internacional Air Trasport Associaton) szabályozta. A fő gond napjainkban az európai légtér és a repülőterek zsúfoltsága, valamint a repülőgép-eltérítesek és a terrorista akciók elleni vedelem. A két vilagháború közötti időszakban mar a kormányok is kezdtek felfigyelni. Egymás után születtek meg a turisztikai-kormányszervek alapvetően a propagandatevékenyseg ellátásara illetve a statisztikai számbavétel gondozására.[10] Döntő változást hozott a fizetett szabadság jogának törvényi elismertsége a 2. világháború előtt. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) javaslatara 1937-ben húsz ország törvényhozása ismerte el ezt a jogot. Ez tette lehetöve, hogy szeles tömegek rendelkezzenek szabadidövel a turizmus gyakorlásához. Az 1945 után bekövetkezett fejlődésben több szakasz volt megfigyelhető. Az első szakaszban a nemzetközi utazásokra és azok gazdasági hátasaira (devizahozam, munkahelyek és jövedelmek létrehozása) tevődött a hangsúly Az 1963-as romai ENSZ konferencia a nemzetközi utazásról csak a nemzetközi látogató és a turista fogalmakat definiálta statisztikai célokra. Emellett az utazási könnyítésekre hozott ajánlásokat. Az 1973-as olajválság ismételten új szakaszt nyitott. Az energiaárak drágulása megnehezítette a közlekedést. A Római Klub jelentései a globális problémák átértékelését is bemutatta. Így a nemzetközi turizmus nem mindenki szamara előnyös pozitív gazdasági hatásokkal jár, negatív hatásokat gyakorolhat a fogadóterületek természeti és kulturális környezetére. (például szezonon kiüli kapacitás kihasználatlanság, a külföldi tökének való kiszolgáltatottság. A turizmus fejlesztését komolyan kell venni! Ehhez integrált tervezés kell, magas szintű professzionalizmus, szakemberképzés kell, ami felveti a kormányok felelősséget is, A nemzetközi turizmus az összforgalom tizedet képezi csak. Az összturizmus a belföldi és külföldi együtt, kiterjed az egész földre, s jelentősége sem csupán gazdasági. A turizmus hajdani szűk értelmezése kibővült, mint ahogy szerepe is megváltozott.
A 21. század, a legjelentősebb üzleti ág
1980-ban a turizmusról világkonferenciát rendeztek Manilában. Ez ugyan még nem a 21. század század kezdete volt, de egy új szakasz nyitányát jelezte. Ezen dolgozták ki és fogadták el a Manilai Nyilatkozatot, amely megfogalmazta a turizmus korszerű koncepcióját.
„Az emberiség társadalmi, kulturális és gazdasági fejlődésével foglalkozó valamennyi elemzésnél figyelembe kell venni a belföldi s a nemzetközi turizmust, ezek ugyanis ma már az élet szerves részét képezik. Tekintettel a turizmus jelentőségére s arra, hogy az emberek egyre nagyobb számban utaznak turisztikai vagy egyéb célal, a hatóságoknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a belföldi s a nemzetközi turizmus alakulására, hogy azok a társadalom más alapvető tevékenységeivel összhangban fejlődjenek. ”
– A manilai konferencia anyagából
Hangsúlyozza a belföldi turizmus jelentőségét, kiemeli, hogy a turizmus nem csupán gazdasági kategória, hanem jelentős politikai, társadalmi, kulturális és nevelési tényező, fontos környezeti hatásai vannak. Alapvető szerepe van az élet minőségének alakulásában. A nyilatkozat meghatározta az állam felelősségét a turizmus fejlesztésében!
A nyolcvanas évtizedben bekövetkezett átmeneti megtorpanást a nemzetközi turizmusban, ismét újabb fellendülés követte. 1989-ben azInterparlamentáris Unió és a WTO közösen megrendezett első Interparlamentáris Konferenciája a turizmusról, a Hágai nyilatkozatban a turizmus ellenőrzött fejlesztésére hív fel s hangsúlyozza , hogy ezt a nemzeti fejlesztsi stratégiák is tartalmazzák. Új elemként merül fel a szakképzés korszerűsítésének, valamint a turisták biztonságának fokozott követelménye. A nyilatkozat legfontosabb eleme az, hogy a turizmust a törvényhozó tesztületek figyelmébe ajánlja, javasolva hogy a turizmus feltételeit megfelelő módon szabályozzák és lehetőleg foglalják törvénybe a nemzetközi turizmus politikát, a fő célkitűzéseit és megvalósításának kereteit.
1990-ben a közép- és kelet-európai rendszerváltozással egy 300 milliós piac nyílt meg a világturizmus számára.
1992-ben a WTO riói Föld-csúcstalákozón az Agenda 21 program elfogadása, mely a fenntartható fejlődés megvalósításának feltételeit határozta meg a turizmusban. Az Európai Unió területén 1995-ben életbe lépett a Schengeni egyezmény, megvalósult a belső határok eltűnése, negszűnnek a határformalitások. 1999 vben a WTO XIII. Közgyűlése elfogadta a Turizmus Globális etikai kódexét. A WTO Nizzai Világkonferenciája határozott a turizmus gazdasági hatásának méréséről.
2002 az ökoturizmus éve volt. WTO+UNEP rendezi meg a kanadai Quebecben az Ökoturisztikai Világtalálkozót. A Quebeci Nyilatkozat→ajánlásokat fogalmazott meg az ökoturizmus és általában a fenntartható turizmus fejlesztésével kapcsolatos felelősségről, feladatokról.
Az elmúlt évtizedek turizmusának fő jellemzőit a következőkben foglalhatjuk össze.[11]
- a külső tényezők esetenként kedvezőtlen változása (2. olajválság, a gazdasági fejlődés lelassulása, környezeti problémák kiéleződése) ellenére a turizmus dimenziói tovább nőnek s a formák egyre vltozatosabbak lesznek. Olyan válság nem volt, ami az életmód radikális megváltoztatására kényszerítette volna az embereket. A turizmus az életmód szerves tartozéka. Ahol a társadalmi, gazdasági fejlettség lehetőv tette a kialakulását, ugyanakkaor a változó életstilus kifejezője, hogy az emberek áruk helyett egyre több szolgáltatást vesz igénybe, amelyek a szabadidőhöz, annak is a lakáson kivüli részéhez kapcsolódik.
- növekvő hangsúlyt kapott a turisták részéről az p természeti s kulturális környezet, a szolgáltatások minősége s a szemlyes biztonság iránti igény, amit a fogadóterületek igyekeztek kielégíteni az erős verseny miatt.
- a professzionalizmus iránti igényt fokozta az integrált tervezés, a marketing és a vállalatvezetéssel szemben megfogalmazott igény.
- kiemelt figyelmet kapott a szakképzés és a lakosság turisztikai nevelése.
- továbbra is sok helyen feladat maradt a turizmus sokoldalú szerepkörének (a vezető gazdasági szektor szerepe mellett, a társadalmi, a politikai és kulturális jelentőségének tudatosítása és elismertesítése, hogy az állami strukturában a többi klasszikus szektoréval azonos szintű képviseletet kapjon.
Lábjegyzetek
- ↑ A nem hétköznapi életvitelhez tartozó helyváltoztatások és utazások körében nem érintjük a népvándorlások, háborúk történetét, bár azok is nagymértékű helyváltoztatással bírtak. A turizmus fő szereplője nem a hódító vagy véglegesen menekülő, hanem a külvilágot békésen megismerni vágyó és az állandó környezetébe visszatérő emberről szól.
- ↑ A Tirolban talált Ötzit persze csak humorosan, sokan az 1850-es években megindult alpinizmus alapítójának tekintik.
- ↑ Az olimpiai játékokat 1896-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság újította fel Athénban megrendezve az első újkori olimpiát.
- ↑ Ezek ma is természetesen szükségesek!
- ↑ Erre a szócikk bevezetőjében utaltunk
- ↑ RV= Recreation Vehicule (üdülési járművek
- ↑ Rent a car
- ↑ nem menetrendszerű, különjáratok
- ↑ package tours vagy inclusive tours minden szolgáltatást magában foglaló urak
- ↑ 1924: Hivatalos Turista Propaganda Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (IUOTO), 1975:a Turizmus világszervezete World Tourism Organization (WTO)
- ↑ * Word Tourizm Organization: Tourizm to the year 2000, Qualitiativ e AspecktsAffecting Global Growth, WTO, (Madrid, 1991) * Lengyel Márton: Identification et évaluation des permanent et nouveaux et des motivications de vacanced et de voyages qui influent sur les caractéristiques de la demande touristique actuelle et latande nationale et international, (OMT, Madrid, 1985) * Lengyel Márton: A turizmus állandó és új tényezői, valamint motivációi (A turizmus új megközelítése) doktori értekezés (Budapest, 1986)
Források
- Anna Rita: A turizmusról (Életképek-életterek Magazin (Mosonszentmiklós, 2003 április) 7.old. ISSN 1589-2530
- Lengyel Márton: A turizmus általános elmélete (Budapest, 1992) 8-16. old. ISBN 963-02-9250-5