Kereskedelmi szálláshely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kereskedelmi szálláshely: Magyarországon létező fogalom.

Hatályos jogszabály: 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről.

Kereskedelmi szálláshelynek minősülő létesítmények[szerkesztés]

  1. Szálloda (szálloda étteremmel)
  2. Gyógyszálloda
  3. Wellness szálloda
  4. Garniszálloda (szálloda étterem nélkül)
  5. Apartman szálloda
  6. Panzió
  7. Kemping
  8. Üdülőház
  9. Turistaszálló
  10. Ifjúsági szálló

Fizetővendéglátó szálláshelynek minősülő létesítmények[szerkesztés]

  1. Fizetővendéglátó szálláshely
  2. Falusi szálláshely

Működési szabályai[szerkesztés]

Kereskedelmi szálláshely működési engedély és osztályba sorolás nélkül, nem működhet. A működési engedélyen fel kell tüntetni típusát.

A kereskedelmi szálláshelyet annak fenntartója, üzemeltetője minősíti, illetve sorolja osztályba. A kereskedelmi szálláshely osztályba sorolását minden, az osztályba sorolásra és a minősítésre kiható ténybeli változás esetén, de ötévenként minden esetben felül kell vizsgálni, és újra osztályba kell sorolni, illetőleg újra kell minősíteni. Az öt éves időszakot a kereskedelmi szálláshely működési engedélyének kiadásától illetőleg az utolsó osztályba sorolástól, illetve minősítéstől kell számítani.

A kereskedelmi szálláshely bejáratánál az osztályba sorolását feltüntető táblát a vendég által jól látható módon kell elhelyezni. A tábla anyaga réz, illetve réz jellegű, mérete 25x50 cm, a tartalma a következő:

  • a szálloda, illetve egyéb kereskedelmi szálláshely neve,
  • a szálloda, illetve egyéb kereskedelmi szálláshely típusa magyar nyelven (szálloda, gyógyszálloda, wellness szálloda, apartman szálloda, garniszálloda, panzió, kemping stb.)
  • a szálloda típusa angol és német nyelven, illetve egyéb kereskedelmi szálláshely esetében annak típusa,
  • a kereskedelmi szálláshely osztályba sorolásának megfelelő számú csillag, illetőleg a megfelelő osztály római számmal feltüntetve, illetve a megfelelő kategória megjelölése, valamint
  • az üzemeltető döntésétől függően a tábla bal alsó sarkában feltüntethető a Magyar Szállodaszövetség, illetőleg a megfelelő érdekképviseleti szervezet emblémája.

Ha az ellenőrzésre jogosult szervezet megállapítja, hogy a kereskedelmi szálláshely osztályba sorolása nem felel meg a feltételeknek, illetőleg az épületnek vagy berendezésének állapota, minősége, tisztasága kifogásolható, az üzemeltetőt, illetve a magánszállásadót a hiányosság megszüntetésére hívja fel. HA a hiányosság fennmarad, alacsonyabb osztályba sorolható a szálláshely.

Az ellenőrzésre jogosult szervezet Magyarországon a Gazdasági Minisztérium EKH. Alacsonyabb osztályba nem sorolhatja azt a kereskedelmi szálláshelyet, amely műemlék vagy műemlék jellegű épületben működik és a szobaegység nagyságára vonatkozó követelményeknek a műemléki jelleg miatt nem tud eleget tenni.

Források[szerkesztés]

  • A kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet
  • 54/2003. (VIII.29.) GKM rendelet
  • Dr. Csizmadia László: Elszállásolási Ismeretek (Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, Budapest 1996., kiadott jegyzet)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • /*www.csesznek.info*/