„Polüphémosz (küklópsz)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
-hhhhhhhhhhhhhhhhmkl$
Viröngy (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor: 3. sor:
|kép=Jakob Jordaens 009.jpg
|kép=Jakob Jordaens 009.jpg
|képaláírás=''[[Jacob Jordaens]] festménye: [[Odüsszeusz]] Polüphémosz barlangjában''}}
|képaláírás=''[[Jacob Jordaens]] festménye: [[Odüsszeusz]] Polüphémosz barlangjában''}}
'''Polüphémosz''' ([[görög nyelv|görögül]]: Πολύφημος, Polyphēmos) [[Küklópszok|küklópsz]] a [[Görög mitológia|görög mitológiában]]. [[Poszeidón]] és egy nimfa, név szerint [[Thoósza]] fia.
<br />{{Görög mitológia}}

== Története ==
Fiatalon beleszeretett a [[Néreiszek]] egyikébe, [[Galateia|Galateiába]]. A tengeri nimfa azonban elutasította, ezért Polüphémosz megölte a lány kedvesét, [[Akisz]]t. Később a [[Trója|Trójából]] hazatérő [[Odüsszeusz|Odüsszeusszal]] gyűlt meg a baja. A szigeten kiszálló hős tizenkét társával betévedt a küklópsz barlangjába, aki hazatértekor azonnal megevett két hajóst, majd másnap még négy hajóst. Odüsszeusz a [[Marón]]tól kapott borral itatta le az óriást, majd tüzesített bottal kiszúrta annak egyetlen szemét, és a juhok hasába kapaszkodva kiszökött társaival a barlangból. Polüphémosz apjához könyörgött bosszúért. Poszeidon – aki már amúgy is haragudott Odüsszeuszra –, sokat megtett azért, hogy a hős ne juthasson vissza [[Ithaka|Ithakába]].

== Irodalmi feldolgozás ==

Megvakításának történetét [[Homérosz]] írja le az [[Odüsszeia]] című eposzban, míg a Galateiával és Akisszal történő események [[Publius Ovidius Naso|Ovidius]] [[Átváltozások]] című művében szerepelnek. Panaszos, szerelmes énekét [[Theokritosz (költő)|Theokritosz]] adja elő, némi komikus színezetességgel.

== Művészeti ábrázolásai ==
== Az ókorban ==
Az ókori vázaképeken (egy kivételével) a megvakítása szerepel.

== Az újkorban ==
Több festő ([[Annibale Carracci|Carracci]], [[Peter Paul Rubens|Rubens]], [[Giovanni Domenico Tiepolo|Tiepolo]], [[Henry Fuseli|Fuseli]]) is megfestette alakját. Változatosan szerepel a festményeken a megvakított, vagy a féltékenykedő óriás.

== Források ==
*{{KiKiMitol|2|242}}
* [http://mek.oszk.hu/00400/00408/ Homérosz: Odüsszeia]

{{Odüsszeia}}
{{Görög mitológia}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|ókor}}
{{portál|ókor}}

A lap 2020. június 4., 16:01-kori változata

Polüphémosz
Jacob Jordaens festménye: Odüsszeusz Polüphémosz barlangjában
Jacob Jordaens festménye: Odüsszeusz Polüphémosz barlangjában
ÉlettársaGalateia
Gyermekei
SzüleiThoósza
Poszeidón
A Wikimédia Commons tartalmaz Polüphémosz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Polüphémosz (görögül: Πολύφημος, Polyphēmos) küklópsz a görög mitológiában. Poszeidón és egy nimfa, név szerint Thoósza fia.

Története

Fiatalon beleszeretett a Néreiszek egyikébe, Galateiába. A tengeri nimfa azonban elutasította, ezért Polüphémosz megölte a lány kedvesét, Akiszt. Később a Trójából hazatérő Odüsszeusszal gyűlt meg a baja. A szigeten kiszálló hős tizenkét társával betévedt a küklópsz barlangjába, aki hazatértekor azonnal megevett két hajóst, majd másnap még négy hajóst. Odüsszeusz a Maróntól kapott borral itatta le az óriást, majd tüzesített bottal kiszúrta annak egyetlen szemét, és a juhok hasába kapaszkodva kiszökött társaival a barlangból. Polüphémosz apjához könyörgött bosszúért. Poszeidon – aki már amúgy is haragudott Odüsszeuszra –, sokat megtett azért, hogy a hős ne juthasson vissza Ithakába.

Irodalmi feldolgozás

Megvakításának történetét Homérosz írja le az Odüsszeia című eposzban, míg a Galateiával és Akisszal történő események Ovidius Átváltozások című művében szerepelnek. Panaszos, szerelmes énekét Theokritosz adja elő, némi komikus színezetességgel.

Művészeti ábrázolásai

Az ókorban

Az ókori vázaképeken (egy kivételével) a megvakítása szerepel.

Az újkorban

Több festő (Carracci, Rubens, Tiepolo, Fuseli) is megfestette alakját. Változatosan szerepel a festményeken a megvakított, vagy a féltékenykedő óriás.

Források

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap