„Mennybemenetel” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor: | 5. sor: | ||
|hivatalos neve = Áldozócsütörtök |
|hivatalos neve = Áldozócsütörtök |
||
|alternatív neve = Mennybemenetel ünnepe, Urunk mennybemenetelének ünnepe, áldozónap |
|alternatív neve = Mennybemenetel ünnepe, Urunk mennybemenetelének ünnepe, áldozónap |
||
|ünneplik =a legtöbb [[Kereszténység|keresztény]] felekezet |
|ünneplik = a legtöbb [[Kereszténység|keresztény]] felekezet |
||
|típus = keresztény |
|típus = keresztény |
||
|típus kifejtése = [[Kereszténység|keresztény]] |
|típus kifejtése = [[Kereszténység|keresztény]] |
||
24. sor: | 24. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''Mennybemenetel''', '''áldozócsütörtök''', '''áldozónap''', '''Urunk mennybemenetelének ünnepe''' ''(Ascensio Domini)'' [[húsvét]] után a 40. nap, ekkor ünnepli a [[kereszténység]] [[Jézus|Jézus Krisztus]] mennybemenetelét. Az ünnep [[csütörtök]]re esik, de általában a következő vasárnap tartják. A magyar [[Római katolikus egyház|katolikus]]ok inkább az első két kifejezés valamelyikét, míg a [[Protestantizmus|protestáns]]ok (különösen a [[kálvinizmus|reformátusok]]) a harmadik megnevezést használják. |
'''Mennybemenetel''', '''áldozócsütörtök''', '''áldozónap''', '''Urunk mennybemenetelének ünnepe''' ''(Ascensio Domini)'' [[húsvét]] után a 40. nap, ekkor ünnepli a [[kereszténység]] [[Jézus|Jézus Krisztus]] mennybemenetelét. Az ünnep [[csütörtök]]re esik, amely a húsvétvasárnap utáni 39. nap, de általában a következő vasárnap tartják. A magyar [[Római katolikus egyház|katolikus]]ok inkább az első két kifejezés valamelyikét, míg a [[Protestantizmus|protestáns]]ok (különösen a [[kálvinizmus|reformátusok]]) a harmadik megnevezést használják. |
||
Jézus Krisztus mennybemenetelének leírása az [[Újszövetség]]ben három helyen szerepel: [[Márk evangéliuma]] 16. fejezetében, [[Lukács evangéliuma]] 24. fejezetében és az [[Az apostolok cselekedetei|Apostolok cselekedetei]]ről írt könyv 1. fejezetében. |
Jézus Krisztus mennybemenetelének leírása az [[Újszövetség]]ben három helyen szerepel: [[Márk evangéliuma]] 16. fejezetében, [[Lukács evangéliuma]] 24. fejezetében és az [[Az apostolok cselekedetei|Apostolok cselekedetei]]ről írt könyv 1. fejezetében. |
||
Az [[Őskeresztények|ősegyház]] a [[4. század]]ig a [[Szentlélek]] eljövetelével együtt, [[pünkösd]]kor ünnepelte. De ekkortól a [[Biblia|Szentírásból]] ismert húsvét utáni 40. napra került. Így (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: [[április 30.]], a legkésőbbi pedig [[június 3.]] |
Az [[Őskeresztények|ősegyház]] a [[4. század]]ig a [[Szentlélek]] eljövetelével együtt, [[pünkösd]]kor ünnepelte. De ekkortól a [[Biblia|Szentírásból]] ismert húsvét utáni 40. napra került. Így (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: [[április 30.]], a legkésőbbi pedig [[június 3.]] (húsvétvasárnap után 39, [[nagyszombat (kereszténység)|nagyszombat]] utáni 40. nap) |
||
A [[12. század]]tól kezdett elterjedni az ünnephez kapcsolódó körmenet szokása. A középkori és kora újkori Magyarországon szokás volt, hogy az áldozócsütörtöki misén a mennybemenő Krisztust ábrázoló szobrot kötelekkel felhúzták a templom mennyezetéig. A katolikus egyházban [[1918]]-ig ez az ünnep volt a húsvéti szentáldozás határnapja; ebből ered az egyedülálló magyar név: áldozócsütörtök.<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/A/%C3%A1ldoz%C3%B3cs%C3%BCt%C3%B6rt%C3%B6k.html Magyar katolikus lexikon]</ref> Liturgikus színe: a [[fehér]]. Az ünnep témáját az [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] liturgikus könyv így foglalja össze: „Isten jobbjára ült: közbenjár egyházáért.”<ref>Evangélikus istentisztelet. Liturgikus könyv. Luther Kiadó, Budapest, 2007. {{ISBN|978-963-9571-69-3}}</ref> |
A [[12. század]]tól kezdett elterjedni az ünnephez kapcsolódó körmenet szokása. A középkori és kora újkori Magyarországon szokás volt, hogy az áldozócsütörtöki misén a mennybemenő Krisztust ábrázoló szobrot kötelekkel felhúzták a templom mennyezetéig. A katolikus egyházban [[1918]]-ig ez az ünnep volt a húsvéti szentáldozás határnapja; ebből ered az egyedülálló magyar név: áldozócsütörtök.<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/A/%C3%A1ldoz%C3%B3cs%C3%BCt%C3%B6rt%C3%B6k.html Magyar katolikus lexikon]</ref> Liturgikus színe: a [[fehér]]. Az ünnep témáját az [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] liturgikus könyv így foglalja össze: „Isten jobbjára ült: közbenjár egyházáért.”<ref>Evangélikus istentisztelet. Liturgikus könyv. Luther Kiadó, Budapest, 2007. {{ISBN|978-963-9571-69-3}}</ref> |
A lap 2018. június 1., 13:56-kori változata
Áldozócsütörtök | |
Andrea Mantegna festménye Krisztus mennybemeneteléről | |
Hivatalos neve | Áldozócsütörtök |
Alternatív neve | Mennybemenetel ünnepe, Urunk mennybemenetelének ünnepe, áldozónap |
Ünneplik | a legtöbb keresztény felekezet |
Vallás | kereszténység |
Típusa | keresztény |
Tartalma, jelentése | Jézus Krisztus mennybemenetelének ünnepe |
Ideje | húsvét után 40. nap (csütörtök)[1] |
2018. | május 10. |
2019. | május 30. |
2020. | május 21. |
Kapcsolódó ünnep | húsvét, pünkösd |
A Wikimédia Commons tartalmaz Áldozócsütörtök témájú médiaállományokat. |
Mennybemenetel, áldozócsütörtök, áldozónap, Urunk mennybemenetelének ünnepe (Ascensio Domini) húsvét után a 40. nap, ekkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus mennybemenetelét. Az ünnep csütörtökre esik, amely a húsvétvasárnap utáni 39. nap, de általában a következő vasárnap tartják. A magyar katolikusok inkább az első két kifejezés valamelyikét, míg a protestánsok (különösen a reformátusok) a harmadik megnevezést használják.
Jézus Krisztus mennybemenetelének leírása az Újszövetségben három helyen szerepel: Márk evangéliuma 16. fejezetében, Lukács evangéliuma 24. fejezetében és az Apostolok cselekedeteiről írt könyv 1. fejezetében.
Az ősegyház a 4. századig a Szentlélek eljövetelével együtt, pünkösdkor ünnepelte. De ekkortól a Szentírásból ismert húsvét utáni 40. napra került. Így (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: április 30., a legkésőbbi pedig június 3. (húsvétvasárnap után 39, nagyszombat utáni 40. nap)
A 12. századtól kezdett elterjedni az ünnephez kapcsolódó körmenet szokása. A középkori és kora újkori Magyarországon szokás volt, hogy az áldozócsütörtöki misén a mennybemenő Krisztust ábrázoló szobrot kötelekkel felhúzták a templom mennyezetéig. A katolikus egyházban 1918-ig ez az ünnep volt a húsvéti szentáldozás határnapja; ebből ered az egyedülálló magyar név: áldozócsütörtök.[2] Liturgikus színe: a fehér. Az ünnep témáját az evangélikus liturgikus könyv így foglalja össze: „Isten jobbjára ült: közbenjár egyházáért.”[3]
Jegyzetek
- ↑ Mozgó ünnepek 2021-ig
- ↑ Magyar katolikus lexikon
- ↑ Evangélikus istentisztelet. Liturgikus könyv. Luther Kiadó, Budapest, 2007. ISBN 978-963-9571-69-3