„Felsődiós” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a vesszőpótlások |
|||
26. sor: | 26. sor: | ||
{{egyért2|egy Pozsony megyei településről|Diós (egyértelműsítő lap)}} |
{{egyért2|egy Pozsony megyei településről|Diós (egyértelműsítő lap)}} |
||
'''Felsődiós''' (más néven ''Németdiós'', [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Horné Orešany'', [[német nyelv|németül]] ''Obernussdorf'' / ''Deutsch-Nussdorf'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Nagyszombati kerület]]ben a [[Nagyszombati járás]]ban. |
'''Felsődiós''' (más néven ''Németdiós'', [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Horné Orešany'', [[német nyelv|németül]] ''Obernussdorf'' / ''Deutsch-Nussdorf'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Nagyszombati kerület]]ben, a [[Nagyszombati járás]]ban. |
||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
32. sor: | 32. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
[[1296]]-ban ''Gyóws'' néven említik először. [[1388]]-ban [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] király a korláti uradalommal együtt hívének Stíbornak adta. Az adománylevélben a falu ''villa Regalis'' azaz királyi faluként szerepel. [[1356]]-ban a Rajna viékéről német telepesek érkeztek ide. [[1392]]-ben már állt Szent Miklós tiszteletére szentelt temploma. Több birtokos után végül a Pálffy és Ordódy család [[szomolány]]i uradalmának része lett. [[1582]]-ben mezővárosként vásártartási jogot kapott. A [[16. század]]ban számos, a török elől menekülő horvát család telepedett le itt. [[1547]]-ben [[hutteriták|habánok]] érkeztek a községbe. A [[18. század]] végén növényi olajat, borecetet és borkősavat előállító üzem működött területén. Lakói szőlőtermesztéssel, mezőgazdasággal, állattartással és halászattal foglalkoztak, emellett több céh is működött a településen. A [[19. század]] végén és a [[20. század]] elején lakói közül sokan vándoroltak ki Amerikába. |
[[1296]]-ban ''Gyóws'' néven említik először. [[1388]]-ban [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] király a korláti uradalommal együtt hívének, Stíbornak adta. Az adománylevélben a falu ''villa Regalis,'' azaz királyi faluként szerepel. [[1356]]-ban a Rajna viékéről német telepesek érkeztek ide. [[1392]]-ben már állt Szent Miklós tiszteletére szentelt temploma. Több birtokos után végül a Pálffy és Ordódy család [[szomolány]]i uradalmának része lett. [[1582]]-ben mezővárosként vásártartási jogot kapott. A [[16. század]]ban számos, a török elől menekülő horvát család telepedett le itt. [[1547]]-ben [[hutteriták|habánok]] érkeztek a községbe. A [[18. század]] végén növényi olajat, borecetet és borkősavat előállító üzem működött területén. Lakói szőlőtermesztéssel, mezőgazdasággal, állattartással és halászattal foglalkoztak, emellett több céh is működött a településen. A [[19. század]] végén és a [[20. század]] elején lakói közül sokan vándoroltak ki Amerikába. |
||
Vályi András szerint ''"Felső Diós. Ober Nuszdorf. Horne Orezani. Elegyes tót Mező Város Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Szombattól mint egy két mértföldnyire, szőlö hegyek alatt, határja az előbbenihez hasonlító, bora nevezetes, és meszsze elhordattatik; malmai is nevezetesek, ’s lisztet Bécsbe is hordanak néha, legelője szűk, kaszállója hasonlóképen, második Osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref> |
Vályi András szerint ''"Felső Diós. Ober Nuszdorf. Horne Orezani. Elegyes tót Mező Város Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Szombattól mint egy két mértföldnyire, szőlö hegyek alatt, határja az előbbenihez hasonlító, bora nevezetes, és meszsze elhordattatik; malmai is nevezetesek, ’s lisztet Bécsbe is hordanak néha, legelője szűk, kaszállója hasonlóképen, második Osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref> |
||
Fényes Elek szerint ''"Felső-Diós, (Horne Oresány), Pozson m. tót mező-város, Alsó-Diós mellett, 1337 kath., 6 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Határja ennek is szintolly termékeny; bora hasonló; de szántóföldje több. F. u. gr. Pálffy Ferencz. |
Fényes Elek szerint ''"Felső-Diós, (Horne Oresány), Pozson m. tót mező-város, Alsó-Diós mellett, 1337 kath., 6 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Határja ennek is szintolly termékeny; bora hasonló; de szántóföldje több. F. u. gr. Pálffy Ferencz."'' <ref>{{Fényes}}</ref> |
||
"'' <ref>{{Fényes}}</ref> |
|||
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Pozsony vármegye]] [[Nagyszombati járás]]ához tartozott. |
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Pozsony vármegye]] [[Nagyszombati járás]]ához tartozott. |
||
46. sor: | 45. sor: | ||
[[2001]]-ben 1811 lakosából 1789 szlovák volt. |
[[2001]]-ben 1811 lakosából 1789 szlovák volt. |
||
[[2011]]-ben 1893 lakosából 1866 szlovák |
[[2011]]-ben 1893 lakosából 1866 szlovák. |
||
==Neves személyek== |
==Neves személyek== |
A lap 2016. január 15., 14:09-kori változata
Felsődiós (Horné Orešany) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Nagyszombati |
Járás | Nagyszombati |
Rang | község |
Első írásos említés | 1296 |
Polgármester | Jarmila Petrovičová |
Irányítószám | 919 03 |
Körzethívószám | 033 |
Forgalmi rendszám | TT |
Népesség | |
Teljes népesség | 1934 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 88 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 200 m |
Terület | 21,57 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 27′ 58″, k. h. 17° 26′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 27′ 58″, k. h. 17° 26′ 22″ | |
Felsődiós weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsődiós témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Felsődiós (más néven Németdiós, szlovákul Horné Orešany, németül Obernussdorf / Deutsch-Nussdorf) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.
Fekvése
Nagyszombattól 13 km-re északnyugatra fekszik.
Története
1296-ban Gyóws néven említik először. 1388-ban Zsigmond király a korláti uradalommal együtt hívének, Stíbornak adta. Az adománylevélben a falu villa Regalis, azaz királyi faluként szerepel. 1356-ban a Rajna viékéről német telepesek érkeztek ide. 1392-ben már állt Szent Miklós tiszteletére szentelt temploma. Több birtokos után végül a Pálffy és Ordódy család szomolányi uradalmának része lett. 1582-ben mezővárosként vásártartási jogot kapott. A 16. században számos, a török elől menekülő horvát család telepedett le itt. 1547-ben habánok érkeztek a községbe. A 18. század végén növényi olajat, borecetet és borkősavat előállító üzem működött területén. Lakói szőlőtermesztéssel, mezőgazdasággal, állattartással és halászattal foglalkoztak, emellett több céh is működött a településen. A 19. század végén és a 20. század elején lakói közül sokan vándoroltak ki Amerikába.
Vályi András szerint "Felső Diós. Ober Nuszdorf. Horne Orezani. Elegyes tót Mező Város Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Szombattól mint egy két mértföldnyire, szőlö hegyek alatt, határja az előbbenihez hasonlító, bora nevezetes, és meszsze elhordattatik; malmai is nevezetesek, ’s lisztet Bécsbe is hordanak néha, legelője szűk, kaszállója hasonlóképen, második Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Felső-Diós, (Horne Oresány), Pozson m. tót mező-város, Alsó-Diós mellett, 1337 kath., 6 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Határja ennek is szintolly termékeny; bora hasonló; de szántóföldje több. F. u. gr. Pálffy Ferencz." [3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 1584, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1811 lakosából 1789 szlovák volt.
2011-ben 1893 lakosából 1866 szlovák.
Neves személyek
- Itt született Dezericzky Ince piarista szerzetes, történetíró.
Nevezetességei
-
A templom
- Római katolikus temploma 1758 és 1764 között épült, tornya 1859-ben épült.
- A falu határában szőlő és gyümölcsösök között van Majdan kegykápolnája, amely búcsújáróhely.
Irodalom
- Pieta, K. 2007: Der frühlaténzeitliche Burgwall in Horné Orešany/ Westslowakei. Slov. Arch. 55, 295-310.
- Babirát, Marián - Babirát, Marián ml.- Blažo, Štefan – Dobrotková, Marta – Drahoš, Ján – Lopatková, Zuzana – Mackovčin, Peter – Nováková, Katarína – Urminský, Jozef 2006: Horné Orešany.
- Čambal, R. 2005: Včasnolaténska sfinga z Horných Orešian. Zborník SNM 99 - Archeológia 15, 37−46.
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.