„Usztasa” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
fogalmazás
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:Ustaše symbol.svg|bélyegkép|150px|Az usztasa mozgalom címere]]
[[Fájl:Ustaše symbol.svg|bélyegkép|150px|Az usztasa mozgalom címere]]
Az '''usztasa''' mozgalom vagy usztasák a [[Horvát Ifjúsági Mozgalom]]ból alakult militáns függetlenségi mozgalom volt a két világháború között.
Az '''usztasa''' mozgalom vagy usztasák a [[Horvát Ifjúsági Mozgalom]]ból alakult militáns szélsőjobboldali függetlenségi mozgalom volt a két világháború között.


== Nevének eredete ==
== Nevének eredete ==
13. sor: 13. sor:


== Utóélete ==
== Utóélete ==
Az 1991–1995-ös [[délszláv háború]]ban a [[Horvátok|horvát]] szabadcsapatokat is így nevezték, akikhez több vérengzés és erőszakos cselekmény köthető.
Az 1991–1995-ös [[délszláv háború]]ban a [[Horvátok|horvát]] szabadcsapatokat is így nevezték. Nevükhöz számos vérengzés és erőszakos cselekmény köthető.


== Források ==
== Források ==

A lap 2015. június 22., 09:58-kori változata

Az usztasa mozgalom címere

Az usztasa mozgalom vagy usztasák a Horvát Ifjúsági Mozgalomból alakult militáns szélsőjobboldali függetlenségi mozgalom volt a két világháború között.

Nevének eredete

A horvát ustaša szó annyit tesz: felkelő.

Története

Vezetőjük a második világháború végéig Ante Pavelić (vezér = poglavnik) volt. Olaszországtól táborhelyeket, védelmet és pénzügyi támogatást kaptak, emellett a magyar kormány és később a Harmadik Birodalom is támogatta őket. Hamarosan terrorcselekményeket kezdtek végrehajtani a királyi Jugoszláviában. Legnagyobb akciójuk az úgynevezett Lika-felkelés volt Dalmáciában (ezután alakították meg egyik bázisukat Jankapusztán), illetve Sándor király megölése volt 1934. október 14-én Marseille-ben. A merénylet után Olaszországban letartóztatták az usztasa vezérkart, de kiadatásukat megtagadták, majd néhány hónap után szabadlábra helyezték őket.

A második világháború idején megalapították a nácibarát úgynevezett Független Horvát Államot (Nezavisna Država Hrvatska) 1941 áprilisában Ante Pavelić vezetésével. Már az első hónapokban megkezdődött a horvátországi és a boszniai-hercegovinai szerbek tömeges koncentrációs táborokba (Jasenovac, Jadovno, Glina, Prebilovci, Stara Gradiška, Nova Gradiška stb.) hurcolása és kegyetlen legyilkolása. Egyes becslések szerint közel egymillió szerb és tízezer zsidó civilt mészároltak le a mai Horvátország, illetve Bosznia-Hercegovina területén.

A Független Horvát Állam létrehozásában a horvát Római katolikus egyház is kivette részét. Alojzije Stepinac, Horvátország prímása áldását adta Ante Pavelić kormányára és tevékenységére. A szörnyűségekben tevékenyen részt vettek a hírhedt, főként hercegovinai horvát ferences rendi barátok is.

Utóélete

Az 1991–1995-ös délszláv háborúban a horvát szabadcsapatokat is így nevezték. Nevükhöz számos vérengzés és erőszakos cselekmény köthető.

Források

  • Hrvoje Matković: Povijest Nezavisne Države Hrvatske (Zagreb, 2002) (horvátul)
  • Milorad Lazić: Krstaški rat Nezavisne Države Hrvatske (Beograd, 1991)