„Oromzat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Fmvh (vitalap | szerkesztései) a apró kieg., kép |
külföldi vonatkozás hiányzik |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
Az '''oromzat''' szélesebb értelemben az épület rövid oldala, főleg az utcára néző vége. Szűkebb értelemben a [[csonkakontyos tető|csonkakontyos]] vagy [[nyeregtető]]k végeit lezáró fal, a ferde tetősíkig felnyúló [[homlokzat]]i felfalazás, a tetőzet alatti, padlásteret lezáró rész vagy nyíláskeret hasonló formájú lezárása. A [[sátortető]]s, mindkét végén [[farazat]]os épületnek nincs oromzata. |
Az '''oromzat''' szélesebb értelemben az épület rövid oldala, főleg az utcára néző vége. Szűkebb értelemben a [[csonkakontyos tető|csonkakontyos]] vagy [[nyeregtető]]k végeit lezáró fal, a ferde tetősíkig felnyúló [[homlokzat]]i felfalazás, a tetőzet alatti, padlásteret lezáró rész vagy nyíláskeret hasonló formájú lezárása. A [[sátortető]]s, mindkét végén [[farazat]]os épületnek nincs oromzata. |
||
== Magyarországon == |
|||
Tájanként más-más szóval nevezték: [[Erdély]]ben [[bütü]]nek, a [[Dunántúl]]on ''csúcsfal''nak, ''homlokfal''nak, illetve ''homlok''nak, a [[Duna–Tisza köze|Duna–Tisza közén]], [[Kalocsa]] környékén ''humlok''nak, [[Nógrád]]ban és a Duna–Tisza közén ''fürfal''nak, ''fürgát''nak, a [[Dél-Alföld]]ön ''házvég''nek, ''végfal''nak, a Közép-Tiszavidéken és a [[Tiszántúl]]on ''vértelek''nek, a [[Felvidék]]en ''vért''nek, illetve ''front''nak, a [[Dél-Dunántúl]]on ''üstök''nek, [[Bácska|Bácskában]] ''kibli''nek. A [[Nyugat-Dunántúl]]on és [[Északkelet-Magyarország]]on kialakult '''tűzfal''' elnevezés a [[19. század]] végétől országszerte uralkodóvá vált. |
Tájanként más-más szóval nevezték: [[Erdély]]ben [[bütü]]nek, a [[Dunántúl]]on ''csúcsfal''nak, ''homlokfal''nak, illetve ''homlok''nak, a [[Duna–Tisza köze|Duna–Tisza közén]], [[Kalocsa]] környékén ''humlok''nak, [[Nógrád]]ban és a Duna–Tisza közén ''fürfal''nak, ''fürgát''nak, a [[Dél-Alföld]]ön ''házvég''nek, ''végfal''nak, a Közép-Tiszavidéken és a [[Tiszántúl]]on ''vértelek''nek, a [[Felvidék]]en ''vért''nek, illetve ''front''nak, a [[Dél-Dunántúl]]on ''üstök''nek, [[Bácska|Bácskában]] ''kibli''nek. A [[Nyugat-Dunántúl]]on és [[Északkelet-Magyarország]]on kialakult '''tűzfal''' elnevezés a [[19. század]] végétől országszerte uralkodóvá vált. |
||
== |
== Külföldön == |
||
{{csonk-szakasz}} |
|||
== Források == |
|||
* [http://www.mimi.hu/epiteszet/oromzat.html oromzat] |
* [http://www.mimi.hu/epiteszet/oromzat.html oromzat] |
||
* [http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-217.html Magyar néprajzi lexikon] |
* [http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-217.html Magyar néprajzi lexikon] |
||
A lap 2015. május 7., 14:12-kori változata
_napsugaras_oromzat_2013-09-10.JPG)
Az oromzat szélesebb értelemben az épület rövid oldala, főleg az utcára néző vége. Szűkebb értelemben a csonkakontyos vagy nyeregtetők végeit lezáró fal, a ferde tetősíkig felnyúló homlokzati felfalazás, a tetőzet alatti, padlásteret lezáró rész vagy nyíláskeret hasonló formájú lezárása. A sátortetős, mindkét végén farazatos épületnek nincs oromzata.
Magyarországon
Tájanként más-más szóval nevezték: Erdélyben bütünek, a Dunántúlon csúcsfalnak, homlokfalnak, illetve homloknak, a Duna–Tisza közén, Kalocsa környékén humloknak, Nógrádban és a Duna–Tisza közén fürfalnak, fürgátnak, a Dél-Alföldön házvégnek, végfalnak, a Közép-Tiszavidéken és a Tiszántúlon vérteleknek, a Felvidéken vértnek, illetve frontnak, a Dél-Dunántúlon üstöknek, Bácskában kiblinek. A Nyugat-Dunántúlon és Északkelet-Magyarországon kialakult tűzfal elnevezés a 19. század végétől országszerte uralkodóvá vált.
Külföldön
Források
|
Ez az építészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |