Kazimierz Sikorski

{Zeneszerző infobox |név = Kazimierz Sikorski |kép = Kazimierz sikorski.jpg |képaláírás = Kazimierz Sikorski 1934-ben |becenév = |születési név = |született = Zürich, Svájc
1895. június 28.
|származás = lengyel |elhunyt = Varsó, Lengyelország
1896. július 23.
(91 évesen) |édesapja = |édesanyja = |házastárs = |gyermekei = Tomasz Sikorski |tevékenység = zeneszerző, zeneteoretikus |műfajok = szimfonikus, kamaraművek, kórusok, versenyművek |hangszer = |híres művei = Stabat Mater
4. szimfónia
3. vonósnégyes |hangminta }}

Kazimierz Sikorski lengyel zeneszerző, zenetudós és zenepedagógus 1895. június 28-án született Zürich-ben és 1986. július 23-án hunyt el Varsóban. Sok híres tanítványa volt, egyebek közt: André Tchaikowsky, Grażyna Bacewicz és Roman Palester is.

Élete

1911-1919 között zeneszerzést tanult a Stanisław Moniuszko nevét viselő Varsói Zenei Társaság főiskoláján, Felicjan Szopski osztályában. Jogot és filozófiát is tanult a Varsói Egyetemen, majd zenetudományt Lwówi Egyetemen, Adolf Chybińskinél.

Az 1921-1925 közötti időszakban összhangzattant, ellenpontot, szolfézst, zenei formákat és hangszerismeretet tanított a łódźi Helena Kijeńska-Dobkiewiczowa konzervatóriumban (1999-től Grażyna és Kiejstut Bacevicz Zeneakadémia). 1925-ben ösztöndíjat kapott a Vallásügyi és Felvilágosításügyi Minisztériumtól, és zeneszerzői tanulmányokat kezdett Párizsban, Nadia Boulanger-nál. Hazatérve előbb a poznańi Állami Zenekonzervatóriumban (1926-1927), majd a varsói Állami Zenekonzervatóriumban (1927-1939) tanított.

Alapító tagja volt a Lengyel Zeneszerzők Egyesületének, 1928-1929-ben pedig a Nemzetközi Kortárs Zenei Szövetség lengyel tagozatának volt az elnökhelyettese.

A II. világháború idején, 1940-1944 között a varsói Állami Zeneiskola igazgatója volt (ez az iskola töltötte be az akkor nem működő Konzervatórium szerepét). A háború után, 1945-től a łódźi Állami Zeneművészeti Főiskolán volt az összhangzattan, ellenpont és zeneszerzés professzora. 1954-ben Varsóba költözött, ahol az ottani Állami Zeneművészeti Főiskola tanára lett.

Ő volt az elnöke a VIII. és a IX. Nemzetközi Frédéric Chopin Zongoraversenynek (1970. ill. 1975.)

Számos kitüntetésben részesült.1935-ben megkapta a Nemzeti Zenei Díjat, 1937-ben a Lengyelország Újjászületése érdemrend tiszti keresztjét, 1955-ben pedig ugyanezen kitüntetés lovagkeresztjét. Megkapta továbbá az Állami Díj I. és II. fokozatát (1951, 1955, 1964, 1966.) és a Munka Vörös Zászló Érdemrend I. fokozatát (1960). Elnyerte a Lengyel Zeneszerzők Egyesületének díját (1951, 1975), illetve a Jurzykowski Alapítvány díját (1981). 1975-ben a Varsói Állami Zeneművészeti Főiskola díszdoktori címet (Doctor honoris causa) adományozott neki.

Ő volt Tomasz Sikorski (1939–1988) zeneszerző édesapja. 1986-ban hunyt el Varsóban, 91 évesen.

Válogatott művei

• Motet na chór i orkiestrę smyczkową (Motetta kórusra és vonószenekarra, 1915)
• Kwartet smyczkowy nr 1(1. vonósnégyes, 1915)
• Motet na chór i organy (Motetta kórusra és orgonára, 1915)
• Psalm VII na chór i orkiestrę smyczkową (VII. zsoltár kórusra és vonószenekarra, 1915)
• Suita na orkiestrę smyczkową (Szvit vonószenekarra, 1917)
• Kwartet smyczkowy nr 2 (2. vonósnégyes, 1918)
• Symfonia nr 1 (1. szimfónia, 1919)
• Sekstet smyczkowy d moll na dwoje skrzypiec, dwie altówki i dwie wiolonczele (Vonós szextett, d-mollban, két hegedűe, két brácsára és két csellóra, 1920)
• Suita ludowa na orkiestrę (Népi szvit zenekarra, 1921)
• Symfonia nr 2 (2. szimfónia, 1921)
• Czemuście mnie, śląska pieśń ludowa na chór mieszany a cappella (Miért tettem, sziléziai népdal a cappella vegyes karra, 1934)
• Kwartet smyczkowy nr 3 (3. vonósnégyes, 1939)
• Stabat Mater (wersja I), oratorium na bas, chór mieszany i organy (Stabat Mater, 1. változat, oratórium basszus hangra, vegyes karra és orgonára, 1943)
• Uwertura na małą orkiestrę (Nyitány kis zenekarra, 1945)
• Obrazki wiejskie, suita na małą orkiestrę (Falusi képek, szvit kis zenekarra, 1945)
• Allegro symfoniczne na orkiestrę (Szimfonikus allegro zenekarra, 1946)
• Koncert na klarnet i orkiestrę (Klarinétverseny, 1947)
• Leć głosie po rosie, kurpiowska pieśń ludowa na chór mieszany a cappella (Szállj hang a harmatra, kurpiai népdal a cappella vegyes karra, 1947)
• Na środku pola, kurpiowska pieśń ludowa na chór mieszany a cappella (A rét közepén, kurpiai népdal a cappella vegyes karra, 1947)
• Mazurek kurpiowski na chór mieszany a cappella (Kurpiai mazurek, a cappella vegyes karra, 1947)
• Kalina, kurpiowska pieśń ludowa na chór mieszany a cappella (Labdarózsa, kurpiai népdal a cappella vegyes karra, 1947)
• Hej, zabujały, pieśń ludowa rekrutów z czasów niewoli na chór mieszany a cappella (Hej beleestem, toborzó dal a szolgaság idejéből, a cappella vegyes karra, 1947)
• Pójdziesz i ty, kujawska pieśń ludowa na chór mieszany a cappella (Elmész te is, kujawy népdal, a cappella vegyes karra, 1947)
• Koncert na róg i małą orkiestrę (Versenymű kürtre és kis zenekarra, 1948-49)
• Suita z Istebnej na małą orkiestrę symfoniczną (Istebnei szvit, kis szimfonikus zenekarra, 1948-51)
• Mazurek (wersja I) na głos i fortepian (Mazurek, 1. változat, énekhangra és zongorára, 1949)
• Matulu moja, pieśń na głos i fortepian (Mamácskám, dal énekhangra és zongorára, 1949)
• Stabat Mater (wersja II), oratorium na cztery głosy solowe, chór i wielką orkiestrę (Stabat Mater, 2. változat, oratórium négy szóló énekhangra, kórusra és zenekarra, 1950)
• Mazurek (wersja II) na głos i orkiestrę (Mazurek, 2. változat, énekhangra és zenekarra, 1950)
• Symfonia nr 3 w formie concerto grosso (3. szimfónia, concerto grosso formában, 1953-55)
• Uwertura popularna na orkiestrę (Populáris nyitány, 1954)
• Koncert na flet i orkiestrę (Fuvolaverseny, 1957)
• Koncert na trąbkę, orkiestrę smyczkową i perkusję (Versenymű trombitára, vonószenekarra, és ütőhangszerekre, 1960)
• Six old Polish dances na orkiestrę (Hat régi lengyel tánc zenekarra, 1963)
• Koncert polifoniczny na fagot]] i orkiestrę (Polifonikus versenymű fagottra és zenekarra, 1965)
• Koncert na obój i orkiestrę (Oboaverseny, 1967)
• Symfonia nr 4 (4. szimfónia, 1968-69)
• Koncert na puzon i orkiestrę (Harsonaverseny, 1973)
• Cztery polonezy wersalskie na orkiestrę smyczkową (Négy versailles-i polonéz vonószenekarra, 1974)
• Symfonia nr 5 (5. szimfónia, 1978-79)
• Trzy kanony na jeden temat na orkiestrę smyczkową (Három kánon egy témára, 1981)
• Symfonia nr 6 (6. szimfónia, 1983)

Írásai

• Kazimierz Sikorski: Harmonia cz. 1, Polskie Wydawnictwo Muzyczne 2003, ISBN 83-224-0254-6
• Kazimierz Sikorski: Harmonia cz. 2, Polskie Wydawnictwo Muzyczne 2003, ISBN 83-224-0255-4

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kazimierz Sikorski című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Henryka Kowalczyk, Krystyna Jaraczewska-Mockałło: Kazimierz Sikorski. Życie i twórczość. W 100-lecie urodzin Profesora, Akademia Muzyczna w Warszawie, Warszawa 1995
• Kazimierz Sikorski a culture.pl oldalon