Ugrás a tartalomhoz

Solthy György

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Solthy György
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931)
SzületettSterbenz Rudolf
1904. május 18.
Sopron[1]
Elhunyt1961. november 14. (57 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaSzigethi Anna
Foglalkozásaszínész
SírhelyeÚj köztemető (33/IV-1-284)[2]
Színészi pályafutása
Aktív évek1923–1961
Híres szerepeinsg. Döbrögi Döme
(Ludas Matyi)

A Wikimédia Commons tartalmaz Solthy György témájú médiaállományokat.

Solthy György (soltenaui Sterbenz Rudolf; Sopron, 1904. május 18.[3][4]Budapest, 1961. november 14.[4]) magyar színész. Felesége Szigethi (Szigethy) Anna színésznő volt.

Életpályája

[szerkesztés]

A középiskola után egy ideig bankhivatalnokként dolgozott. 1923-ban vidéki színházakban kezdte pályáját. 1927–29 között, majd 1934–35-ben a Király Színházban szerepelt. 1929–31 közt Kolozsvárott, 1931–32-ben Miskolcon lépett fel. 1932-től 1943-ig – kisebb megszakításokkal – a Budapesti Operettszínházban játszott. Remek tánctudásával és kellemes bariton énekhangjával bonvivánként aratta színpadi sikereit. 1936–39 között a Royal és a Városi Színház művésze volt; 1937-ben a Művész Színházban is kapott szerepeket. 1940-ben, 1947-ben és 1951–56 között a Madách tagja. 1944 folyamán az Új Magyar és a Vidám Színházban is fellépett. 1945-ben a Pesti és a Vígszínház, 1946-ban a Budapesti Operettszínház, a Magyar Színház, a Márkus Parkszínház és a Royal Revü Varieté színpadán volt látható. 1948–49-ben a Pesti Színház foglalkoztatta. 1949-től 1951-ig nem színészkedhetett, miután állásából felfüggesztették, mert egy vidéki forgatást követően a falusi vendéglőben berúgott és a Rákosi-rendszert kritizálta, sőt egy propagandaplakátot le is tépett a falról. Kénytelen volt elmenni éjjeli portásnak és hullaszállítónak a Benczúr utcai elfekvőkórházba, 1951-től azonban visszatérhetett a pályára és a Vidám Színpad tagja lett.[5]

Idővel egyre többet ivott, ami végül tönkretette a szervezetét. Súlyosan megbetegedett, s hosszú szenvedés után, 57 évesen meghalt. A rákoskeresztúri Új köztemetőben helyezték örök nyugalomra.

Színházi szerepei

[szerkesztés]

1945 előtt[6]

  • MartosSzirmai: Alexandra....XXII. Keresztély
  • MartosSzirmai: Éva grófnő....Laczfy Sándor
  • Harbach–Mandel: Mersz-e, Mary?....Charley
  • Harbach–Hammerstein: Rose-Marie....Edward
  • St-Granier–Willemetz: Szeretlek!....Olivér

1945 után (a Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 25[7])

  • Madách: Az ember tragédiája....
  • Berczeli Anselm: Fekete Mária....
  • Bíró: Fölszállott a páva....Pávay Rohn
  • Gádor: Részeg éjszaka....Főúr
  • Rácz: A préri ökle....Kemenes
  • Komjáthy: Csicsónénak három lánya....Koltay
  • De Fries: Mimóza....De Merlimont
  • Molière: Zsugori....Némedi Gyolcs István
  • Offenbach: Szép Heléna....Agamemnon
  • Mouezy–Éon–Durieux: Az ezred apja....Bautin
  • Mikszáth: Különös házasság....Dőry István
  • Aymé: Őnagysága és a mészáros....Duxin
  • GyárfásÖrkény: Zichy palota....Kulcsár Dénes
  • Wydrzyński: Klementina asszony szalonja....Wladiszlaw
  • Romasov: Égő híd....Kutyjak
  • Osztrovszkij: Farkasok és bárányok....Linyájev
  • Sarkadi: Út a tanyákról....Szerb
  • Szurov: Hajnal Moszkva felett....Anton Zvjagincev
  • Kron: Halott völgy....Szemjon
  • Mikszáth: A körtvélyesi csíny....Röszkey Pál
  • Shakespeare: Rómeó és Júlia....Capulet
  • Hubay: Egy magyar nyár....Miniszter
  • Pogogyin: A Kreml toronyórája....Pap
  • Hikmet: Az ünnep első napja....Orhán bej
  • Victor Hugo: Királyasszony lovagja....Santa Cruz márki

Filmográfia

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]