SMS Babenberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
SMS Babenberg
HajótípusCsatahajó
ÜzemeltetőAz Osztrák-Magyar haditengerészet zászlaja Császári és Királyi Haditengerészet
HajóosztályHabsburg-osztály
Pályafutása
ÉpítőStabilimento Tecnico Triestino (Trieszt)
Építés kezdete1901. január 19.
Vízre bocsátás1902. október 4.
Szolgálatba állítás1904. május 24.
SorsaOlaszországhoz kerül, majd szétbontják.
Általános jellemzők
Vízkiszorítás8909 t teljes felszereléssel
Hossz114,57 m
Szélesség19,86 m
Merülés7,48 m
Hajtómű2 db álló 4 hengeres, háromszoros expanziójú gőzgép
16 db Belville vízcsöves rendszerű kazán (Maudsley Sons & Fiel London), üzemi nyomás 20 atm
2 db 3 szárnyú, befelé forgó hajócsavar, 4,88 m átmérővel
800 t szén
Sebesség19,67 csomó (36,2 km/h)
Hatótávolság3600 mérföld (6000 km) 12 csomós (22 km/h) sebesség mellett
Fegyverzet
  • 3 db 24 cm/L40 Krupp löveg (elöl ikercsövű, hátul egycsövű lövegtoronyban, lőszer kiszabat: 240 db lövedék)
  • 12 db 15 cm/L40 löveg (az oldalsó barbettákban, lőszer kiszabat: 2160 db lövedék)
  • 10 db 7 cm/L45 Skoda gyorstüzelő löveg (lőszer kiszabat: 4000 db lövedék)
  • 12 db 3,7 cm-es Vickers gépágyú
  • 4 db 8 mm-es Skoda géppuska
  • 2 db 45 cm-es víz alatti TCS, 6 db torpedóval
  • 20 db akna, L/99-es
  • Később felszereltek még 2 db 7 cm/L18-as löveget és 1 db 7 cm/L45-ös légvédelmi löveget
Páncélzat
  • Öv: 180-220 mm
  • Fedélzet: 40-66 mm
  • Vezérlőtorony: 200 mm
  • Fő lövegtornyok: 210-280 mm
  • Kazamata ütegek: 135 mm

  • Legénység32 tiszt + 618 matróz
    SablonWikidataSegítség

    Az SMS Babenberg az Osztrák–Magyar Monarchia egyik Habsburg-osztályú pre-dreadnought csatahajója (Linienschiff) volt. A hajó a régi osztrák uralkodó dinasztiáról, Babenberg-házról kapta nevét.

    A hajó építését 1901. január 19-én kezdték a trieszti Stabilimento Tecnico hajógyárban. Vízrebocsátására 1902. október 4-én, befejezésére pedig 1904-ben került sor.

    Az első világháború alatt a Babenberg a Császári és Királyi Haditengerészet negyedik csatahajó hadosztályában szolgált, így 1915. május 24-én részt vett az egyik legfontosabb olasz kikötő, Ancona ágyúzásában is. Mivel az Otrantói-szorost az antanthatalmak tartották kezükben, az osztrák–magyar flotta gyakorlatilag be volt zárva az Adriai-tengerre. Mindamellett a hajók jelenléte komoly antant-haderőt kötött le.

    A háború után az angolok kapták meg, de ők tovább adták az olaszoknak, akik 1922-ben lebontották.

    Kronológia[szerkesztés]

    • 1901. január 19.: Megkezdték a hajó építését.
    • 1902. október 4.: A vízrebocsátás napja. A keresztanya Marianne Goess grófné, Leopold Goess gróf, titkos tanácsos, Trieszt és a Tengermellék helytartójának hitvese volt.
    • 1903. szeptember 1.: Végrehajtott első próbaútját és a főgépek kipróbálása alkalmából áthajózott Polába.
    • 1904. május 24.: Felszerelték, és először szolgálatba állították. A Hajóraj kötelékében szolgált.
    • 1905. február 1.:A Hajórajjal együtt kifutott Polából Levante felé.
      • február 5-16. Pireusz
      • február 18-19. Vólosz
      • február 20. – március 8. Szaloniki
      • március 10-16. Mudrosz-öböl
      • március 17-19. Mütiléné
      • március 20. – április 6. Szmirna
      • április 6-9. Çeşme
      • április 9-10. Návplio
      • április 11-17. Kefaloniá
      • április 18-20. Durrës
      • április 21. Lunga Grossa
      • április 22-én megérkezett Polába. A 3,7 cm-es Vickers lövegeit 4,7 cm/L44-es gyorstüzelő lövegekkel váltották fel.
      • június 14. – szeptember 15. között a Nyári Hajóraj kötelékében szolgált.
    • 1906. március 10.: Földközi-tengeri cirkálásra futott ki a Hajórajjal Polából.
      • március 11-14. Teodo
      • március 15-18. Korfu
      • március 21. – április 11. Alexandria. Itt a hadihajók evezősversenyén az egyik csónakja első helyen végzett. Nagytávolsági rádiókapcsolat létrehozásával kísérleteztek.
      • április 12-14. Haifa.
      • április 14-24. Bejrút
      • április 25-28. Rodosz
      • április 29. – május 2. Szírosz
      • május 3-7. Suda-öböl
      • május 9-11. Valona
      • május 11-13. Cattarói-öböl, Teodo, majd megérkezett Pólába. Itt felszerelték a 7 cm/L18-as lövegeket, és kicserélték a 15 cm/L40-es lövegeit. A 15 cm-es lövegeket lövegparancsnoki állással szerelték fel, és nagyjavítást hajtottak végre a gépi berendezésein.
    • 1907. március 4.: Kifutott Teodóból és csatlakozott a Hajórajhoz.
    • 1908-ban a rádióállomást a hajó közepére helyezték át.
    • 1909-ben a Tartalék Hajóraj állományához tartozott.
    • 1910. február 23.: Szolgálatba állították a Haditengerészet Parancsnoka számára, egyébként a Tartalék Hajóraj állományában volt.
    • 1911. március 28.: Tagja volt a német császár üdvözlésére Póla előtt felsorakozott köteléknek.
    • 1915-ben részt vett Ancona lövetésében.
    • 1918. január 4.: Kivették a Flotta kötelékéből és a Kikötői Tengernagyi Hivatal alárendeltségébe került. A Tengeralattjáró Parancsnokság használta.
      • március 1-jén kifutott Cattaro felé.
      • április 4-én az Ancona elleni akció rendelkezésére bocsátotta a nagycsónakját.
      • április 5-én a nagycsónakot az olaszok megtalálták Marzocca partjai előtt, és bevontatták Anconába.
      • július 17-én egy légitámadás során bombatalálatot kapott, melynek következtében két fedélzete szakadt át.
    • 1920-ban Nagy Britanniának ítélték lebontásra.
    • 1922 májusában még Pólában, az Olíva-szigetre vezető híd mellett állt kiszerelt lövegcsövekkel. Később az olasz Vaccaro & Co Acélművek lebontotta.

    Források[szerkesztés]

    Külső hivatkozások[szerkesztés]