SMS Babenberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
SMS Babenberg
SMS Babenberg.jpg
Hajótípus Csatahajó
Üzemeltető Az Osztrák-Magyar haditengerészet zászlaja Császári és Királyi Haditengerészet
Hajóosztály Habsburg-osztály
Pályafutása
Építő Stabilimento Tecnico Triestino (Trieszt)
Építés kezdete 1901. január 19.
Vízre bocsátás 1902. október 4.
Szolgálatba állítás 1904. május 24.
Sorsa Olaszországhoz kerül, majd szétbontják.
Általános jellemzők
Vízkiszorítás 8909 t teljes felszereléssel
Hossz 114,57 m
Szélesség 19,86 m
Merülés 7,48 m
Hajtómű 2 db álló 4 hengeres, háromszoros expanziójú gőzgép
16 db Belville vízcsöves rendszerű kazán (Maudsley Sons & Fiel London), üzemi nyomás 20 atm
2 db 3 szárnyú, befelé forgó hajócsavar, 4,88 m átmérővel
800 t szén
Sebesség 19,67 csomó (36,2 km/h)
Hatótávolság 3600 mérföld (6000 km) 12 csomós (22 km/h) sebesség mellett
Fegyverzet

  • 3 db 24 cm/L40 Krupp löveg (elől ikercsövű, hátul egycsövű lövegtoronyban, lőszer kiszabat: 240 db lövedék)
  • 12 db 15 cm/L40 löveg (az oldalsó barbettákban, lőszer kiszabat: 2160 db lövedék)
  • 10 db 7 cm/L45 Skoda gyorstüzelő löveg (lőszer kiszabat: 4000 db lövedék)
  • 12 db 3,7 cm-es Vickers gépágyú
  • 4 db 8 mm-es Skoda géppuska
  • 2 db 45 cm-es víz alatti TCS, 6 db torpedóval
  • 20 db akna, L/99-es
  • Később felszereltek még 2 db 7 cm/L18-as löveget és 1 db 7 cm/L45-ös légvédelmi löveget
Páncélzat

  • Öv: 180-220 mm
  • Fedélzet: 40-66 mm
  • Vezérlőtorony: 200 mm
  • Fő lövegtornyok: 210-280 mm
  • Kazamata ütegek: 135 mm

Legénység 32 tiszt + 618 matróz

Az SMS Babenberg az Osztrák–Magyar Monarchia egyik Habsburg-osztályú pre-dreadnought csatahajója (Linienschiff) volt. A hajó a régi osztrák uralkodó dinasztiáról, Babenberg-házról kapta nevét.

A hajó építését 1901. január 19-én kezdték a trieszti Stabilimento Tecnico hajógyárban. Vízrebocsátására 1902. október 4-én, befejezésére pedig 1904-ben került sor.

Az első világháború alatt a Babenberg a Császári és Királyi Haditengerészet negyedik csatahajó hadosztályában szolgált, így 1915. május 24-én részt vett az egyik legfontosabb olasz kikötő, Ancona ágyúzásában is. Mivel az Otrantói-szorost az antanthatalmak tartották kezükben, az osztrák–magyar flotta gyakorlatilag be volt zárva az Adriai-tengerre. Mindamellett a hajók jelenléte komoly antant-haderőt kötött le.

A háború után az angolok kapták meg, de ők tovább adták az olaszoknak, akik 1922-ben lebontották.

Kronológia[szerkesztés]

  • 1901. január 19.: Megkezdték a hajó építését.
  • 1902. október 4.: A vízrebocsátás napja. A keresztanya Marianne Goess grófné, Leopold Goess gróf, titkos tanácsos, Trieszt és a Tengermellék helytartójának hitvese volt.
  • 1903. szeptember 1.: Végrehajtott első próbaútját és a főgépek kipróbálása alkalmából áthajózott Polába.
  • 1904. május 24.: Felszerelték, és először szolgálatba állították. A Hajóraj kötelékében szolgált.
  • 1905. február 1.:A Hajórajjal együtt kifutott Polából Levante felé.
    • február 5-16. Pireusz
    • február 18-19. Vólosz
    • február 20. – március 8. Szaloniki
    • március 10-16. Mudrosz-öböl
    • március 17-19. Mütiléné
    • március 20. – április 6. Szmirna
    • április 6-9. Çeşme
    • április 9-10. Návplio
    • április 11-17. Kefaloniá
    • április 18-20. Durrës
    • április 21. Lunga Grossa
    • április 22-én megérkezett Polába. A 3,7 cm-es Vickers lövegeit 4,7 cm/L44-es gyorstüzelő lövegekkel váltották fel.
    • június 14. – szeptember 15. között a Nyári Hajóraj kötelékében szolgált.
  • 1906. március 10.: Földközi-tengeri cirkálásra futott ki a Hajórajjal Polából.
    • március 11-14. Teodo
    • március 15-18. Korfu
    • március 21. – április 11. Alexandria. Itt a hadihajók evezősversenyén az egyik csónakja első helyen végzett. Nagytávolsági rádiókapcsolat létrehozásával kísérleteztek.
    • április 12-14. Haifa.
    • április 14-24. Bejrút
    • április 25-28. Rodosz
    • április 29. – május 2. Szírosz
    • május 3-7. Suda-öböl
    • május 9-11. Valona
    • május 11-13. Cattarói-öböl, Teodo, majd megérkezett Pólába. Itt felszerelték a 7 cm/L18-as lövegeket, és kicserélték a 15 cm/L40-es lövegeit. A 15 cm-es lövegeket lövegparancsnoki állással szerelték fel, és nagyjavítást hajtottak végre a gépi berendezésein.
  • 1907. március 4.: Kifutott Teodóból és csatlakozott a Hajórajhoz.
  • 1908-ban a rádióállomást a hajó közepére helyezték át.
  • 1909-ben a Tartalék Hajóraj állományához tartozott.
  • 1910. február 23.: Szolgálatba állították a Haditengerészet Parancsnoka számára, egyébként a Tartalék Hajóraj állományában volt.
  • 1911. március 28.: Tagja volt a német császár üdvözlésére Póla előtt felsorakozott köteléknek.
  • 1915-ben részt vett Ancona lövetésében.
  • 1918. január 4.: Kivették a Flotta kötelékéből és a Kikötői Tengernagyi Hivatal alárendeltségébe került. A Tengeralattjáró Parancsnokság használta.
    • március 1-jén kifutott Cattaro felé.
    • április 4-én az Ancona elleni akció rendelkezésére bocsátotta a nagycsónakját.
    • április 5-én a nagycsónakot az olaszok megtalálták Marzocca partjai előtt, és bevontatták Anconába.
    • július 17-én egy légitámadás során bombatalálatot kapott, melynek következtében két fedélzete szakadt át.
  • 1920-ban Nagy Britanniának ítélték lebontásra.
  • 1922 májusában még Pólában, az Olíva-szigetre vezető híd mellett állt kiszerelt lövegcsövekkel. Később az olasz Vaccaro & Co Acélművek lebontotta.

Forrás[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]