Kefaloniá
| Kefaloniá | |
 | |
| Mirtosz tengerpartja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Görögország |
| Régió | Jón-szigetek |
| Székhely | Argosztoli |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 36 064 fő (2021) |
| Földrajzi adatok | |
| Szigetcsoport | Jón-szigetek |
| Terület | 781 km² |
| Hosszúság | 48 km |
| Szélesség | 30 km |
| Tengerszint feletti magasság | 1620 m |
| Legmagasabb pont | Mount Ainos |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
 Kefaloniá
Pozíció Görögország térképén
| |
 é. sz. 38° 15′ 54″, k. h. 20° 33′ 09″38.265000°N 20.552500°EKoordináták: é. sz. 38° 15′ 54″, k. h. 20° 33′ 09″38.265000°N 20.552500°E | |
| Kefaloniá weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kefaloniá témájú médiaállományokat. | |
Kefaloniá (korábban Kefalónia, görög írással Κεφαλονιά vagy Κεφαλλονιά) a Jón-szigetek legnagyobb tagja Görögország nyugati részén.
Területe 781 km², lakossága 35 800 fő (2011), népsűrűsége kb. 50 fő/km². Székhelye Argosztóli.
Magas hegyláncok, tágas öblök, zöld, buján tenyésző vegetáció jellemzi a szigetet.
Az Odüsszeia a homéroszi hagyomány szerint Szamé néven említi.
Éghajlat
[szerkesztés]Kefalóniára meleg, napsütéses nyarak és enyhe, esős telek jellemzőek. Az éves átlagos csapadékmennyiség Argosztóliban 780 mm körüli, melynek zöme októbertől áprilisig hull le.[1] A nyári hónapokban általában igen kevés vagy egyáltalán nincs csapadék.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 14,3 | 14,1 | 15,7 | 18,5 | 22,9 | 27,0 | 29,5 | 29,9 | 26,9 | 23,5 | 19,0 | 15,5 | 21,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 8,3 | 8,0 | 9,0 | 11,2 | 14,5 | 18,2 | 20,6 | 21,6 | 19,1 | 16,3 | 12,8 | 9,7 | 14,1 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 93 | 100 | 67 | 50 | 20 | 11 | 1 | 6 | 31 | 95 | 156 | 150 | 779 |
| Forrás: Meteo-climat-bzh[2] | |||||||||||||
Történelem
[szerkesztés]Az ókorban a sziget négy fő településből állt: Krané, Palé, Proné, Szamé. Számos, a késő mükénéi kultúrából származó sírlelet a sziget korabeli virágkorát valószínűsíti (Kr. e. 1500 körül).
Korinthosz és Korfu vitája idején Korinthosz oldalára állt, majd belekényszerült a peloponnészoszi háborúba (Kr. e. 5. század). Kr. e. 225-től az aitolok szövetségese, majd Kr. e. 189-ben római kézre került.
Lakóinak a kora középkorban mindig más uralomnak kellett engedelmeskedniük, míg 1500 körül velencei fennhatóság alá nem került. 1797-ben átmenetileg a franciákhoz, majd az angol védnökség után végérvényesen Görögországhoz csatolták.
2014. januárjában 5,8-as erősségű földrengés rázta meg.
Galéria
[szerkesztés]-
Hajókomp Lixuri és Argosztóli között -
Kambana-tér, Argosztóli -
Melissani-tó -
Xi-strand
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Cephalonia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Frauke Burian: Korfu, Jón-szigetek (Pegazus, 1996) ISBN 9637598308
