Rajz János
Rajz János | |
Rajz János kb. 20 évesen | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Reisz János |
Született | 1907. február 13. Budapest |
Elhunyt | 1981. július 20. (74 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Pályafutása | |
Aktív évek | 1924 – 1979 |
Híres szerepei | Poldi bácsi Égigérő fű |
Díjai | |
Kossuth-díj | 1958 |
Jászai Mari-díj | 1957 |
Kiváló művész | 1973 |
Érdemes művész | 1965 |
További díjak |
|
Rajz János IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rajz János témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rajz János, Reisz János Arnold (Budapest, Józsefváros, 1907. február 13.[1] – Budapest, 1981. július 20.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész.
Szállóigévé vált egyik leghíresebb mondata: "Az a szép ződ gyep. Az fog nekem nagyon hiányozni. Az. A gyep." (Égigérő fű.)
Életpályája
Rajz Ödön (Reisz Jenő) és vámosfalvi Vámossy Gizella fiaként született. Színészcsaládból származott, szülei és testvérei, Rajz Irén és Rajz Ferenc is színészek voltak. Reisz családi nevét 1918-ban hivatalosan is Rajzra változtatta.[2] Főiskolai végzettség nélkül, 1924-ben, 17 évesen Debrecenben lépett fel először. Színházak, amelyekben játszott: 1925–27-ben Szegeden, 1927–28-ban Debrecenben, 1928–29-ben több vidéki városban, 1929–30-ban a Király Színházban, 1930–31-ben Pozsonyban, 1931–33-ban Kassán, 1933–1939 között Miskolcon, 1939–40-ben Kassán, 1940–41-ben Pécsett, 1941–43-ban Debrecenben, 1943–44-ben Szabadkán, 1944–45-ben Debrecenben, 1945–1951 között a Szegedi Nemzeti Színházban, 1951–52-ben a Magyar Néphadsereg Színházában (fővárosi Vígszínház) játszott.
1952-ben szerződött a Nemzeti Színházhoz, ahonnan 1976-ban ment nyugdíjba.
1943. június 2-án Debrecenben házasságot kötött a nála tíz évvel fiatalabb Süli Margittal (Szeged, 1917. január 20. – Bp., 1974. szeptember 1.).[3][4]
Karakterei
Pályáját táncos-komédiásként kezdte, főleg operettekben szerepelt, de néhány évig artistaként is fellépett. A Nemzeti Színházban kiváló karakterformáló képességét értékelték legnagyobbra. Alacsony termetű, jellegzetes, rekedtes orgánumú színész volt, egyszerű megoldásai, emlékezetes jellemábrázolásai, száraz humora tette felejthetetlenné.
Sok filmben és tv-játékban szerepelt, szinkronizált és a rádió is foglalkoztatta. (Szabó Ernő 1966-ban bekövetkezett elhunyta után - a közkívánatra föltámadt - Szabó bácsi szerepét 15 évre, azaz haláláig, mintegy 750 folytatásban, ő vette át A Szabó család című rádió-sorozatban).
1976-ban saját alapítványt hozott létre, a Rajz János-alapítványt.
Főbb szerepei
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 116; ugyanitt harmincöt színházi felvételen is látható.[5]
- Petrovics hadnagy (Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő)
- Inas (Szigeti József: Rang és mód)
- Celestin (Hervé: Nebáncsvirág)
- Hlesztakov (Gogol: A revizor)
- George (John Steinbeck: Egerek és emberek)
- Dudás (Shakespeare: Szentivánéji álom)
- Scapin (Molière: Scapin furfangjai)
- Balga (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)
- Corvino (Ben Jonson: Volpone)
- Írnok (Németh László: Galilei)
- 1. gyilkos (Shakespeare: Macbeth)
- Kikiáltó (Peter Weiss: Marat/Sade)
- Bíró (Peter Weiss: Vizsgálat)
- Tiszteles (Shaw: Warrenné mestersége)
- Harpagon (Molière: A fösvény)
Filmjei
Játékfilmek
- A város alatt (1953)
- Liliomfi (1954)
- Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1955)
- A 9-es kórterem (1955)
- Gázolás (1955)
- Böske (1955)
- Budapesti tavasz (1955)
- A csodacsatár (1956)
- A császár parancsára (1956)
- Az eltüsszentett birodalom (1956)
- Gábor diák (1956)
- Dollárpapa (1956)
- Nehéz kesztyűk (1957)
- Két vallomás (1957)
- A nagyrozsdási eset (1957)
- Szent Péter esernyője (1958)
- Vasvirág (1958)
- Felfelé a lejtőn (1958)
- Don Juan legutolsó kalandja (1958)
- Pár lépés a határ (1959)
- Kölyök (1959)
- Szerelem csütörtök (1959)
- Tegnap (1959)
- Kard és kocka (1959)
- Égrenyíló ablak (1959)
- Álmatlan évek (1959)
- Három csillag (1960)
- Két emelet boldogság (1960)
- Felmegyek a miniszterhez (1961)
- Puskák és galambok (1961)
- Két félidő a pokolban (1961)
- Sínek között (1962)
- Új Gilgames (1963)
- Hattyúdal (1963)
- Párbeszéd (1963)
- Tücsök (1963)
- Meztelen diplomata (1963)
- Özvegy menyasszonyok (1964)
- Már nem olyan időket élünk (1964)
- Miért rosszak a magyar filmek? (1964)
- Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964)
- Álmodozások kora (1964)
- A kőszívű ember fiai I-II. (1965)
- Butaságom története (1965)
- Különös házasság (1965)
- Tízezer nap (1965)
- Az orvos halála (1965)
- Utószezon (1966)
- Egy szerelem három éjszakája (1967)
- A beszélő köntös (1968)
- Egri csillagok I-II. (1968)
- Az utolsó kör (1968)
- Isten hozta, őrnagy úr! (1969)
- Utazás a koponyám körül (1970)
- A halhatatlan légiós - akit csak Péhovardnak hívtak (1970)
- Csak egy telefon (1970)
- Nyulak a ruhatárban (1971)
- A fekete város I-II. (1971)
- Lila ákác (1972)
- Egy srác fehér lovon (1973)
- Keménykalap és krumpliorr (1974)
- Égigérő fű (1979)
Tévéfilmek
- Mindenki gyanús (1961)
- Állandó lakhelye nincs (1962)
- Prakovszky, a siket kovács (1963)
- A pénztárca (1964)
- Karácsonyi ének (1964)
- Ezer év (1963)
- Kakuk Marci nagy szerencséje (1966)
- Hétköznapi történet (1966)
- Mocorgó (1967)
- A postaláda (1967)
- Kincskereső kisködmön 1-6. (1967)
- Bors (1968)
- A két csaló (1968)
- A második lövés (1968)
- Az utolsó kör (1968)
- Az arany meg az asszony (1969)
- Körözés egy csütörtök körül (1969)
- Mennyei pokoljárás (1969)
- Az írnok kálváriája (1969)
- Igéző (1970)
- A revizor (1970)
- A rumra cserélt feleség (1970)
- Sose fagyunk meg! (1970)
- Tévedni isteni dolog (1970)
- Az utolsó ítélet (1970)
- Váratlan találkozások (1971)
- A fekete város 1-7. (1971)
- A tűz balladája (1972)
- Sólyom a sasfészekben (1973)
- Az ezeregyedik kilométer (1973)
- Az ember melegségre vágyik (1973)
- A Palacsintás király 1-2. (1973)
- Keménykalap és krumpliorr 1-4. (1974)
- Volpone (1974)
- Megtörtént bűnügyek (1974) sorozat Gyilkosság Budán című része
- A tolvaj és a bírák (1975)
Szinkron munkái
- Cartouche (1962), A marsall – Lucien Raimbourg
- Holnap történt (1944, sz. 1966), Pop Benson – John Philliber
- Tűz van, babám! (1967), Josef – Josef Kolb
Hangjátékok
- Oktave Mirbeau: A pénztárca (1957)
- Hasek: A Safranek-hagyaték (1958)
- Illés Endre: A zsaroló (1959)
- André Stil: Két kő között (1961)
- Gál Zsuzsa: Vaszilij herceg (1962)
- Karlludvig Opitz: A bomba (1962)
- Wolfgang Hildesheimer: Bartschedel feltalálása (1964)
- Dino Buzzati: Hét emelet (1964)
- Harold Pinter: Az étellift (1964)
- Thackeray: A hiúság vására (1964)
- Mándy Iván: Rajzold fel Kávés Katicát! (1965)
- Shakespeare: Szentivánéji álom (1965)
- Sipos Tamás: A döntő gól (1965)
- Hárs László: Elveszett a varázsgyűrű (1967)
- Mihail Solohov: Csendes Don (1967)
- Momo Kapor: Álomhinta (1967)
- Vészi Endre: Passzív állomány (1967)
- Bozó László: Gyilkosság a sztriptízbárban (1968)
- Zaid Habukki: A csodatevő mágus (1968)
- Kopányi György: Idézés elhunytaknak (1969)
- Szegedi Lőrintz: Theophania (1971)
- Pausztovszkij: Útközben (1973)
- Örkény István: Tóték (1974)
- Szabó Magda: Tündér Lala (1974)
- Galgóczi Erzsébet: Nyári gyakorlat (1975)
- Szakonyi Károly: Portások (1975)
- Daphnisz és Chloé (1978)
- Tarbay Ede: A mozgólépcső vándorai (1979)
Díjai
- Jászai Mari-díj (1957)
- Kossuth-díj (1958)
- Érdemes művész (1965)
- Kiváló művész (1973)
A Rajz János-díj
Jegyzetek
- ↑ Születése bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami születési anyakönyv 407/1907. folyószáma alatt.
- ↑ 36616/1918. VII. a. B. m. sz.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a debreceni állami házassági akv. 408/1943. folyószáma alatt.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti akv. 178/1974. folyószáma alatt.
- ↑ 2012 szeptember 24-i lekérdezés
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Színészkönyvtár
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
További információk
- HMDB
- magyarszinhaz.hu A Rajz János-díj