A palacsintás király (tévéjáték)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A palacsintás király
1973-as magyar televíziós film
Alternatív cím: Palacsintás király
RendezőKatkics Ilona
Műfajzenés mesejáték
ForgatókönyvíróBékés József
DramaturgFésűs Éva
FőszerepbenGreguss Zoltán
Balázsovits Lajos
Detre Annamária
Kaló Flórián
Harsányi Gábor
Rajz János
Kállay Ilona
ZeneTamássy Zdenko
OperatőrMestyán Tibor
VágóDi Pol Jolanda
JelmeztervezőWieber Mariann
DíszlettervezőNagy Sándor
Gyártás
OrszágMagyarország
Nyelvmagyar
Játékidő98 perc (58+40 perc)
Forgalmazás
ForgalmazóMagyar Televízió
Bemutató1973. december 25.
Eredeti magyar adóM1
KorhatárKorhatár nélkül megtekinthető Korhatár nélkül megtekinthető
További információk
SablonWikidataSegítség

A palacsintás király a Magyar Televízió által készített, két részben, 1973. december 25-én, kedden 18:30-as kezdettel és december 26-án, szerdán 18:50-es sugárzással az M1-en bemutatott színes, zenés magyar mesejáték, tévéfilm, ifjúsági film Fésűs Éva írása után Katkics Ilona rendezésében. Betétdalként felcsendül benne az Éliás, Tóbiás népdal Tamássy Zdenko átiratában. A film alapjául szolgáló történet 1999-ben jelent meg könyv alakban meseregény formájában, Fésűs Éva nevével fémjelezve.

Készítették[szerkesztés]

Szereplők[szerkesztés]

Szerep Megjegyzés Színész
Tóbiás király A „Palacsintás király”, Dínom-dánom ország királya, belebukik a kipattant korrupciós botrányba. Greguss Zoltán
Éliás királyfi Dínom-dánom ország trónörököse, miután az udvari bolond és Kökényszemű Katica segítségével felgöngyölíti az országot behálózó korrupciót, apja lemond, ő lesz az új király, és feleségül veszi Katicát. Balázsovits Lajos
Kökényszemű Katica Miután az ő és az udvari bolond segítségével Éliás királyfi felgöngyölíti az országot behálózó korrupciót, Tóbiás király lemond, Éliás királyfi feleségül veszi, és ő lesz Dínom-dánom ország királynéja, aki hivatalból felügyeli az ország éléskamráját, és ő tartja magánál annak kulcsát. Detre Annamária
Derelye Udvari főszakács, a királyra, aki a hasát és különösen a palacsintát szereti legjobban, erős befolyással van, így az ország éléskamráját kifosztja, és a vezető pozíciókba a saját rokonait ülteti. Az ellene fellépőket, mint az udvari bolondot, pedig börtönbe vetteti, de saját nagyravágyásába bukik bele, hiszen az elhunyt királyné gyűrűjét akarja megszerezni, amit már a néhai királyné fia, Éliás királyfi végképp nem tűrhet. Kaló Flórián
Csöröge Udvari bolond, akaratlanul is az országot behálózó korrupciós botrány leleplezésének kulcsfigurája lesz, és miután éppen őt vetik börtönbe lopásért, így bosszúból és sértett hiúságából következően Kökényszemű Katicával karöltve ő göngyölíti fel Derelye főszakács sötét üzelmeit. Harsányi Gábor
Ákom-bákom Udvari tudós, a jog tudora, aki felvilágosítja Éliás királyfit, milyen jogi lehetőségei vannak arra, hogy megakadályozza az édesanyja, a néhai királyné gyűrűjének a király általi elajándékozását Derelye főszakácsnak. A megoldás: meg kell nősülnie, és akkor az új királynét illeti a gyűrű, és ezzel együtt az éléskamra kulcsa, valamint az éléskamra felügyelete is a királynéra száll majd. Rajz János
Derelyéné Az ő nagyravágyása volt az utolsó csepp a pohárban, mikor is azt kívánta a férjétől, szerezze meg a néhai királyné gyűrűjét, amelynek az árából hintót szeretett volna venni. Ez a szemérmetlen pénzsóvárság végül beindította és felgyorsította a korrupcióellenes megmozdulást és Derelye főszakács sleppjének bukását. Kállay Ilona
Madarász Derelye főszakács sógora, aki a király által kívánt fenyőrigót hivatott befogni, hiszen Tóbiás király fenyőrigó-pecsenyét szeretne enni, amiért cserébe megígéri, hogy átadja Derelyének a néhai királyné gyűrűjét. Kökényszemű Katica azonban áthúzza mind a madarász, mind Derelye számítását, mert elvágja a madarak befogására szolgáló hálókat és szabadon engedi a kismadarakat. Márkus Ferenc
Katica édesanyja Gurnik Ilona
Dagadó herceg Győrffy György
Aprólék hercegnő Még a leleplezés és bukás pillanatában is szemérmetlenül lopja az ország vagyonát, és az ezüst étkészletet a ruhájába próbálja rejteni, de rajtakapják és öltözékétől is megfosztják. Csala Zsuzsa
Bendő báró Horkay János
Lapocka Benő Udvari tányérnyaló. Gelley Kornél
Lapocka Benőné Schütz Ila
Fasírozott generális Horváth Gyula
Katica barátnője Sáfár Anikó
Királylány A palacsintasütő versenyre jelentkezik, de elbukik, mert Derelye mézzel bekent palacsintasütőt ad neki, hogy ne süthesse meg a királynak a 100 palacsintát, így ne nyerhesse meg a versenyt. Borbás Gabriella
Királylány A palacsintasütő verseny résztvevője. Császár Angela

Fogadtatás[szerkesztés]

„Kedves Fésűs Éva! Maga Rejtőzködő Szerénység! Utolérte eddigi legsúlyosabb »végzete«: a minden eddiginél nagyobb siker. A palacsintás király így bosszulta meg önt, nem engedi, hogy olyan szerény legyen, ami a névtelenségét biztosítja az utcán, a boltban, bármerre. Kívánom is, hogy minél többen ismerjék föl, lepleződjön le kiléte, mert közvetlenül is szeretni akarják a gyerekek, meg mi, felnőttek is. Nemcsak a meséit, s most A palacsintás királyt, az első filmre vitt meséjét. Az író elválaszthatatlan a művétől, attól, amit alkotott. Engedje meg, hogy sok tv-néző nevében gratuláljak A palacsintás királyért, ezért a gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt élvezetes meséért. A televízió karácsonyi műsorából egyébként nagyon hiányzott az olyan film, amely így tudott szórakoztatni kicsinyt, fiatalt, felnőttet, idős embert. Zenés mesejáték — így szerepelt A palacsintás király a képernyőn. Kielemezhetnénk, mi minden volt ebben a játékban. Aránylag kevés hagyományos meseelemet használt föl Fésűs Éva, ezt is A palacsintás király javára írhatjuk. S nem új figurákkal érte el, hanem friss mondanivalójával. A szereplők a múltat hozták közeibe, a történet a mát mutogatta hol gúnyosan, hol mellkasfeszítőn. Volt ebben a mesében valami még Jókai ifihőseinek a véréből is. Derelye főszakács rókalelkét a játékos-elmés udvari bolond, Csöröge akasztotta mindannyiunk szeme láttára a szegre... Egy ilyen zenés mesejáték sok ember jó együttműködése alapján születhet csak meg. Fésűs Éva meséjét Békés József dramaturgi leleményessége tette tv-szerűvé, a zenei betétek csak oly fontosak és szépek voltak, mint a leírt, illetve kimondott szó. Tamássy Zdenkó nagy igénnyel komponálta ezeket a dalocskákat A koreográfia Péter László munkája, a jelmezeket Wieber Mariann készítette, a díszletet Nagy Sándor. Mestyán Tibor kamerája mesteroperatőr kezében »mozgott«. S mindezt a szerteágazó tevékenységet Katkics Ilona rendezte eggyé: pompás előadássá, melyben a szereplők is nagyon jól érezték magukat. Név szerint: Tóbiás király szerepében Greguss Zoltán, Éliás királyfi — Balázsovits Lajos, Derelye — Kaló Flórián, s talán a legsikerültebb figurát Harsányi Gábor alakította. Ő játszotta, énekelte Csöröge, az udvari bolond szerepét. Kökényszemű Katicát, Éliás királyfi szerelmét Detre Annamária keltette életre, s itt élnek valamennyien közöttünk, míg meg nem halunk... Ők túlélnek bennünket...”[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lásd H., B.. „A palacsintás király, 1973. december 28., péntek” (magyar nyelven). Somogyi Néplap 29 (302), 5. o. (Hozzáférés: 2018. június 4.)  

Források[szerkesztés]

  • Fésűs Éva: A palacsintás király, Szent Gellért Kiadó, Budapest/Ikarosz, Szentendre, 111 pp., 1999. ISBN 963-696-051-8

További információk[szerkesztés]