Ponte Santa Trinita

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Világörökség logo.png  A Firenze történelmi központja
világörökségi helyszín része
Ponte Santa Trinita
Ponte santa trinita view.JPG
Elhelyezkedése Firenze
Áthidalt akadály Arno
Anyag
Támasztók száma 3
Tervező Bartolomeo Ammannati
Átadás ideje 1569
Elhelyezkedése
Ponte Santa Trinita (Firenze)
Ponte Santa Trinita
Ponte Santa Trinita
Pozíció Firenze térképén
é. sz. 43° 46′ 08″, k. h. 11° 15′ 01″Koordináták: é. sz. 43° 46′ 08″, k. h. 11° 15′ 01″
Világörökségi adatok
TípusKulturális helyszín
KritériumokI, II, III, IV, VI
Felvétel éve1982
A Wikimédia Commons tartalmaz Ponte Santa Trinita témájú médiaállományokat.

A Ponte Santa Trinita (Szentháromság híd) egy híd Firenze belvárosában, a Ponte Vecchio után a városban megépült második híd.

Története[szerkesztés]

A híd a Via Tornabuoni végénél ível át az Arno folyón. Az első fahíd ezen a helyen már 1252-ben állt. Hét évvel később egy árvíz lerombolta. A helyére épült kőhidat az 1333-as árvíz tette tönkre. Ezt követően Taddeo Gaddi épített egy hidat, amely az 1557-es árvízig állt. A ma is látható hidat 1567 és 1569 között építette Bartolomeo Ammanati. A második világháborúban, 1944. augusztus 8-án, a visszavonuló német csapatok felrobbantották. Eredeti formájában, 1958-ban állították helyre, a folyóba zuhant kődarabok részleges újrahasznosításával Riccardo Gizdulich építész valamint Emilio Brizzi mérnök felügyelete alatt.

Neve közvetlenül a latinból származik, ezért kiejtésében az első „i” hangsúlyos, ezért helyesírása sem az olaszos Trinità mintát követi.

Leírása[szerkesztés]

A reneszánsz híd a világ legrégebbi elliptikus ívű hídja. A két oldalsó ív fesztávolsága 29 méter, a középsőé 32 méter. A hidat díszítő négy szobrot, melyek a négy évszakot ábrázolják 1608-ban emelték II. Cosimo de’ Medici és ausztriai Mária Magdolna esküvője alkalmából (Tavasz: Pietro Francavilla alkotása; Nyár és Ősz: Giovanni Caccini alkotása; Tél: Taddeo Landini alkotása).

Galéria[szerkesztés]

Felhasznált irodalom[szerkesztés]