Sagrestia Nuova

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sagrestia Nuova
Település Firenze
Építész(ek) Michelangelo Buonarroti
Elhelyezkedése
Sagrestia Nuova (Olaszország)
Sagrestia Nuova
Sagrestia Nuova
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 43° 46′ 31″, k. h. 11° 15′ 14″Koordináták: é. sz. 43° 46′ 31″, k. h. 11° 15′ 14″
A Wikimédia Commons tartalmaz Sagrestia Nuova témájú médiaállományokat.

A Sagrestia Nuova, vagy magyarul Új sekrestye, az egyik fontos reneszánsz építészettörténeti emlék Firenzében, a San Lorenzo-bazilikában. Michelangelo világhírű építészeti és szobrászati remekműveként tartják számon.

Története[szerkesztés]

A Sagrestia Nouva a világ legszebb építészeti és szobrászati alkotásai közé tartozik. Alkotó mestere, építésze és szobrásza Michelangelo. Építése száz évvel a Sagrestia Vecchia (Régi sekrestye) építése után, 1520-ban kezdődött el. A Sagrestia Vecchia-kápolnával szimmetrikusan átellenben, a főhajó túlsó oldalán található a szintén nevezetes firenzei épületegyüttesben, a San Lorenzo- bazilikában.

Építészeti leírása[szerkesztés]

A kápolna alaprajza szabályos négyzet egy kisebb benyíló négyzet alapú oltártérrel kiegészítve. Bár alaprajzában azonos a Régi sekrestyével, függőleges tagolása más: hármas osztatú. Az alsó kápolnateret körbefutó párkányzat választja el a fölé nyúló középső tértől, melyet legfelül zár le a félgömb formájú kupola. Az alsó tér falain itt is pilaszterek és vakablakok az építészeti díszek, de mindezek csak háttérként szolgálnak a Medici hercegek Michelangelo faragta két síremléke számára.

A két hercegi síremlék egymással szemközt található. A középső falbemélyedést hármas vakablak tagolja, melyek közül a középsőben foglalnak helyet a hercegeket ábrázoló szobrok. Az ülő alakok előtt a szarkofág tetején két könyöklő alakot helyezett el Michelangelo. Toszkána etruszk kori hagyományát követi ez az elrendezés, a könyöklő alakok azonban nem azt a nyugodt békés szemlélődést fejezik ki, mint a 2000 évvel korábban készült etruszk síremlékek. A Hajnal és az Alkony, a Nappal és az Éjszaka férfi-női párosa olyannyira kedvelt építőművészeti díszítő formává vált, hogy csak Budapesten száznál is több épületen alkalmazták ezt az elrendezést az építészek.

Irodalom[szerkesztés]

Commons:Category:Sagrestia Nuova
A Wikimédia Commons tartalmaz Sagrestia Nuova témájú médiaállományokat.
  • Pogány F. (1965): Szobrászat és festészet az építőművészetben. Műszaki Könyvkiadó, Budapest
  • Pogány F. (1973): Firenze. Corvina Kiadó, Budapest
  • Bérczi Sz. (2004): Etruszk, római és toszkánai művészet. TKTE, Uniconstatnt, Budapest, Püspökladány