Peteranec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Peteranec
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKapronca-Körös
KözségPeteranec
Jogállás falu
Polgármester Ivan Pakasin
Irányítószám 48321
Körzethívószám (+385) 048
Népesség
Teljes népesség 1531 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség61,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság130 m
Terület24,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Peteranec (Horvátország)
Peteranec
Peteranec
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 14′ 40″, k. h. 16° 53′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 40″, k. h. 16° 53′ 15″
Peteranec weboldala

Peteranec falu és község Horvátországban Kapronca-Körös megyében. Közigazgatásilag Sigetec és Komatnica települések tartoznak hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Kaproncától 6 km-re északkeletre a Drávamenti-síkságon fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén már az újkőkorban is éltek emberek, ezt bizonyítják a falutól délre, Koprivnički Bregi közelében előkerült leletek. Az itteni Szent Péter plébániatemplomot 1270-ben említik először abban az oklevélben, melyben V. István magyar király megerősíti apjának IV. Bélának egy 1267-ben tett birtok adományát. Az oklevélben az itteni Szent Péter egyháza "per quam itur ad ecclesiam beati Petri" alakban szerepel. Róla kapta nevét a település is, melyet azonban csak jóval később említ írásos forrás. 1334-ben az itteni plébánia "ecclesiae s. Petri in portu Dravae" (a Dráva kapujában levő Szent Péter egyház) alakban szerepel a zágrábi főesperesnek a káptalan helyzetéről szóló feljegyzésében. A Dráva abban az időben ugyanis a mainál jóval keletebbre, közvetlenül a falu mellett folyt. 1353-ban egy okirat az itteni Thor nemes családot említi, ez a település első közvetett említése. Sokat szenvedett a település a 16. században, mivel a török támadások egyik fő iránya a Drávamente volt. 1532-ben a Bécs ellen vonuló szultáni sereg, majd 1552-ben Ulama bég serege dúlta fel. A török a középkori plébániatemplomot is elpusztította. Az itteni élet csak 1606 után lett biztonságosabb, amikor a visszatérő őslakosok mellett számos idegen család, köztük a török harcosok leszármazottai is megtelepedtek a faluban. 1659-ben az egyházi vizitáció szerint a falu a dörnyei plébániához tartozott. Az új plébániatemplom építése 1761 körül kezdődött és 1773-ra fejeződött be, a plébániát pedig 1789-ben alapították újra. A 18. század közepéig Peteranec a kaproncai uradalomhoz tartozott. Ekkor a katonai határőrvidék megszervezésével a szentgyörgyi határőrezred egyik századának központja lett. 1765-ben szabad katonai közösség rangjára emelkedett, de később kiváltságait gyorsan elveszítette és egyszerű vidéki faluvá vált. Fejlődésére kedvezően hatott, hogy 1870-ben megindult a vasúti forgalom a Budapest-Zágráb vonalon. 1871 és 1875 között az azonos nevű járás székhelye volt, de eztán a kaproncai járáshoz csatolták. Önkéntes tűzoltó egyletét 1892-ben alapították. 1903-ban megalakult a földműves szövetkezet. 1913-óta posta üzemel a településen. 1920-ig Belovár-Kőrös vármegye Kaproncai járásához tartozott. A két világháború között élénk közösségi és kulturális élet folyt a településen. 1924-ben megalakult a helyi Panonija labdarúgó klub, 1928-ban pedig 2500 kötetes könyvtárat létesítettek. A második világháború után fejlődése megtorpant, különösen 1955-től, amikor megszűnt önálló község lenni. 1993-ban a független horvát állam megalakulása után újra községközpont lett. 2001-ben a falunak 1531, a községnek 2848 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Péter tiszteletére szentelt plébániatemploma 1773-ban épült.
  • A szentgyörgyi határőrezred századparancsnoki épülete 1775 körül épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. december 22.)