Deklešanec
| Deklešanec | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Kapronca-Kőrös |
| Község | Gornja Rijeka |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Štefica Tukša |
| Irányítószám | 48268 |
| Körzethívószám | (+385) 048 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 112 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 34,99 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 250 m |
| Terület | 4,03 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 06′ 59″, k. h. 16° 24′ 11″46.116389°N 16.403056°EKoordináták: é. sz. 46° 06′ 59″, k. h. 16° 24′ 11″46.116389°N 16.403056°E | |
 | |
Deklešanec falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében. Közigazgatásilag Gornja Rijekához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Kőröstől 15 km-re északnyugatra, községközpontjától 1 km-re északkeletre a Kemléki-hegység déli lejtőin fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1573-ban említik először. Jobbágyai, több környező településsel együtt a tatárjárás után IV. Bélától nemességet kaptak, mivel Kemlék várát megvédték a tatároktól. Erről a község népe mai is megemlékezik azon a napon, melyet a „nemesség napjának” neveznek. Lakói nemességükre mindig büszkék voltak és az egész kemléki térség, hasonlóan a Túrmezőhöz ősi, nemesi önigazgatási körzet volt. A kiváltságok mintegy húsz falut érintettek és az összes földesúri adótól mentesek voltak. Így mentesek voltak a robottól, nem kellett sem kilencedet, sem egyházi tizedet fizetniük. Ez sok viszontagságtól megvédte őket.
A falunak 1857-ben 172, 1910-ben 246 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Belovár-Kőrös vármegye Körösi járásához tartozott. 2001-ben 141 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 172 | 177 | 169 | 198 | 224 | 246 | 234 | 262 | 226 | 213 | 200 | 173 | 167 | 151 | 141 | 136 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Kiskemlék várának romjai[4] a falu felett egy nehezen megközelíthető, szakadékszerűen meredek oldalú hegygerinc északi végében találhatók. A kis alapterületű vár szabálytalan félkörív alaprajzú volt egy négyzetes lakótoronnyal. A vár legépebben maradt része az egykori kaputorony volt, mely mára a járószintig leomlott. Az egykori épületekre, noha a vár kétszintes lehetett csak kisebb falmaradványok utalnak. A sziklagerinc déli végén egy természetes árok húzódik, melyet fallal is megerősítettek.
- A vár alatt valamikor állt egy Szent Borbála tiszteletére szentelt kápolna is, mely azonban az idők során elpusztult.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: RZG-0476-1969.