Deklešanec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Deklešanec
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKapronca-Kőrös
KözségGornja Rijeka
Jogállás falu
Polgármester Štefica Tukša
Irányítószám 48268
Körzethívószám (+385) 048
Népesség
Teljes népesség141 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség34,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság250 m
Terület4,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Deklešanec (Horvátország)
Deklešanec
Deklešanec
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 07′ 00″, k. h. 16° 24′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 00″, k. h. 16° 24′ 00″

Deklešanec falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében. Közigazgatásilag Gornja Rijekához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Kőröstől 15 km-re északnyugatra, községközpontjától 1 km-re északkeletre a Kemléki-hegység déli lejtőin fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1573-ban említik először. Jobbágyai, több környező településsel együtt a tatárjárás után IV. Bélától nemességet kaptak, mivel Kemlék várát megvédték a tatároktól. Erről a község népe mai is megemlékezik azon a napon, melyet a „nemesség napjának” neveznek. Lakói nemességükre mindig büszkék voltak és az egész kemléki térség, hasonlóan a Túrmezőhöz ősi, nemesi önigazgatási körzet volt. A kiváltságok mintegy húsz falut érintettek és az összes földesúri adótól mentesek voltak. Így mentesek voltak a robottól, nem kellett sem kilencedet, sem egyházi tizedet fizetniük. Ez sok viszontagságtól megvédte őket.

A falunak 1857-ben 172, 1910-ben 246 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Belovár-Kőrös vármegye Körösi járásához tartozott. 2001-ben 141 lakosa volt.

Népessége[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
172 177 169 198 224 246 234 262 226 213 200 173 167 151 141 136

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Kiskemlék várának romjai a falu felett egy nehezen megközelíthető, szakadékszerűen meredek oldalú hegygerinc északi végében találhatók. A kis alapterületű vár szabálytalan félkörív alaprajzú volt egy négyzetes lakótoronnyal. A vár legépebben maradt része az egykori kaputorony volt, mely mára a járószintig leomlott. Az egykori épületekre, noha a vár kétszintes lehetett csak kisebb falmaradványok utalnak. A sziklagerinc déli végén egy természetes árok húzódik, melyet fallal is megerősítettek.
  • A vár alatt valamikor állt egy Szent Borbála tiszteletére szentelt kápolna is, mely azonban az idők során elpusztult.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Gornja Rijeka - nemhivatalos oldal