Herešin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Herešin
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Kapronca-Körös
Község Kapronca
Jogállás falu
Alapítás éve 1478
Polgármester Zvonimir Mršić
Irányítószám 48000
Körzethívószám (+385) 048
Népesség
Teljes népesség 666 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség 345,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 130 m
Terület 1,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Herešin (Horvátország)
Herešin
Herešin
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 10′ 30″, k. h. 16° 52′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 30″, k. h. 16° 52′ 00″

Herešin falu Horvátországban, Kapronca-Körös megyében. Közigazgatásilag Kaproncához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Kaproncától 3 km-re északkeletre a Drávamenti-síkságon fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1478-ban Jeresin néven említik először, ekkor Brodarich Pál és György birtoka volt. 1480 körül Jeresinben született az ismert diplomata, humanista költő és történész Brodarich István. 1495-ben a falu birtokosai Brodarich János 7 portával, 1507-ben pedig Brodarich Mátyás 6 portával. 1513-ban birtoka már 9 adózó portára terjedt ki, melyek 1517-ben és 1520-ban is megmaradtak. Társtulajdonosa Brodarich Ferenc 3 portával rendelkezett, de 1517-re és 1520-ra ez két portára csökkent. A zágrábi püspök Heresinec Péter is heresini származású volt.

Ezután Heresint hosszú ideig nem említik, mely alapján arra lehet következtetni, hogy a török támadások következtében megsemmisült. Még 1635-ben is csak birtokként említik, tehát ekkor még nem alapították újra. A következő említés 1659-ben történt, amikor már 7 háztartása volt, tehát a falut a 17. század közepén alapították újra. A század végére a településnek már 11 háztartása volt, mely mintegy 50 lakost jelent. 1673 és 1675 között birtokosa a Dvornichich család volt, alattvalóik jobbágyok voltak és egy rajnai forinttal adóztak.

A falunak 1857-benn158, 1910-ben 440 lakosa volt. A település Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Kaproncai járásához tartozott. 2001-ben 666 lakosa volt

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

Hrvoje Petrić: O nekim topomina Ludbreške i Koprivničke Podravine krajem 15. i početkom 16. stoljeća Varaždin, 2008.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. december 31.)