Torčec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Torčec
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKapronca-Kőrös
KözségDörnye
Jogállás falu
Polgármester Slavko Loth
Irányítószám 48322
Körzethívószám (+385) 048
Népesség
Teljes népesség 697 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség86,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság128 m
Terület8,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Torčec (Horvátország)
Torčec
Torčec
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 13′ 15″, k. h. 16° 53′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 15″, k. h. 16° 53′ 15″

Torčec (régi magyar neve Kethely, illetve Rátkakedhely) falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében. Közigazgatásilag Dörnyéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Kaproncától 10 km-re északkeletre, községközpontjától 1  km-re északra a Drávamenti-síkságon, a Dráva jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a késő kőkorszak óta éltek emberek. A település valószínűleg már a tatárjárás előtt is létezett. A tatárok a közelben keltek át a Dráván és az egész környéket elpusztították. A veszély elmúltával újjáépítették és megbízható forrás alapján ekkor "Ketel" (Kethely) volt a neve, melyet máig megőrzött a határában fekvő "Keter" mező neve. A név a magyar kedd szóból származott és olyan helyet jelentett, ahol a keddi napon tartották a hetivásárokat. Egy 1353-ban kelt dokumentum a mai Torčec falu nemeseit "de Rathkakedhel", azaz Rátkakedhelynek említi. 1382-ben a falu a raszinyai uradalomhoz tartozott. A mai horvát név 1394-ben bukkan fel először. Szent István királyról nevezett plébániáját 1334-ben említi a zágrábi főesperes feljegyzése. A falut a 16. században a török többször is elpusztította.

A 17. század elején a Bocskai család telepítette újra, lakói letelepedésük fejében nyolc hektár szántóföldet és szabadságjogokat kaptak. Plébániatemplomát 1649-ben említi újra az egyházi vizitáció dokumentuma. A 17. század végén a kuzmineci uradalomhoz tartozott. A 19. században lakossága intenzíven gyarapodott, melyben közrejátszott, hogy a Dráva áradásai miatt a szomszédos Dörnyéről és Botovoról elköltözött lakosság nagy része itt, a folyótól távolabb fekvő faluban telepedett le. Biztonságos fekvése elősegítette a mezőgazdaság fejlődését, mely különösen 1848 után gyorsult fel. 1840 és 1842 között felépült az új templom. 1870-ben megindult a vasúti forgalom a Budapest-Zágráb vonalon. 1882-ben megalakult önkéntes tűzoltóegylete. A 20. század elején megalakult a földműves szövetkezet, majd a Horvát Sokol társaság. 1857-ben 925, 1910-ben 1048 lakosa volt. 1907-ig közigazgatásilag Đelekovechez tartozott, ekkor Dörnyéhez csatolták. 1920-ig Belovár-Kőrös vármegye Kaproncai járásához tartozott. 1963-ban közigazgatásilag Kaproncához csatolták. Dörnye községet 1993-ban alapították újra. 2001-ben a falunak 697 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent István király tiszteletére szentelt temploma a 19. század első felében épült a középkori templom alapjain.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. december 20.)