Hampovica
| Hampovica | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Kapronca-Kőrös |
| Község | Virje |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Mirko Perok |
| Irányítószám | 48350 |
| Körzethívószám | (+385) 048 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 215 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 26,88 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 174 m |
| Terület | 11,16 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 01′, k. h. 16° 57′Koordináták: é. sz. 46° 01′, k. h. 16° 57′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hampovica témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hampovica falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében. Közigazgatásilag Virjéhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Kaproncától 20 km-re délkeletre, községközpontjától 7 km-re délnyugatra a Bilo-hegység völgyében a Hotova-patak partján a Virjéről a Belovárra menő út mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
A 15. század második felében Mátyás király uralkodása alatt lett a birtokosa a területnek a kikeresztelkedett bécsi származású zsidó Hampó Ernuszt János budai kereskedő, majd királyi kincstartó, 1474-től horvát bán, aki valószínűleg a település nevét is adta. A család 1540-ig Ernuszt Gáspár haláláig volt az uradalom birtokosa, majd a birtok felesége révén a Keglevich családé lett. Szent András tiszteletére szentelt templomát 1852-ben építették. Iskoláját 1891-ben említik először, addig az itteni gyerekek a szomszédos Miholjanecre jártak, ami különösen télen okozott nagy gondot. A Hotova-patakon a Filip és Novak családoknak volt vízimalmuk.
A falunak 1857-ben 528, 1910-ben 831 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Kaproncai járásához tartozott. A településnek már 1939-óta van vízvezetéke, mivel a víz hiánya különösen szárazság idején okozott nagy gondot. A vizet egy forrásból és a közeli Lukács-árokból vezették ide és abban az időben az egész környék egyetlen falusi vízvezetéke volt. A falu, mely akkor még 870 lelket számlált erre nagyon büszke is volt. Hampovicának 2001-ben 300 lakosa volt. Alapiskolája 1997-ben épült. A faluban vadásztársaság, nőegylet és önkéntes tűzoltó egylet működik. Lakói főként mezőgazdaságból, különféle vállalkozásokból élnek.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent András apostol tiszteletére szentelt templomát 1852-ben építették, 1995-ben megújították.
- Érdekesség, hogy a településnek saját himnusza van, melyet Željko Toplak tanító és Ivo Vukres helyi lakos írtak és ünnepi alkalmakkor eléneklik.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.