Prodavíz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Prodavíz (Virje)
Raspelo u Virju, Miholjanska i novigradska ulica.jpg
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKapronca-Körös
Jogállás községközpont
Alapítás éve1334
Polgármester Mirko Perok
Irányítószám 48326
Körzethívószám (+385) 048
Népesség
Teljes népesség 3684 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség95,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság132 m
Terület38,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Prodavíz (Horvátország)
Prodavíz
Prodavíz
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 04′ 00″, k. h. 16° 59′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 00″, k. h. 16° 59′ 15″
Prodavíz weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Prodavíz témájú médiaállományokat.

Prodavíz (horvátul Virje) falu és község (járás) Horvátországban, Kapronca-Körös megyében.

A község (járás) települései[szerkesztés]

Közigazgatásilag Donje Zdjelice, Hampovica, Miholjanec, Rakitnica és Šemovci falvak tartoznak hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Kaproncától 17 km-re délkeletre, a drávamenti főút mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A római korban Lentulis nevű katonai őrtorony állt ezen a helyen, majd a korai középkorban Prodavicz vára volt itt. A települést és Szent Márton egyházát 1334-ben említik először abban a feljegyzésben, melyet Ivan zágrábi főesperes a zágrábi káptalan helyzetéről írt. A templom pontos helyéről, építési idejéről, építési anyagáról, formájáról nincs információ. Ivan Pfeifersberg plébános beszámol arról, hogy a mai templom építésekor sírkövet találtak, mely azt a helyet jelölte, ahol 1484-ben kápolnát építettek. Ennek a kápolnának a bővítéséből lett később plébániatemplom. A plébános azt is elmondja, hogy ezt a követ odaadták az építőknek, hogy a sekrestye bejárata mellett a templom falába építsék be.

A falu 1435 és 1445 között Tallóczi Matkó horvát bán birtoka volt. 1543-ban említik Weisethurm és Weisenburg néven említik erősségét, mely a török elleni védelmet szolgálta. 1552-ben teljesen elpusztította a török, a várnak nyoma sem maradt. A települést 1603-ban említik először "Wirie" néven a horvát szábor jegyzőkönyvében. 1680-ban 317 házat és 1775 lakost számláltak itt. 1735-ben a település nagy részét tűz pusztította, melyben a templom is leégett. Ezt az 1738-as egyházlátogatás is megerősíti, leírva hogy a templomból csak falak maradtak. Mihovil Igrečić plébános a romos templomot nemsokára újjáépíttette. Erre emlékeztetett a bejárat feletti 1764-es évszám az újraszentelés dátuma. A falu iskolája 1759-ben nyílt meg. A 19. század elejére a település fejlődése új lendületet vett, új utcák nyíltak, kutakat ástak és kialakult a templom körüli tér. 1818-ban megnyílt a helyi postahivatal. 1833-ban felépült a mai plébániatemplom, a régi templomból csak a torony maradt meg. 1847-ben az újonnan létesített temetőben felépült a Szent Jakab kápolna. 1878-ban megalakult az önkéntes tűzoltóegylet, megnyílt a könyvtár és olvasókör. 1884-ben megalakult az énekkar. 1894-ben felépült a régi iskola. 1908-ban megalakult a Prodavac sportegyesület. 1909-ben Virje is bekapcsolódott a vasúti hálózatba.

A falunak 1857-ben 5140, 1910-ben 5467 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Szentgyörgyi járásához tartozott. 1931-ben vadásztársaság és asszonykör alakult. 1964-ben helyi rádióállomás kezdte meg működését. 1971-ben felépült az új iskolaépület. 1978-ban megnyílt a helytörténeti múzeum. 1994-ben a honvédő háborút követően megalakult Virje község. 2000-ben felépült a közösségi ház, 2006-ban pedig megindult a szennyvíztisztító építése. 2001-ben 3684 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattenyésztéssel és különböző kézműves munkákkal foglalkoznak.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemploma 1832 és 1834 között épült barokk stílusban a leégett korábbi templom helyén. A régi templomból csak a torony maradt. A templom hosszúsága 38 méter, szélessége 19 méter. 1891-ben a Zágrábból érkezett Marko Antonini festőművész festette ki. Öt oltára van: a Szent Márton főoltár, a mellékoltárok a Megváltó, Szent Fábián, Szent Sebestyén és a Szeplőtelen Szűz tiszteletére vannak szentelve. A templom eredeti orgonája 1733-ban készült, a mai 18 regiszteres orgonát 1916-ban építették Heffer műhelyében. Régi óráját 1673-ban készítették, 1863-ban Nagykanizsán újat vásároltak helyette és 1999-ig működött, amikor új elektromos órával látták el a templomot.
  • A Szent Jakab temetőkápolna 1847-ben épült.
  • Helytörténeti múzeumát 1977-ben alapították a régi iskola épületében és 1979-ben nyitotta meg kapuit. Gazdag néprajzi kiállítással és számos helytörténeti dokumentummal rendelkezik. Az épület 1894-ben épült.
  • A domonkos testvérek 2000-ben kolostort építettek a településen.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. január 12.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]