Podravske Sesvete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Podravske Sesvete
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKapronca-Kőrös
KözségPodravske Sesvete
Jogállás falu
Polgármester Ivan Derežić
Irányítószám 48363
Körzethívószám (+385) 048
Népesség
Teljes népesség 1778 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség60,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság111 m
Terület29,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Podravske Sesvete (Horvátország)
Podravske Sesvete
Podravske Sesvete
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 03′ 40″, k. h. 17° 11′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 40″, k. h. 17° 11′ 40″
Podravske Sesvete weboldala

Podravske Sesvete falu és község Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Szentgyörgyvártól 13 km-re délkeletre a megye keleti határán a Dráva jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést és plébániáját 1334-ben Ivan zágrábi főesperesnek a zágrábi káptalan helyzetéről írott oklevelének harmadik részében említi először. Nevét a Mindenszentek tiszteletére szentelt plébániatemplomáról kapta. 1501-ben az egyházi vizitáció még megemlíti Márton nevű plébánosát is „Martinus plebanus Omnium sanctorum ibidem” alakban. A középkori falu a 13. századtól 1552-ig, Verőce várának elestéig áll fenn, ekkor ugyanis a török az egész környékkel együtt elpusztította. Templom azonban túlélte a pusztítást, mint azt Andrija Vinković 1658-ban kelt jelentése tartalmazza.

A Drávamente török alóli felszabadulása után indult meg itt újra az élet. Ez Hanibal Heister szentgyörgyi várparancsnok 1695. szeptember 19-én keltezett okleveléből derül ki, melyben a Sesvete nevű falu nevét is megemlíti. Ettől az időponttól kezdve, tehát Sesvetét újra falunak tekinthetjük. Miután Mária Terézia a 18. század közepén megalapította a katonai határőrvidéket Sesvete a szentgyörgyi kapitánysághoz tartozott. A katonai közigazgatás csak 1871-ben szűnt meg. 1830-ban megnyílt az első iskola. 1885-ben Sesvete újra önálló plébánia lett. Ma is álló plébániatemplomát, mely nagyrészt önkéntes adakozásból épült 1878. április 7-én szentelték fel a plébánia épületével együtt.

A falunak 1857-ben 1625, 1910-ben 3355 lakosa volt. Karl Blažeković plébános érdeme, hogy 1911-ben megnyílt a postahivatal. A falu Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Szentgyörgyi járásához tartozott. Önkéntes tűzoltóegyletét 1928-ban alapították. A hívek 1977-ben a középkori templom helyén a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnát emeltek. 2001-ben a községnek 1778 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1878-ban épült.
  • A Nepomuki Szent János-kápolnát már 1780-ban említik.
  • A Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnáját a középkori templom helyén építették 1977-ben. Ezen kívül még egy kápolna is áll a településen a Fatimai Szűzanya tiszteletére.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. január 23.)