Cirkvena

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Cirkvena
Crkva Cirkvena.jpg
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKapronca-Kőrös
KözségSveti Ivan Žabno
Jogállás falu
Polgármester Vladimir Oguman
Irányítószám 48213
Körzethívószám (+385) 048
Népesség
Teljes népesség584 fő (2001) +/-
Népsűrűség60,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120 m
Terület9,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cirkvena (Horvátország)
Cirkvena
Cirkvena
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 56′ 10″, k. h. 16° 39′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 10″, k. h. 16° 39′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Cirkvena témájú médiaállományokat.

Cirkvena falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében. Közigazgatásilag Sveti Ivan Žabnóhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Kőröstől 14 km-re, községközpontjától 4 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A település neve 1201-ben még patak névként bukkan fel "Cirquena" alakban. Birtokként 1261-ben szerepel először írott forrásban, de birtokként és nemesi előnévként a középkor végéig még számos dokumentumban megtaláljuk. Feltételezik, hogy a templomosoknak ezen a helyen rendházuk is volt.[1] 1326-ban egy határleírásban említik a szőlőhegyi Szűz Mária templomot, melyet történészek Cirkvena középkori templomával azonosítanak. A templomot és papját 1334-ben a zágrábi káptalan helyzetéről írott oklevélben, majd 1397-ben is megemlítik. Ez utóbbi dátum egyben a templom első minden kétséget kizáró említése. A településen már 1357-ben állt egy nemesi udvarház, vagy várkastély mely tényt 1507-ben is megerősítenek, 1543-ban pedig már egyértelműen erődítményként ("fortalicium Czyrquena") szerepel. Cirkvena ekkor a Kerecsényi család birtoka volt. 1563-ban a végvári rendszer állapotát vizsgáló királyi bizottság megjegyzi róla, hogy néhány évvel korábban épült. Ez azonban valószínűleg csak egy bővítés lehetett, mivel az erősség nyilvánvalóan sokkal régebbi volt. 1578-ban és 1586-ban a horvát szábor további megerősítését rendelte el. 1635-ben a Kerecsényiek kihalása után Cirkvena Mikulics Tamás birtoka lett. 1664-ben királyi adományként a körösi határőrezred parancsnoka Johann Joseph von Herberstein kapta meg, aki a mezőváros lakóit 7000 forint ellenében felszabadította feudális kötelezettségeik alól. 1673-ban I. Lipót megerősítette Cirkvena szabad királyi városi rangját. 1767-ben a katonai határvidékhez csatolták, melyhez 1871-ig a katonai közigazgatás megszüntetéséig tartozott. A katonai közigazgatás alatt a település elveszítette korábbi jelentőségét és egyszerű faluvá vált.

1857-ben 840, 1910-ben 949 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Körösi járásához tartozott. 2001-ben 584 lakosa volt.

Népessége[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
840 846 783 834 870 949 934 1.078 1.025 973 964 809 696 626 584 574

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1306-ban említik először. 1326-ban és 1386-ban is plébániatemplomként szerepel a korabeli forrásokban. Megemlíti az 1501-es egyházlátogatás is. Mai formájában a 18. század második felében építették át.
  • Cirkvena középkori várának mára nyoma sem maradt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lelja Dobronić: A keresztesek, a johanniták és a szentsír lovagok horvátországi rendházai és birtokai. Zagreb, 1984.
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Ranko Pavleš: Srednjovjekovna topografija Cirkvene, Žabna i njihove okolice. Koprivnica, 2009.
  • Branko Nadilo: Protuturske i druge utvrde izmedu Vrbovca i Save. Građevinar 2004.