Apatovec
| Apatovec | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Kapronca-Kőrös |
| Község | Körös |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Branko Hrg |
| Irányítószám | 48260 |
| Körzethívószám | (+385) 048 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 287 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 33,62 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 287 m |
| Terület | 12,67 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 09′ 00″, k. h. 16° 34′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 00″, k. h. 16° 34′ 20″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Apatovec falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében. Közigazgatásilag Kőröshöz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Kőröstől 14 km-re északra a Kemléki-hegységben fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu területe a középkorban a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend glogovnicai uradalmához tartozott, melynek határait II. András király 1207-ben kelt oklevelében írják le először. Az oklevélben II. András megerősítette a Szent Sír Lovagendet, a Glogovnica, Strazice és Rasina (a mai Gliboki)-patakok közelében feküdt hét falvuk birtokában, valamint lakosait a templomosok és a johanniták földjein élők korábban is élvezett szabadságjogaikban. A birtok határai északon a Gradec-hegy, keleten a Koprivnica-patakig nyúltak. Bár a falvak a 16. századi török hódítás következtében eltűntek a "Stražice" helynév ma is él egy Apatovectől keletre fekvő bányaterület nevében. A terület még 1303-ban is a lovagrend birtoka volt, melyet az az oklevél igazol, melyben a csázmai káptalan rendelkezik néhány, a Szűz Mária egyház prépostságához kapcsolódó, az apatoveci birtokhoz tartozó föld vonatkozásában ("particula terre ad possessionem Apatholch"). A birtok a 15. századig volt a rend igazgatása alatt, ekkor a zágrábi prépostságé lett, majd a 1633-ban II. Ferdinánd király a jezsuita rendnek adta át. A prépostság egykori Szűz Mária templomát történészek a mai donja glogovnicai templom közelébe helyezik.
Ranko Pavleš megemlíti, hogy Csánky 1893-ban a falu nevét azzal magyarázza, hogy az egy időben Dénes bán adományából a Zala vármegyei Türje premontrei apátságának birtoka volt, azonban az 1249-ben, 1303-ban és 1316-ban kelt dokumentumok szerint az másé, végig a Szent Sír Lovagrendé volt. Ennek viszont a falu neve mond ellent, mert ez esetben nem lehetett apátági birtok. A kérdés máig sem tisztázott.[2] Mindenesetre feltételezték, hogy valamilyen, a premontreiek által emelt szakrális építménynek már a középkorban lennie kellett a faluban, bár erre semmilyen bizonyíték nincsen.[3]
A falunak 1857-ben 707, 1900-ban 901 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Körösi járásához tartozott. 2001-ben a falunak 426 lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Péter apostol tiszteletére szentelt temploma[4] középkori eredetű. A 18. századi egyházi vizitációk még Szent Ilona kápolnaként említik. 1643-ban Berger tábornagy támadásakor súlyos károkat szenvedett. Nem tudni, hogy ezután újjáépítették-e. A mai kápolna a 19. században épült. Berendezésének ékessége az 1653-ból származó oltár.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ranko Pavleš: Topografija dravju posjeda križničkih redova u dolini Glogovnice 2004.
- ↑ Tatjana Tkalec: Vojakovci Osijek-Mihalj, srednjovekovni arheološki kompleks na gornjem toku Glogovnice Zagreb, 2007.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1781.