Kutnjak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kutnjak
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKapronca-Kőrös
KözségLégrád
Jogállás falu
Alapítás éve1495
Polgármester Mladen Vernić
Irányítószám 48317
Körzethívószám (+385) 048
Népesség
Teljes népesség331 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség42,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság139 m
Terület7,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kutnjak (Horvátország)
Kutnjak
Kutnjak
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 16′ 15″, k. h. 16° 46′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 15″, k. h. 16° 46′ 50″

Kutnjak falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében. Közigazgatásilag Légrádhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Légrádtól 7 km-re délnyugatra a Drávamenti-síkságon a Segovina-patak partján, a szomszédos Antoloveccel összeépülve fekszik.

Története[szerkesztés]

Kutnjak első említése 1495-ben "Kwthnak" néven Körös vármegye adóösszeírásában történt, mely szerint a településnek 12 portája volt, ebből Makalay László 6, Ferenc mester 2, János deák özvegye 4 portát bírt. 1507-ben "Kothnyak" faluban Ferenc mester 13 portát birtokolt. Említést érdemel még, hogy 1512. február 21. és december 24. között Perényi Imre horvát bán tizenkilenc rendeletet keltez innen. 1513-ban 10 portát számláltak itt a protonotárius birtokában. 1517-ben 16 portájából Vojkffy János 14-et, Borothvay Gáspár kettőt birtokolt. 1520-ban 15 portája volt Vojkffy János birtokában.

1857-ben 488, 1910-ben 607 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Ludbregi járásához tartozott. 2001-ben 331 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Ilona tiszteletére szentelt barokk kápolnája.
  • Temetőkápolna
  • Geotermikus erőmű

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. december 9.)
A fordítás fő forrása a megfelelő horvát Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.