Hlebine

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hlebine
Hlebine központja.
Hlebine központja.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKapronca-Kőrös
KözségHlebine
Jogállás falu
Polgármester Hrvoje Gaži
Irányítószám 48323
Körzethívószám (+385) 048
Népesség
Teljes népesség1291 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség75,10 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120 m
Terület17,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hlebine (Horvátország)
Hlebine
Hlebine
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 09′ 15″, k. h. 16° 58′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 15″, k. h. 16° 58′ 00″
Hlebine weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hlebine témájú médiaállományokat.

Hlebine falu és község Horvátországban, Kapronca-Kőrös megyében. Közigazgatásilag Gabajeva Greda tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Kaproncától 11 km-re keletre, a Kapronca-patak bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A középkorban, a török időkben elpusztított strugai plébánia magába foglalta a mai Hlebina területét is. A települést 1671-ben említik először mint a katonai kerülethez és a novigradi plébániához tartozó falut. Szent Katalin tiszteletére szentelt kápolnája nem sokkal az előtt épülhetett. Egyházi szolgálatát a novigradi és a dörnyei plébániákról látták el. Az 1680-as egyházlátogatás szerint a kápolnának egy oltára volt és a dörnyei plébániához tartozott. 1700-ban a vizitáció során kápolnáról leírták, hogy paticsfalú, szilárd alapjai tölgyfából készültek. A bejárat felett fából épített kórus emelkedett, előtte pedig előtér volt, mely felett a fából ácsolt harangtorony magasodott. A harang azonban nem ebben volt elhelyezve, hanem a faluban épített haranglábban volt. A kápolna oltára falazott volt, rajta Szent Katalin képével, és volt egy másik, bőrre festett Szent Katalin képe is az evangéliumi oldalon. Mennyezete fából készített asztalosmunka, padlózata pedig döngölt föld volt. Körülötte el nem kerített temető feküdt, ezért a főesperes elrendelte a bekerítését, illetve a kápolna tetejének javítását. Kelyhe és paténája aranyozott ezüstből készült, de a kehely alsó része rézből volt. A kápolna két keresztje közül az egyik rézből, a másik fából készült. A 18. századtól a falunak önálló plébániája volt.

A falunak 1857-ben 1749, 1910-ben 2050 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Kaproncai járásához tartozott. Hlebina községet 1993-ban alapították, addig közigazgatásilag Kaproncához tartozott. 2001-ben a falunak 1291, a községnek 1470 lakosa volt. A településen nyolcosztályos általános iskola működik.

A hlebinei naiv művészeti galéria épülete

Nevezetességei[szerkesztés]

Alexandriai Szent Katalin szűz és vértanú tiszteletére szentelt plébániatemploma a 18. században épült.

Kultúra[szerkesztés]

A falu a naiv művészet egyik horvátországi központja, több naiv művész született a településen. A legnevesebbek Krsto Hegedušić, Ivan Generalić, Franjo Mraz és Dragan Gaži naiv művészek. Műveik a helyi művészeti galériában tekinthetők meg. Ivan Generalić egykori lakóháza szintén képtárnak ad otthont.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2011. január 4.)