Ugrás a tartalomhoz

Palatinus Strandfürdő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Palatinus strand szócikkből átirányítva)
Palatinus Strandfürdő
A strand bejárata
A strand bejárata
TelepülésBudapest
Építési adatok
Megnyitás1919
Rekonstrukciók évei1937;

1966;

2002
Építési stílusBauhaus
Hasznosítása
Felhasználási területuszoda
Elhelyezkedése
Palatinus Strandfürdő (Budapest)
Palatinus Strandfürdő
Palatinus Strandfürdő
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 41″, k. h. 19° 02′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 41″, k. h. 19° 02′ 49″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Palatinus Strandfürdő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A fürdő a 70-es években

A Palatinus strand a pesti szleng becenevén a „Pala”, a Margit-szigeten, természetvédelmi környezetben található.

Története[szerkesztés]

A strandot 1919-ben nyitották meg a Tanácsköztársaság alatt, az akkor még partfal nélküli Duna-part közelében. Budapesten ez volt az első fürdő, amely a szabadban való fürdőzést tette lehetővé. Egy évvel később bezárták és megkezdték a kiépítését. 1921 augusztusában adták át véglegesen az új fürdőt a nagy-medencével, és további hideg és meleg vizes medencékkel. A fürdőt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kezelte a felújítás után.

A Palatinus Strandfürdő főbejárata 1937-ben
A Dál kisasszonyok násza, Palatinus Strandfürdő bejáratánál. Pekáry István grafikus alkotása (baloldala)
A Dál kisasszonyok násza, Palatinus Strandfürdő bejáratánál. Pekáry István grafikus alkotása (jobboldala)
Napozó nő, Palatinus Strandfürdő bejáratánál. Csorba Géza alkotása (1967-es másolata az elpusztult eredetinek)
Anya gyermekével. Boldogfai Farkas Sándor szobrász alkotása (1954)

A strand népszerűségét mutatja, hogy 1937-ben már bővíteni kellett. Janáky István és Szőke Károly (1900–1976) tervei alapján kibővítették a Palatinust. Ekkor épült a központi öltöző épület és a népszerű hullámmedence, amelynek falát Bálint Endre festőművész szürrealista mozaikja díszíti. A mozaik megrendelését 1966-ban a medence átalakítása tette szükségessé.

A második világháború után a fürdőt helyreállították, 1958-ban 10 000 négyzetméteres füves napozóval bővült a strand, 1965-ben új étterem nyílt. A korábban betonozott medencealjzatot a hatvanas években mettlachi-lapokkal burkolták be. 1974–1975 között korszerűsítették a női öltözőket, bővítették a napozót, ekkor építették ki a zárt zuhanyzókat. 1975-ben további 18 000 négyzetméteres területtel bővült a strand, ahol játszótereket, focipályát, lugast alakítottak ki. Az 1980-as években ötpályás csúszda épült.

A strand rekonstrukciójával 2002-ben készültek el, a medencéket a kornak megfelelő vízszűrő és -forgató berendezésekkel szerelték fel. Az úszómedencét úszó-, strand- és élménymedencére osztották fel. Utóbbiba nyakzuhanyt, pezsgőztetőt és sodrófolyosót is beépítettek.[1]

A strand bejárata előtt az 1937-ben állított Csorba Géza alkotása, a Fésülködő nő című szobor állt, ami 1945-ben, a második világháború alatt elpusztult, a helyébe egy másik szobrot helyeztek, egy francia szobrász, Emile Guilleaume női aktját. 1967-ben a megmaradt tanulmány alapján újrafaragták Csorba Géza szobrát, és ezt a másolatot állították fel a strand előtt; a francia szobrász alkotását eltávolították és azóta is Csorba Géza művének a másolat ékesíti a strand bejáratát.[2] A strand területén belül 1954-óta Boldogfai Farkas Sándor szobrászművész "Anya gyermekével" című alkotása díszíti a szabadtéri területet.[3]

2016-17-ben felújították és téliesítették a fogadó és öltöző épületet. A déli épületszárnyban fedett fürdőrészleget alakítottak ki. A fürdőcsarnokban termálmedence, gyermekmedence, szauna, gőz, geotermikus szauna, Kneipp medencék, gyógyászati és masszőrhelyiségek kerültek kialakításra, így a Palatinus az egész évben nyitva tartó gyógyfürdők sorába léphetett. A műemléki rekonstrukció során helyreállították az Ady Endre versét megidéző, második világháborúban megsemmisült falképet. A pénztárcsarnokban Pekáry István: Dál-kisasszonyok násza című alkotása fogadja a látogatót.

A víz összetétele[szerkesztés]

Kis sókoncentrációjú, nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos termálvíz.

Margitszigeti II. (B-20) számú „Szent Magda gyógyvíz”

Paraméterek Eredmény Mértékegység
Hőmérséklet 68,8 ˚C
Összes ásványi anyag 1205 mg/l
Összes keménység 295 CaO mg/l
Hidrogén-karbonát 520 mg/l
Szulfát 195 mg/l
Klorid 156 mg/l
Nitrát <1,0 mg/l
Nitrit <0,02 mg/l
Foszfát <0,07 mg/l
Vas <0,02 mg/l
Mangán <0,02 mg/l
Nátrium 147 mg/l
Kálium 18,7 mg/l
Kalcium 152 mg/l
Magnézium 39,1 mg/l
Szulfid 0,9 mg/l
Jodid 0,15 mg/l
Bromid 0,46 mg/l
Fluorid 2,8 mg/l
Metakovasav 55 mg/l
Bór 970 µg/l
Lítium 280 µg/l

Gyógyjavallatok[szerkesztés]

Ízületek degeneratív betegségei, idült és félheveny ízületi gyulladások, gerincdeformáció, porckorongsérv, a csontrendszer mészhiányos állapotai, sérülés utáni állapotok esetén.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. szerk. dr. Vitéz András: Budapest gyógyfürdői és fürdői. Budapest: Panoráma. 1980. ISBN 963 243 128 6  123-129. oldal
  2. BPL 2. kötet, 109-113. oldal
  3. hu.museum-digital.org - Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény Fotótár - Anya gyermekével - Boldogfai Farkas Sándor

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]