Nolcsó
| Nolcsó (Nolčovo) | |
 | |
| Nolcsó látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Turócszentmártoni |
| Rang | község |
| Polgármester | Vladimír Mihalik |
| Irányítószám | 038 54 |
| Körzethívószám | 00421 (0) 43 |
| Forgalmi rendszám | MT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 255 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 16 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 408 m |
| Terület | 15,0178 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 06′ 30″, k. h. 19° 04′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 30″, k. h. 19° 04′ 40″ | |
| Nolcsó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nolcsó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nolcsó (szlovákul Nolčovo) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
Fekvése
Turócszentmártontól 13 km-re északkeletre a Vág bal partján fekszik a Nagy- és Kis-Fátra által övezve. Legmagasabb pontja a Klak csúcs (1395 m). A községben fennmaradt a juhtenyésztés, amelyet a Felvidéken az első világháború után nagyrészt kiirtottak. A község kellemes lehetőséget nyújt a környező hegyekbe túrázásra (köztük az 1061 m-es Magurára is), de van itt vadászati és halászati lehetőség is.
A község neve és címere
A község címere utal rá, hogy a község mezőgazdasági jellegű volt. Vörös alapon arany szemcsék láthatóak, és az eke két része a kormánylemez és a csoroszlya. A község nevét Nolcsa földesúrról kaphatta, de egyes elméletek a magyar nyolcból vagy a szláv ovca (juh) szóból kaphatta (ovčovo alakból).
Története
Területén már a bronzkorban éltek emberek, Hradisko nevű határrészén erődített bronzkori település állt. A község első említése Nyolchio néven 1489-ből származik. 1610-től fontos kereskedelmi út haladt át a községen, majd 1677-től fontos posta megállót létesítettek itt lóváltó állomással. 1722-ig vámot is szedtek itt. A Nyári család szucsányi uradalmához tartozott, majd a 19. századtól Eszterházy birtok volt. 1715-ben 18 adózó háztartása volt. 1785-ben 41 házában 319 lakos élt. 1828-ban 36 háza és 309 lakosa volt. Lakói erdei munkákkal és állattartással foglalkoztak.
Vályi András szerint "NOLCSO. Nolcsowo. Tót falu Túrócz Várm. földes Ura Nyári Uraság, lakosai leg inkább evangelikusok, fekszik Turánnak szomszédságában, és annak filiája, postája is vagyon, határja középszerű; réttye, legelője hasznos, fája elég, Vág vizén keresetre módgyok van."[2]
Fényes Elek szerint "Nolcsó, tót falu, Thurócz vmegyében, a Tátra hegye alatt a Rosenbergre vivő országutban. Számlál 27 kath., 279 evang., 3 zsidó lak. Van egy postahivatala, szép fenyves erdeje, jó legelője, s a Tátra nagy hegye alatt egy barlangja. F. u. gr. Nyáry."[3]
A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott. 1944-ben a község bekapcsolódott a szlovák nemzeti felkelésbe.
Népessége
1910-ben 380 lakosából 361 szlovák volt.
2001-ben 271 lakosából 267 (98,52%) szlovák volt.
2011-ben 245 lakosából 239 szlovák volt.
Nevezetességei
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
A Turócszentmártoni járás települései | ||
|---|---|---|
|  | |
