Mendelényi Tamás

Mendelényi Tamás
Személyes adatok
Születési dátum	1936. május 2.
Születési hely	Budapest, Magyarország
Halálozási dátum	1999. szeptember 6. (63 évesen)
Halálozási hely	Várgesztes, Magyarország
Állampolgárság	magyar
Magasság	184 cm
Testsúly	78 kg
Versenyzői adatok
Fegyvernem	kard
Klub	Ganz Vasas (1950–1954) Bp. Vasas (1954–1956) Bp. Honvéd (1956–1957) BVSC (1957–1964)
Edző	Somos Béla
Edzői adatok
Klub	Vasas SC
Tanítványok	Kovács Attila Kovács Tamás Hammang Ferenc Marót Péter
A Wikimédia Commons tartalmaz Mendelényi Tamás témájú médiaállományokat.

Szerzett érmek

Magyarország színeiben Vívás Olimpiai játékok arany 1960, Róma kard csapat Világbajnokság arany 1957, Párizs kard csapat bronz 1957, Párizs kard egyéni arany 1958, Philadelphia kard csapat ezüst 1959, Budapest kard egyéni ezüst 1959, Budapest kard csapat bronz 1961, Torino kard csapat ezüst 1962, Buenos Aires kard csapat bronz 1963, Gdańsk kard csapat Főiskolai világbajnokság ezüst 1954, Budapest kard csapat Ifjúsági világbajnokság ezüst 1954, Cremona kard egyéni arany 1956, Luxemburg kard egyéni bronz 1957, Varsó kard egyéni Magyar bajnokság arany 1956 kard csapat bronz 1959 kard egyéni ezüst 1961 kard egyéni bronz 1962 kard egyéni bronz 1963 kard egyéni arany 1964 kard egyéni

Mendelényi Tamás (Budapest, 1936. május 2. – Várgesztes, 1999. szeptember 6.) olimpiai bajnok kardvívó, edző,

Sportolói pályafutása

1950-től a Ganz Vasas, 1954-től a Budapesti Vasas, 1956-tól a Budapesti Honvéd, majd 1957-től a Budapesti VSC kardvívója volt. 1956-ban ifjúsági világbajnok lett, ettől kezdve szerepelt a magyar felnőtt válogatottban. Kétszer volt a világbajnok, egyszer az olimpiai bajnok magyar kardcsapat tagja. Legjobb egyéni eredménye az 1959. évi párizsi világbajnokságon elért második helyezés. Az aktív sportolástól az 1964. évi tokiói olimpia előtt vonult vissza.

Sporteredményei

• olimpiai bajnok:
  • 1960, Róma: csapat (Delneky Gábor, Gerevich Aladár, Horváth Zoltán, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál)
• kétszeres világbajnok:
  • 1957, Párizs: csapat (Gerevich Aladár, Horváth Zoltán, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál, Szerencsés József)
  • 1958, Philadelphia: csapat (Gerevich Aladár, Horváth Zoltán, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál)
• háromszoros világbajnoki 2. helyezett:
  • 1959, Budapest:
    • egyéni
    • csapat (Delneky Gábor, Gerevich Aladár, Horváth Zoltán, Kárpáti Rudolf)
  • 1962, Buenos Aires: csapat (Bakonyi Péter, Gyuricza József, Horváth Zoltán, Meszéna Miklós, Pézsa Tibor)
• háromszoros világbajnoki 3. helyezett:
  • 1957, Párizs: egyéni
  • 1961, Torino: csapat (Bakonyi Péter, Delneky Gábor, Horváth Zoltán, Kárpáti Rudolf, Meszéna Miklós)
  • 1963, Gdansk: csapat (Bakonyi Péter, Kovács Attila, Meszéna Miklós, Pézsa Tibor, Szerencsés József)
• világbajnoki 5. helyezett:
  • 1962, Buenos Aires: egyéni
• főiskolai világbajnoki 2. helyezett:
  • 1954, Budapest: csapat (Hámori Jenő, Kardos Ferenc, Keresztes Attila, Magay Dániel, Örley Tamás)
• ifjúsági világbajnok:
  • 1956, Luxemburg: egyéni
• ifjúsági világbajnoki 2. helyezett:
  • 1954, Cremona: egyéni
• ifjúsági világbajnoki 3. helyezett:
  • 1957, Varsó: egyéni

Edzői pályafutása

1968-ban a Sportvezető és Edzőképző Intézetben (SEKI) edzői, 1973-ban a Testnevelési Főiskolán vívó szakedzői oklevelet szerzett. Emellett sebész diplomája is volt. Visszavonulása után a Budapesti Vasas edzője lett. Irányítása alatt a Vasas kardcsapata három alkalommal nyerte el a bajnokcsapatok Európa-kupáját. Tanítványai közül Hammang Ferenc és Kovács Attila kétszeres, Kovács Tamás és Marót Péter egyszeres világbajnok, illetve Hammang Ferenc olimpiai bronzérmes, Kovács Tamás kétszeres olimpiai bronzérmes, Marót Péter olimpiai ezüstérmes lett.

Engedéllyel Angliában dolgozott, és megnősült^[forrás?]. Feleségével együtt 1979-től ott telepedett le, ahol továbbra is edzőként tevékenykedett. Mivel az engedélyezett kintlét után nem tért haza, ezért disszidensnek nyilvánították, vagyonelkobzásra ítélték, korábbi kitüntetéseit megvonták. 1993-ban visszatelepült Magyarországra, Várgesztesre. Halála után, 2009-ben rehabilitálták.

Díjai, elismerései

• Mesteredző (1975)
• Magyar Sportért Emlékérem arany fokozata (2009)

Források

• Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 9632535723
• Révai új lexikona XIV. (Mah–Nel). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-616-5  
• Bocsák Miklós: Hogyan élnek olimpiai bajnokaink (166-an szerte a világban) – St. plusz kft., 1998 – (ISBN szám nélkül)
• Lukács László – Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története – Budapest, 1980 – ISBN 9632535537