Mencshely

Mencshely
Mencshely evangélikus temploma
Mencshely címere Mencshely zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Veszprémi
Jogállás	község
Polgármester	Szabó Zoltán (független)
Irányítószám	8271
Körzethívószám	88
Népesség
Teljes népesség	301 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	18,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	12,61 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 56′ 47″, k. h. 17° 42′ 00″46.946511111111, 17.700069444444
Mencshely Pozíció Veszprém vármegye térképén
Mencshely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mencshely témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mencshely község Veszprém megyében, a Veszprémi járásban. Nevezik háromtornyú falunak is, mivel három felekezetnek is van temploma a településen.

Fekvése

Mencshely a vázsonyi síkság és a Balaton-felvidéki hegyek találkozásánál elhelyezkedő település Veszprém megyében, a Balaton-felvidék északi határán. A Balatontól 11, Nagyvázsonytól 4 kilométerre található. Főutcája a Zánka és Nagyvázsony között húzódó 7312-es út, utóbbiból itt ágazik ki a 73 112-es számú mellékút Dörgicse Felsődörgicse településrésze és a 7338-as út felé.

Története

Területe a kőkorszaktól bizonyíthatóan lakott volt, de a régiek nem a mai falu helyét, hanem az attól kissé északkeletre fekvő Ragonya nevű határrészt és a falutól keletre eső Berki-kút környékét részesítették előnyben. E második területen a későbbi időkből római villa rustica (parasztgazdaság) romjai kerültek elő számos Nagy Konstantin korabeli pénzérmével. A község első hiteles középkori említése egy 1269-ben kelt oklevélben található.

A település kialakulásáról nem rendelkezünk hiteles adatokkal. Neve, amely eredetileg Mencsel vagy Mencsely alakban élt egészen a 19. századig, bizonytalan eredetű. Egyes feltevések szerint német személynévből keletkezett: valószínű alakja Menzli vagy Mentzelin lehetett. A puszta személynévből történő helynévadás magyar sajátosság, a legkorábbi településneveink keletkeztek így. A 12–13. században megjelentek, majd kizárólagossá váltak a személynevekből -falva, -telke utótaggal képzett magyar helynevek. Ha tehát elfogadjuk a Mencsel név személynévi eredetét, a település kialakulásának idejét a 10–11. századra tehetjük. Ezt a keltezést látszik alátámasztani az a tény is, hogy a község az akkori országterület egyik legfejlettebb részén, a Balaton-felvidéken helyezkedik el. Itt korán tért hódított a kereszténység, s első fennmaradt okleveleink is, amelyek erre a területre vonatkoznak, már kialakult településszerkezetet tárnak elénk, még ha magát a községet nem is említik. A mai változat, a Mencshely népi etimológiával keletkezett az eredeti Mencselből. Ennek a népi etimológiának a magyarázatát a következőképp írta le az író Lampérth Géza (1873–1934), a falu szülötte:

„Azok a magyarok, akik őseik hitét nem akarták az új hitért elhagyni, fellázadtak István király ellen. Kupa somogyi vezér állt a lázadók élére és hatalmas sereget vezetett Veszprém vára alá, ahol akkor István király feleségével, Gizellával együtt tartózkodott. István király, mielőtt az ostrom megkezdődött volna, nejét kiszöktette a várból, hogy valamelyik faluban biztonságba helyezze. Már jól elhagyták Veszprémet, és Vázsony körül jártak. Ekkor a király hátratekintve rémülten vette észre, hogy a lázadók egy csapata üldözőbe fogta őket. Megsarkantyúzta lovát, hirtelen a közeli rengetegbe vágtatott. Mire üldözői odaértek, már nyomát vesztették. Egy ősz remete lakott a rengetegben, arra bízta feleségét, míg a rend és béke helyreáll. Ott is maradt Gizella királyné a remete kunyhójában, míg István a lázadó Kupa vezér seregét széjjelverte, és helyreállította az ország nyugalmát.

Ekkor aztán hálából megmeneküléséért kápolnát építtetett arra a helyre, ahol a remetekunyhó állt, és elnevezte azt Menedékhelynek vagy Ments-helynek, mivelhogy ott menekült meg a haláltól.

Itt állt a kápolna, ahol most a falu van, és attól kapta nevét a falu is.”

Középkori temploma – amelynek kibővítésével épült a jelenlegi evangélikus templom – feltehetően a 12–13. században épülhetett. Mencshely lakossága a török idők előtt a középkorban is nagyrészt nemesemberekből állt, hozzájuk csatlakoztak a végvárakból leszerelt, nemességet kapott katonák és családjaik.

Az 1800-as években a falu elöljáróságában csak a legtekintélyesebb nemesi családok tagjai vehettek részt, mint az Antal, Bertalan, Bocskai, Fülöp, Isó, Ódor és Sándor családok. A legrégebbi fennmaradt Mencshely nemesi összeírása "Anno 1666 január Taxati Nobiles néven" a veszprémi megyei levéltárban megtalálható.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994:
• 1994–1998: Bocskay Rudolf (független)
• 1998–2002:
• 2002–2006:
• 2006–2010:
• 2010–2014: Rauch Csaba (független)
• 2014–2019: Rauch Csaba (független)
• 2019-től: Szabó Zoltán (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	239	232	223	267	285	301
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,5%-a magyarnak, 11,7% cigánynak mondta magát (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,4%, református 7,4%, evangélikus 17,7%, görögkatolikus 1,7%, felekezeten kívüli 7,8% (24,2% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• Evangélikus templom, Kossuth u.
• Gályarab emlékmű, az evangélikus templom kertjében
• Református templom
• Falumúzeum
• Kopjafa Blajsza János tiszteletére
• Római katolikus templom (Szentháromság), Fő u. 1.
• Ódor-kúria Kossuth u. 20.
• Népi lakóház Petőfi u. 53.
• Kossuth-kilátó a Halom-hegyen

• Nevezetességek
• 
  Az evangélikus templom belül
• 
  Református templom
• 
  Római katolikus templom
• 
  Falumúzeum
• 
  Kossuth-kilátó

A település szülötte

• Lampérth Géza – költő, író, színpadi-szerző (1873. október 23. Mencshely – 1934. november 18. Budapest)
• Zábrák Dénes – evangélikus lelkész (1852–1913)

Külső hivatkozások

• Európai borutak portál
• Mencshely község honlapja