María Luisa de Borbón y Vallabriga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
María Luisa de Borbón
UralkodóházBourbon
Született1783. június 6.
Velada
Elhunyt1848. december 1. (65 évesen)
Madrid
NyughelyeToledói katedrális
ÉdesapjaLajos Antal spanyol infáns
ÉdesanyjaMaría Teresa de Vallabriga
HázastársaJoaquín José de Melgarejo
Vallásarómai katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz María Luisa de Borbón témájú médiaállományokat.

María Luisa de Borbón y Vallabriga (teljes születési nevén spanyolul: María Luisa Fernanda Norberta; Velada, Spanyol Birodalom, 1783. június 6. – Madrid, Spanyol Birodalom, 1848. december 1.), Bourbon-házból származó spanyol nemesasszony, Lajos Antal spanyol infáns és María Teresa de Vallabriga legfiatalabb leánya, aki Joaquín José de Melgarejo feleségeként San Fernando de Quiroga hercegnéje.

Élete[szerkesztés]

María Luisa hercegné és hitvese, Joaquín José de Melgarejo (Rafael Tegeo, 1832 körül)

María Luisa 1783. június 6-án született Veladában. Édesapja V. Fülöp spanyol király legkisebb fia, Lajos Antal, Chinchón grófja, míg édesanyja egy aragón arisztokrata, María Teresa de Vallabriga volt. Szülei morganatikus házasságából két idősebb testvére származott: Luis María, aki később többek között a toledói érseki címet is birtokolta és María Teresa, aki Manuel Godoy miniszter első felesége lett. A testvérek születésükkor csak édesanyjuk után a de Vallabriga nevet kapták, mert szülei rangon alulinak számító házasságuk kizárta őket a Bourbon-házból és a név használatától.

Édesapjuk 1785-ös halálát követően nagybátyjuk, III. Károly spanyol király utasítására Toledóba kényszerültek Francisco de Lorenzana érsek felügyelete és gondnoksága alá. María Luisa itt nevelkedett egészen 1799-ig, unokatestvérük, IV. Károly uralkodásáig. Nővére, María Teresa Godoy miniszterrel való házassága visszaadta a családnak a de Borbón név használatát, továbbá számos tisztséghez és méltósághoz jutottak. Sógora személyes közbenjárásának köszönhetően 1802-ben élethosszig tartó évi tízezer pesónyi járadékot is kapott.

Harminchárom éves korában, 1817. június 1-én, Madridban ment hozzá Joaquín José de Melgarejo, San Fernando de Quiroga hercegéhez. A herceg a király, VII. Ferdinánd bizalmasa és első minisztere volt. 1823-ban, miután az alkotmányos rendszert megbuktatták és visszaállították az abszolút monarchiát, María Luisa és férje Párizsba menekültek, tartva egy esetleges megtorlástól liberális nézeteik miatt. Franciaországi száműzetésükből csak 1834-ben, Mária Krisztina királyné kormányzósága idején tértek vissza. Hitvese, a herceg egy évvel visszatérésüket követően 1835-ben elhunyt.

Az özvegy María Luisa hercegné 1848. december 1-én, Madridban halt meg, tizenkét évvel túlélve hitvesét. Mivel házasságukból nem születtek gyermekek, így javaikat a hercegné unokahúgára, Carlota Luisa de Godoy y Borbónra hagyták. A San Fernando de Quiroga hercege cím pedig férje unokatestvérének fiára, Francisco Javier de Losada y Melgarejóra szállt.

Kitüntetések[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]