Bozókalsók
| Bozókalsók (Jalšovík) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Korponai |
| Rang | község |
| Polgármester | Adriana Vicianová |
| Irányítószám | 962 41 (pošta Bzovík) |
| Körzethívószám | 045 |
| Forgalmi rendszám | KA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 188 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 34 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 348 m |
| Terület | 5,96 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 18′ 40″, k. h. 19° 06′ 09″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 40″, k. h. 19° 06′ 09″ | |
| Bozókalsók weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Bozókalsók (szlovákul: Jalšovík) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban. Alsó- és Felsőalsók 1902-es egyesítésével jött létre.
Fekvése[szerkesztés]
Korponától 6 km-re délkeletre található.
Története[szerkesztés]
1418-ban említik először. Eredetileg két faluból, Alsó- és Felsőalsókból állt, melyeket 1902-ben egyesítettek.
Alsóalsókot 1542-ben "Also Alsok", 1578-ban "Also Jalsok" néven említik. A bozóki uradalomhoz tartozott. A 17. században a Szelényi, Bori és Balog családok birtoka. 1715-ben 16 háztartása létezett. 1828-ban 35 háza és 205 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Felsőalsókot 1542-ben "Felsew Alsok", 1578-ban "Felsero Jalsok" alakban említik. A bozóki uradalom része volt. A 16. század végén elnéptelenedett, de a 19. század elején újranépesült, a század közepére pedig önálló község lett.
Vályi András szerint "ALSOK. Alsó, Felső Alsok. Glasovetz, tót faluk Hont Vármegyében, földes Ura Bozoky Uraság, lakosai katolikusok, fekszenek Bozóktól, mellynek filiáji mint egy kis mértföldnyire. Vidékje nem nagy, épűletre való fája elég, de tűzi nints, szőleje tsekély, legelője is szoross, úttya köves, melly okok miatt harmadik Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Alsok, tót falu, Hont vgyében, Bozók mellett: 431 kath. lak. Sovány határ. F. u. a bozóki uradalom."[3]
1902-ben az egyesítés után a Bozókalsók nevet kapta. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott. 1920-ban Jalšovík lett a hivatalos neve. Mezőgazdasági település volt, lakói támogatták a szlovák nemzeti felkelést.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 173, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 206 szlovák lakta.
2011-ben 203-an lakták, ebből 195 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Mindkét falurészben egy-egy harangláb található.
- A falu egykor csipkeverőiről volt nevezetes.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Korponai járás települései | ||
|---|---|---|
Korpona (Krupina) | ||
Alsóbágyon (Dolný Badín) · Alsólegénd (Dolné Mladonice) · Bozók (Bzovík) · Bozókalsók (Jalšovík) · Csábrágsomos (Drienovo) · Csábrágvarbók (Čabradský Vrbovok) · Csákóc (Čekovce) · Cseri (Cerovo) · Darázsi (Drážovce) · Devicse (Devičie) · Dömeháza (Domaníky) · Felsőbágyon (Horný Badín) · Felsőlegénd (Horné Mladonice) · Gyűgy (Dudince) · Hontkirályfalva (Kráľovce–Krnišov) · Hontmarót (Hontianske Moravce) · Hontnémeti (Hontianske Nemce) · Kecskevarbók (Kozí Vrbovok) · Lászlód (Lackov) · Ledény (Ladzany) · Lissó (Lišov) · Litva (Litava) · Méznevelő (Medovarce) · Nemesvarbók (Zemiansky Vrbovok) · Ösöd (Sudince) · Rakonca (Rykynčice) · Szebelléb (Sebechleby) · Szelenc (Selce) · Szénavár (Senohrad) · Szúd (Súdovce) · Terény (Terany) · Terpény (Trpín) · Teszér (Hontianske Tesáre) · Unyad (Uňatín) · Zsibritó (Žibritov) |  | |
