Ugrás a tartalomhoz

III. Lajos címzetes nápolyi király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Lajos

Anjou hercege
Provence grófja
Címzetes nápolyi király
Uralkodási ideje
1417 1434
ElődjeII. Lajos
UtódjaRené
Életrajzi adatok
UralkodóházValois-Anjou-ház
Született1403. szeptember 25.[1]
Angers[1]
Elhunyt1434. november 12. (31 évesen)[1]
Cosenza[1]
ÉdesapjaIII. Lajos címzetes nápolyi király
ÉdesanyjaAragóniai Jolán címzetes nápolyi királyné
Testvére(i)
HázastársaMargit Savoya grófnője
Gyermekeinincsenek
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Lajos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

III. Lajos (franciául: Louis III d'Anjou), (Anjou hercege,[2] 1403. szeptember 25.[2]Cosenza,[2] 1434. november 15.[2]) Anjou és Touraine hercege, Maine és Provence grófja, címzetes nápolyi király 1417-től haláláig. Hosszú küzdelmet folytatott Aragóniai Alfonzzal Nápoly birtoklásáért, de a végső győzelem előtt váratlanul elhunyt.

Élete

[szerkesztés]

Édesapja, II. Lajos címzetes nápolyi király halála után örökölte annak címeit. 1419 márciusában V. Márton pápa Nápoly királyává koronázta. Lajos megnyerte magának Muzio Attendola zsoldoskapitányt (condottiere), akinek a segítségével tekintélyes zsoldoshadsereget állított fel, és Nápolyba hajózott meghódítani a királyságot. Mivel nápoly királynője, II. Johanna azonban nem őt, hanem V. Alfonz aragóniai királyt ismerte el utódának 1421-ben, Alfonz Nápolyba ment megvédeni az államot Lajos törekvései elől. Lajosnak sikerült ugyan a királyság egy részét meghódítania, de Aragóniai Alfonz jelentős területeket nem engedett az uralma alá. Milve Alfonz Johanna uralkodói hatalmát is magának kezdte követelni, 1423-ban Johanna – megmásítva korábbi döntését – Lajos jelölte ki utódnak, egyúttal kijelölte a Calabriai Hercegség kormányzójának. 1433 áprilisában Lajos is ki lett tagadva az örökségből, de még abban az évben (június folyamán) újra kijelölte utódjának Johanna.[2]

Lajos időközben meghódította a Nápolyi Királyság nagy részét, és épp Aragóniai Alfonz elűzését készítette elő, amikor váratlanul – Johanna előtt 2 hónappal – elhunyt. Örököse fivére, René lett.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d Charles Cawley: Medieval Lands (angol nyelven)
  2. a b c d e f Uralkodók és dinasztiák, i. m., 403–404. o.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]