I. Fülöp parmai herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(I. Fülöp pármai herceg szócikkből átirányítva)
I. Fülöp

Parma, Piacenza és Guastalla hercege
Uralkodási ideje
1748. október 18. 1765. július 18.
Életrajzi adatok
Uralkodóház Spanyol–Bourbon
Született 1720. március 15.
Madrid
Elhunyt 1765. július 18. (45 évesen)
Alessandria
NyughelyeSanctuary of Santa Maria della Steccata
Édesapja V. Fülöp spanyol király
Édesanyja Farnese Erzsébet
Testvére(i)
Házastársa Franciaországi Lujza Erzsébet hercegnő
Gyermekei Mária Izabella osztrák főhercerné
I. Ferdinánd parmai herceg
Mária Lujza spanyol királyné
Vallás római katolikus
I. Fülöp címere
I. Fülöp címere
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Fülöp témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
I. Fülöp Bourbon–parmai herceg portréja (1765 előtt)

I. Fülöp (ismert még mint Parmai Fülöp, spanyolul: Felipe I de Parma; Madrid, 1720. március 15. – Alessandria, 1765. július 18.), a Bourbon-házból származó spanyol infáns, aki az osztrák örökösödési háborút lezáró 1748-as aacheni békeszerződést követvén Parma, Piacenza és Guastalla uralkodó hercege 1765-ös haláláig. A Bourbon-ház parmai ágának alapítója.

Élete[szerkesztés]

Származása[szerkesztés]

Fülöp spanyol infáns (királyi herceg) 1720. március 15-én született Madridban.

Édesapja a Bourbon-házból való V. Fülöp spanyol király (1683–1746) volt, Lajos francia trónörökös (Louis de France, le Grand Dauphin, 1661–1711) és Mária Anna Viktória Krisztina bajor választófejedelmi hercegnő (Kurfürstin, 1660–1690) legidősebb fia, XIV. Lajos francia király unokája.

Édesanyja Fülöp király második felesége, Izabella királyné (Isabel de Farnesio, 1692–1766), született Farnese Erzsébet parmai hercegnő volt, II. Eduárd (Odoardo) parmai trónörökös (1666–1693) és Dorothea Sophie von Pfalz–Neuburg német hercegnő (1670–1748) egyetlen leánya.

A szülők házasságából hét testvér született:

Fülöp herceg féltestvérei apjának első házasságából, amelyet Savoyai Mária Lujza hercegnővel (1688–1714), II. Viktor Amadé savoyai herceg leányával kötött:

  • Lajos (1707–1724), aki 1724-ben apjának lemondása után I. Lajos néven trónra lépett, de hét hónapnyi uralkodás után meghalt himlőben.
  • Fülöp Lajos (*/† 1709–1709), csecsemőkorban meghalt.
  • Fülöp Péter Gábriel (1712–1719), gyermekkorban meghalt.
  • Ferdinánd (1713–1759), aki 1746-ban, apja halála után VI. Ferdinánd néven örökölte a spanyol királyi trónt.

Gyermekkora[szerkesztés]

Fülöp infáns Madridban nevelkedett. Anyja, a nagy hatalmú Farnese Erzsébet (Izabella) királyné komoly politikai tehetséggel rendelkezett, kormányzati ügyekben gyakran adott tanácsokat férjének, a királynak. A legidősebb fiú, anyjával ellentétben inkább a művészi képességeket mutatott, érdeklődése a zene, irodalom, költészet és a nyelvek felé vonzotta.

1731-ben Fülöp herceg 11 éves volt, amikor anyai nagyapjának, II. Odoardó hercegnek féltestvére, Antonio Farnese (1679–1731), Parma utolsó Farnese-házi hercege férfi örökös hátrahagyása nélkül elhunyt. Vele férfiágon kihalt a Farnese hercegi család, amely generációk óta uralkodott Parma, Piacenza és Guastalla hercegségekben. A hercegi cím az 1693-ban elhunyt Odoardo egyetlen leányára, Antonio unokahúgára, Erzsébet hercegnőre, V. Fülöp spanyol király feleségére szállt. A Farnese családból származó királyné kihasználta a spanyol és francia Bourbon-királyságok megnövekedett súlyát, és 1731-re nemzetközi szerződésekben elismertette saját fiainak, Károly infáns és Fülöp infánsnak örökölési jogát Parma, Piacenza és Guastalla hercegségekre. 1735-ben VI. Károly császár a lengyel örökösödési háborúban elszenvedett vereségei nyomán lemondott a Nápolyi és a Szicíliai Királyságról, ezek uralkodója Károly infáns lett (IV. Károly néven). Fülöp herceg a parmai trón igénylőjévé lépett elő. Nápolyért és Szicíliáért cserébe azonban a Bourbonok lemondtak Parma hercegségéről VI. Károly császár javára. Fülöp herceg tehát még nem foglalhatta el anyai örökségét.

Fülöp herceg feleségével és gyermekeivel

Házassága, gyermekei[szerkesztés]

1739. augusztus 26-án a 19 éves Fülöp infáns a versailles-i kastélyban képviselők útján (per procurationem) házasságot kötött a 12 éves (!) Lujza Erzsébet (Izabella) francia királyi hercegnővel (1727–1759), XV. Lajos francia király és Leszczyńska Mária lengyel királyi hercegnő legidősebb leányával. Az ünnepélyes esküvőt 1739. október 25-én Alcalá de Henaresben tartották. A dinasztikus házasság a Bourbon-ház francia és spanyol ága közötti családi kapcsolatok megerősítése volt. A házasságból három gyermek született:

Parma uralkodó hercege[szerkesztés]

1740-ben elhunyt VI. Károly császár. Országait leánya, Mária Terézia főhercegnő örökölte, emiatt kitört az osztrák örökösödési háború. Maga Fülöp herceg is részt vett a hadműveletekben, az itáliai spanyol hadsereg tisztjeként. A vereségek nyomán Ausztriának ismét le kellett mondania Parmáról. Az 1748-as aacheni békeszerződés Fülöp spanyol infánst ismerte el Parma, Piacenza és Guastalla uralkodójaként.

Fülöp infáns 1749. március 9-én érkezett új hercegségébe, ahol anyjának családja, a Farnesék uralkodtak 1731-es kihalásukig. A kormányzati ügyeket július 1-jén vette át. Beiktatásával megszületett a Bourbon-ház parmai ága, amely 1860-ig maradt uralmon. I. Fülöp herceg trónra lépésekor Parma, Piacenza és Guastalla hercegségek gazdasága és pénzügyei romokban hevertek Fülöp bátyjának, IV. Károly nápoly–szicíliai királynak sorozatos háborúi következtében.

Az ifjú herceg igyekezett javítani a gazdasági helyzeten. 1759-ben szolgálatába fogadta Guillaume du Tillot-t (1711–1774), egy tehetséges francia gazdasági szakembert, akit főminiszterévé nevezett ki. Később Felino márkijává emelte. Du Tillot korszerű elvek szerint reformokat vezetett be, az egyházzal szemben megerősítette az állam szerepét, intézkedéseivel segítette a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem fejlesztését. Átalakította a közigazgatást és a pénzügyek irányítását. A kultúrát is felvirágoztatta: Du Tillot idejében alapították a parmai szépművészeti iskolát (akadémiát) a Régiségek Múzeumát (Museo d’Antichità), közkönyvtárat és könyvnyomdákat. Tudósokat és művészeket hívott a parmai hercegi udvarba Parmából és külországokból is. Fülöp herceg uralkodása és Guillaume du Tillot főminiszter igazgatása alatti évtizedekben a Parmai Hercegség gazdasági és kulturális fellendülést élt meg.

Egy esküvő, két temetés[szerkesztés]

Fülöp herceg 1765-ben legkisebb leányát, Mária Lujza Bourbon–parmai hercegnőt (1751–1819) feleségül adta unokaöccséhez, Károly asztúriai herceghez, IV. Károly nápolyi és szicíliai király fiához, a későbbi IV. Károly spanyol királyhoz. Az esküvői ünnepségekre készülve el akarta kísérni leányát Genovába, de útközben 1765. július 18-án a piemonti Alessandriában elhunyt. Trónját fia, Ferdinánd herceg örökölte, I. Ferdinánd (Parma hercege) néven.

IV. Károly nápolyi és szicíliai király bátyja, VI. Ferdinánd spanyol király ugyanezen év augusztus 10-én halt meg. Utódja öccse, Károly lett, aki lemondott nápolyi és szicíliai királyi címéről saját fia, I. Ferdinánd (nápoly–szicíliai király) javára. Szeptember 4-én San Ildefonsóban Mária Lujza hercegnő már az új spanyol király, III. Károly fiához, Károly trónörököshöz ment férjhez, és 1788-ban Spanyolország nagy hatalmú királynéja lett.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Larousse encyclopédique en couleurs, France Loisirs, 1978.
  • Bernard Mathieu Edit de La Tourelle: Tableau généalogique de la Maison de Bourbon, 1984.
  • Adele Vittoria Marchi: Parma e Vienna, Artegrafica Silva, Parma, 1988.


Előző uralkodó:
Ausztriai Mária Terézia
Parma uralkodó hercege
1748–1765
Bourbon-ház
A Parmai Hercegség lobogója
Következő uralkodó:
I. Ferdinánd