Eplény
| Eplény | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Veszprémi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Fiskál János (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8413 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 520 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 58,09 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,28 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 12′ 21″, k. h. 17° 55′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 21″, k. h. 17° 55′ 16″ | |||
 Eplény
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Eplény weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Eplény témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Eplény község Veszprém megyében, a Veszprémi járásban.
Fekvése
Veszprémtől északra 14 km-re, Zirctől délre 7 km-re a 82-es főút mellett fekszik.
A településen keresztülmegy a 11-es számú Győr–Veszprém-vasútvonal.
Története
 |
Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Pontos információkról nem sokat tudni, de az valószínű, hogy külföldi-hazai telepesek alkottak itt először községet. Első földesura a zirci apát volt. Kápolnáját Szent Bernát tiszteletére szentelték fel, iskoláját Vajda Ödön építtette. Az eplényi mangánércbányát 1929-ben nyitották, magántársaság működtette 1933-ig, ettől kezdve Rimamurányi-Salgótarjáni Rt. tulajdonában volt, 1946-ban pedig államosították és az Ércbányászati Nemzeti Vállalat része lett. A bányát fejlesztették, új függőleges aknát létesítettek, új munkásfürdőt építettek, kompresszorállomást, vízvezeték rendszert hoztak létre. Ezzel az eplényi bányaüzem egy korszerű 30 ezer tonna termelési kapacitású kisüzemmé vált. 1967-ben a Budapesti Ércfeltáró Vállalat működtette a bányát. Abban az évben százhúsz bányász, illetve kisegítő jutott így megélhetéshez. Ezt a termelési szintet tartani tudták 1970-ig, amikor a bányászati körülmények nehezedtek, a műveleteket a mélyebb területen a nyugalmi karsztvíz szintje alatt kellett végezni. A szükségessé váló vízkiemelés miatt a termelési költségek növekedtek, az ércdúsítási kísérletek eredménytelenek voltak. Eleinte még gondot fordítottak a bánya fejlesztésére, később viszont erre már alig törekedtek, mert a mangánérc-készlet kimerülőfélben volt. 1975-ben a bánya bezárása mellett döntöttek, amelyhez a Központi Földtani Hivatal a megmaradt ércvagyon miatt nem járult hozzá, így a bánya tartós szüneteltetése következett be. Az eplényi bánya 43 évig működött, ezen idő alatt 740 ezer tonna ércet termeltek. A bányát 1979-ben zárták be végleg.
Közélete
Polgármesterei
| Név | Párt | Terminus | Megjegyzés / Források |
|---|---|---|---|
| Varga István | nem ismert | 1990–1994 | Zirc részeként, a település csak 1992 óta különálló község, a testületben Fiskál János képviselte[3][4] |
| Fiskál János | független | 1994 óta | 1994-ben... [5] |
| 1998-ban... [6] | |||
| 2002-ben... [7] | |||
| 2006-ben... [8] | |||
| 2010-ben... [9] | |||
| A 2014. október 12-én tartott választáson egyedüli jelöltként indult, így az érvényesen leadott 156 szavazat 100 %-át szerezte meg.[10] | |||
| 2019-ben... [1] |
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 516 | 505 | 491 | 515 | 506 | 520 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 68%-a magyarnak, 1,1% németnek, 0,2% horvátnak, 0,2% lengyelnek mondta magát (32% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,2%, református 2,7%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 10,7% (37,9% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei
Eplény mellett található Magyarország egyik legmodernebb síterepe, a Sí-aréna, ahol 2009 decembere óta használható az ország első négyüléses sífelvonója. A pálya környezetében és a tanösvényen a Bakony számos védett növénye látható.
Jegyzetek
- ↑ a b Település adatlap (hu-HU nyelven). Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ 1990 (hu-HU nyelven). Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Eplény | A településről. epleny.hu. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Eplény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Önkormányzati választás '98. static.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó És Választási Hivatal. static.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Országos Választási Iroda. static.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ . static.valasztas.hu. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Eplény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Eplény Helységnévtár
