Dör

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. január 3., 03:57-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
Dör
Kisboldogasszony templom, Veremszeri-tó, szökőkút és a körülötte kialakított tér
Kisboldogasszony templom, Veremszeri-tó,
szökőkút és a körülötte kialakított tér
Dör címere
Dör címere
Dör zászlaja
Dör zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásCsornai
Jogállásközség
PolgármesterDóczy Géza[1]
Irányítószám9147
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség634 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség62,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,01 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 35′ 53″, k. h. 17° 17′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 53″, k. h. 17° 17′ 56″
Dör (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Dör
Dör
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Dör weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dör témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dör község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban.

Fekvése

Magyarország északnyugati részén, a Kisalföldön, a Rábaközben, Csornától 5 km-re délkeletre, a 85-ös főút déli oldalán fekszik. A Győr–Sopron(–Ebenfurth)-vasútvonal a község határának északi részét érinti, de a vasúti megálló már megszűnt, a személyvonatok sem állnak meg. Közvetlen buszjárat köti össze Csornával és Győrrel. A Csornán megálló gyorsvonatok, távolsági autóbuszjáratok kedvező közlekedési lehetőségeket biztosítanak a település lakóinak.

A Kisalföldet – benne Dör község határát is – az Alpokból jövő folyók töltötték fel a magukkal görgetett hordalékkal. Tengerszint feletti magassága 114-117 méter. A régi mocsarak helyén ma korszerűen művelt szántók, legelők, kaszálók sorakoznak. A Fertő–Hanság Nemzeti Park, melynek egyik leágazása a község határának keleti széléig nyúlik, sok mindent megőrzött a környék sajátos növény- és állatvilágából.

Története és mai élete

A fazekasmester háza
Világháborús hősi emlékmű

A település és környéke régészeti leletekben gazdag, újabb kőkorszaki, római, hun, longobárd, avar- és honfoglalás kori leleteket találtak. Első írásos említése 1220-ból ismert, villa Deer alakban. II. Endre király egyik okleveléből tudjuk, hogy a falu a győri várjobbágyoké volt. Az 1407-ben nemesített várjobbágyok között szereplő Benedek unokái Dörben adományt nyertek, és magukat birtokuk után jobbaházi Döryeknek kezdték nevezni. A Döryek mellett a falu a győri püspök és praediális nemeseinek[3] birtoka volt.

A Rábaköz török kori viszontagságai idején Dör sem mentesült a dúlások alól.

Az 1848–49-es szabadságharc döri hősi halottja Vecsey János.

A 19. században számos iparos dolgozott a községben: csizmadiák, takácsok, fazekasok. A század közepén Dör a „fazekasok és az iparosok” lakhelye volt. A 150 éves fazekasdinasztia, a Völcsey-család ma is űzi a népi kismesterséget. Az első Völcsey vándorlevele 1863-ban kelt, a mai, negyedik nemzedéket képviselő Völcsey Lajos pedig 1990 óta készíti szép fazekait, cserépedényeit.

A két világháború 38, illetve 19 döri áldozatának az önkormányzat 1992-ben állított emléket.

1959-ben termelőszövetkezet alakult a községben. 1970-től a háztáji gazdaságok szerepe megnőtt. 1980-tól a már Rábapordánnyal közös szövetkezet gazdasági erősödésével a település anyagi helyzete javult. E szövetkezet ma is működik, de a városokba bejáró dolgozók, kétlakiak, munkások száma is megnőtt az elmúlt évtizedek során.

Szolgáltatások: háziorvosi szolgálat az 1971-ben épült orvosi rendelőben, posta, két vegyesbolt és egy italbolt. Intézmények: polgármesteri hivatal és óvoda. Az önkormányzat hivatala 2009 óta Barbacs és Acsalag községgel közösen, Barbacson működik (körjegyzőség). A falu iskoláját 2007-ben bezárták, az általános iskolás diákok Csornán tanulnak. 2002-től magánkézben lévő idősek otthona is működik a faluban.

A falu ünnepei a július végi falunap és a szeptember 9-i búcsú.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: ifj. Dóczy Géza (független)[4]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Dóczy Géza[1]
  • 2014–2019:
  • 2019-től:

Címere és zászlaja

A falu 1992-ben alkotott címerében a csücskös pajzsban balra néző kardos oroszlán, a pajzs felett ötágú korona, alatta Dör felirat látható. A zászló színei a címer színeit követik: zöld és kék – a mezőgazdaság és a béke szimbóluma

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
670
684
675
746
622
634
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90%-a magyarnak, 2% cigánynak, 0,2% horvátnak, 1,2% németnek mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,9%, református 0,6%, evangélikus 2,7%, felekezeten kívüli 1,4% (12,7% nem nyilatkozott).[5]

Látnivalók

  • Kisboldogasszony-plébániatemplom

A katolikus templom 1714-ben barokk stílusban épült. Oltárképe és szószéke eredeti.

  • Páduai Szent Antal-kápolna

A kápolnát 1899-ben Chapó Sándor és felesége Kiss Julianna döri birtokosok építtettek a temetőbe hálából, mert Szent Antal közbenjárására Sándor meggyógyult súlyos betegségéből. A kápolna alatt kripta van.

  • Keresztek és szobrok

Több kőkereszt mellett egy Szentháromság-szobor is található Dörben.

  • Tájház

A Szabadság utca 54. alatt álló tájházról írták: „Magas fák tövében pici ház, mely őrzi dédanyáink keze nyomát: a kemencében sült kenyér illatát, a fehérre meszelt tisztaszoba hangulatát. Dédapáink lábnyomát, a katonaláda nehéz súlyát, bőrcsizmák poros illatát. Mert ott vannak Ők a kerekes kút hűs vizében, virágokban és a szívünkben.”

Források

Jegyzetek

  1. a b Dör települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)[halott link]
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Magyar katolikus lexikon, II. kötet: egyházi nemes; Szent István Társulat, 1996. ISBN 963-3608-08-2
  4. Dör települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  5. Dör Helységnévtár

További információk

Sablon:Győr-Moson-Sopron megye helységei