Dör
Dör | |||
Kisboldogasszony templom, Veremszeri-tó, szökőkút és a körülötte kialakított tér | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
Járás | Csornai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dóczy Géza[1] | ||
Irányítószám | 9147 | ||
Körzethívószám | 96 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 634 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 62,76 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11,01 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 35′ 53″, k. h. 17° 17′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 53″, k. h. 17° 17′ 56″ | |||
Dör weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dör témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dör község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban.
Fekvése
Magyarország északnyugati részén, a Kisalföldön, a Rábaközben, Csornától 5 km-re délkeletre, a 85-ös főút déli oldalán fekszik. A Győr–Sopron(–Ebenfurth)-vasútvonal a község határának északi részét érinti, de a vasúti megálló már megszűnt, a személyvonatok sem állnak meg. Közvetlen buszjárat köti össze Csornával és Győrrel. A Csornán megálló gyorsvonatok, távolsági autóbuszjáratok kedvező közlekedési lehetőségeket biztosítanak a település lakóinak.
A Kisalföldet – benne Dör község határát is – az Alpokból jövő folyók töltötték fel a magukkal görgetett hordalékkal. Tengerszint feletti magassága 114-117 méter. A régi mocsarak helyén ma korszerűen művelt szántók, legelők, kaszálók sorakoznak. A Fertő–Hanság Nemzeti Park, melynek egyik leágazása a község határának keleti széléig nyúlik, sok mindent megőrzött a környék sajátos növény- és állatvilágából.
Története és mai élete
A település és környéke régészeti leletekben gazdag, újabb kőkorszaki, római, hun, longobárd, avar- és honfoglalás kori leleteket találtak. Első írásos említése 1220-ból ismert, villa Deer alakban. II. Endre király egyik okleveléből tudjuk, hogy a falu a győri várjobbágyoké volt. Az 1407-ben nemesített várjobbágyok között szereplő Benedek unokái Dörben adományt nyertek, és magukat birtokuk után jobbaházi Döryeknek kezdték nevezni. A Döryek mellett a falu a győri püspök és praediális nemeseinek[3] birtoka volt.
A Rábaköz török kori viszontagságai idején Dör sem mentesült a dúlások alól.
Az 1848–49-es szabadságharc döri hősi halottja Vecsey János.
A 19. században számos iparos dolgozott a községben: csizmadiák, takácsok, fazekasok. A század közepén Dör a „fazekasok és az iparosok” lakhelye volt. A 150 éves fazekasdinasztia, a Völcsey-család ma is űzi a népi kismesterséget. Az első Völcsey vándorlevele 1863-ban kelt, a mai, negyedik nemzedéket képviselő Völcsey Lajos pedig 1990 óta készíti szép fazekait, cserépedényeit.
A két világháború 38, illetve 19 döri áldozatának az önkormányzat 1992-ben állított emléket.
1959-ben termelőszövetkezet alakult a községben. 1970-től a háztáji gazdaságok szerepe megnőtt. 1980-tól a már Rábapordánnyal közös szövetkezet gazdasági erősödésével a település anyagi helyzete javult. E szövetkezet ma is működik, de a városokba bejáró dolgozók, kétlakiak, munkások száma is megnőtt az elmúlt évtizedek során.
Szolgáltatások: háziorvosi szolgálat az 1971-ben épült orvosi rendelőben, posta, két vegyesbolt és egy italbolt. Intézmények: polgármesteri hivatal és óvoda. Az önkormányzat hivatala 2009 óta Barbacs és Acsalag községgel közösen, Barbacson működik (körjegyzőség). A falu iskoláját 2007-ben bezárták, az általános iskolás diákok Csornán tanulnak. 2002-től magánkézben lévő idősek otthona is működik a faluban.
A falu ünnepei a július végi falunap és a szeptember 9-i búcsú.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994:
- 1994–1998: ifj. Dóczy Géza (független)[4]
- 1998–2002:
- 2002–2006:
- 2006–2010:
- 2010–2014: Dóczy Géza[1]
- 2014–2019:
- 2019-től:
Címere és zászlaja
A falu 1992-ben alkotott címerében a csücskös pajzsban balra néző kardos oroszlán, a pajzs felett ötágú korona, alatta Dör felirat látható. A zászló színei a címer színeit követik: zöld és kék – a mezőgazdaság és a béke szimbóluma
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 670 | 684 | 675 | 746 | 622 | 634 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90%-a magyarnak, 2% cigánynak, 0,2% horvátnak, 1,2% németnek mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,9%, református 0,6%, evangélikus 2,7%, felekezeten kívüli 1,4% (12,7% nem nyilatkozott).[5]
Látnivalók
- Kisboldogasszony-plébániatemplom
A katolikus templom 1714-ben barokk stílusban épült. Oltárképe és szószéke eredeti.
- Páduai Szent Antal-kápolna
A kápolnát 1899-ben Chapó Sándor és felesége Kiss Julianna döri birtokosok építtettek a temetőbe hálából, mert Szent Antal közbenjárására Sándor meggyógyult súlyos betegségéből. A kápolna alatt kripta van.
- Keresztek és szobrok
Több kőkereszt mellett egy Szentháromság-szobor is található Dörben.
- Tájház
A Szabadság utca 54. alatt álló tájházról írták: „Magas fák tövében pici ház, mely őrzi dédanyáink keze nyomát: a kemencében sült kenyér illatát, a fehérre meszelt tisztaszoba hangulatát. Dédapáink lábnyomát, a katonaláda nehéz súlyát, bőrcsizmák poros illatát. Mert ott vannak Ők a kerekes kút hűs vizében, virágokban és a szívünkben.”
Források
- Szalay Béla.Otthonunk, Dör (Győr, 1994) ISBN 963-7586-31-8
- Szalay Béla: Dör. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve. CEBA Kiadó, 1998. ISBN 963-9089-07-9
- Bedécs Gyula: Dör. A Rábaköz. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2002. ISBN 963-86193-7-6
Jegyzetek
- ↑ a b Dör települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)[halott link]
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Magyar katolikus lexikon, II. kötet: egyházi nemes; Szent István Társulat, 1996. ISBN 963-3608-08-2
- ↑ Dör települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ Dör Helységnévtár