Colocense flórajárás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A Mezőföldet és a Solti-síkságot magába foglaló Colocense flórajárás az Eupannonicum flóravidék részeként a Duna két partján terül el. Ide tartozik a folyó árterülete Budapesttől Bajáig, illetve Mohácsig, azon túl pedig a jobb part löszhátai és homokpusztái, a Duna–Tisza közének turjánvidéke és a teljes Solti-síkság. Felépítése változatos, éghajlata pedig meglehetősen kontinentális. Az egész flórajárás az erdős sztyepp övbe tartozik.

A Mezőföld löszterületeinek igazi ritkasága a tátorján (Crambe tataria), aminek több új lelőhelyét fedezték fel 2000-es években. Még nagyobb botanikai érdekesség az országban csak itt található borzas macskamenta (Nepeta parviflora). A változatos arculatú turjánvidék éger-kőris láperdei (Fraxino pannonicae-Alnetum), mocsarai, láprétei számos ritkaságnak nyújtanak oltalmat. Ilyenek az orchideák hazai képviselői közül a bangó fajok (Ophrys sp.), továbbá a vidrafű (Menyanthes trifoliata) és a lápi csalán (Urtica kioviensis). A flórajárást színesítik a Solti-síkság sziki zsázsás és a Velencei-tó környékének bagolyfüves (Glaux maritima) szoloncsák szikesei, a Velencei-tó védett ingólápja és a Mezőföld elszigetelt homokfoltjainak (Vajta, Németkér) gazdag homokpuszta flórája.

Tájegységei[szerkesztés]

Mezőföld[szerkesztés]

Túlnyomórészt kultúrtáj. Déli részét jobbára meszes homok borítja, északi részét lösz fedi. Természetszerű erdők (fűz- és égerlápok, gyertyános-tölgyesek és gyöngyvirágos tölgyesek) már csak a paksi homokterületen találhatók.

Jellegzetes élőhelyek és növényfajok:

Solti-síkság[szerkesztés]

Felszínét főleg fiatal öntéshomok borítja.

Jellegzetes élőhelyek és növényfajok:

Források[szerkesztés]