Burt Bacharach

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Burt Bacharach
Burt Bacharach 1972.JPG
Született Burt Freeman Bacharach
1928. május 12. (93 éves)[1][2][3][4][5]
Kansas City[6]
Állampolgársága amerikai
Házastársa
  • Angie Dickinson (1965–1981)
  • Carole Bayer Sager (1982–1991)
Gyermekei Nikki Bacharach
Foglalkozása
Iskolái
  • Mannes College The New School for Music
  • McGill Egyetem
  • Music Academy of the West
  • Forest Hills High School
Kitüntetései
  • Academy Award for Best Original Score, no Musical
  • Johnny Mercer Award (1996)
  • Grammy Trustees Award (1997)
  • Grammy Lifetime Achievement Award (2008)
  • Gershwin Prize (2012)

A Wikimédia Commons tartalmaz Burt Bacharach témájú médiaállományokat.

Burt Freeman Bacharach (Kansas City, 1928. május 12. –) amerikai zeneszerző, dalszerző, lemezproducer és zongorista. Több száz popdalt szerzett, többségét Hal David szövegíróval közreműködve. Hatszoros Grammy-díjas és háromszoros Oscar-díjas művész. Dalait több, mint 1000 előadó feldolgozta.[7] Dalai közül 73 bekerült az amerikai Top 40-es listára, 52 pedig a brit Top 40-es listára.[8] Egyike a huszadik század legfontosabb zeneszerzőinek.[9]

Az easy listening műfaj fontos alakja.[10] Olyan stílusokra volt hatással, mint a chamber pop[11] és a Shibuya-kei.[12][13] A Rolling Stone magazin 2015-ben a 32. helyre sorolta Bacharach-ot és David-et a "Rolling Stone's 100 Greatest Songwriters of All Time" listáján.[14] A duó 2012-ben elnyerte a Gershwin-díjat is.[15]

Élete[szerkesztés]

A Missouri állambeli Kansas Cityben született, és a queens-i Kew Gardens-ben nőtt fel.[16][17] 1946-ban érettségizett. Irma M. és Mark Bertram Bacharach gyermeke.[18][19] Anyja amatőr festő és dalszerző volt, az ő hatására tanult zongorázni gyerekkorában.[7] Családja zsidó volt, de Bacharach azt mondta, hogy nem gyakorolták a vallást. "A gyerekek, akiket ismertem, katolikusok voltak," mondta. "Én zsidó voltam, de nem szerettem volna, hogy bárki is megtudja."[20]

Tinédzser korában elkezdte érdekelni a jazz zene, ezért gyakran hamis személyi igazolványt használt, hogy bejusson a manhattani éjszakai bárokba.[7] Ott hallott olyan zenészeket, mint Dizzy Gillespie és Count Basie, akik később hatással voltak rá.[21]

A zeneiskolában Darius Milhaud, Henry Cowell[22] és Bohuslav Martinů voltak a tanárai. Bacharach Milhaud-ot tette meg legnagyobb hatásának.[21]

A következő három évet Vic Damone zongoristájaként töltötte. Damone pozitívan nyilatkozott róla.[23] Később több énekesnél is hasonló pozíciót töltött be. Mikor nem talált jobb munkát, a Catskill-hegyek között dolgozott, olyan énekesek kísérőjeként, mint Joel Grey.[24]

1956-ban, amikor 28 éves volt, Peter Matz zeneszerző bemutatta őt Marlene Dietrich-nek, akinek kellett egy szervező az éjszakai műsoraihoz.[25] Ezt követőeb részmunkaidős rendező lett Dietrich-nél.[26] A hatvanas években együtt koncerteztek, amikor nem koncerteztek, dalokat szerzett.[27] Dietrich-hel való közreműködése miatt ismert lett, mint szervező és zeneszerző.[28]

1957-ben találkozott Hal Daviddel, ekkor kezdődött a partnerségük.[29]

Négy alkalommal volt házas. Első házassága Paula Stewarttal volt, akivel öt évig volt együtt, 1953-tól 1958-ig. Utána Angie Dickinson színésznő volt a felesége 15 évig (1965-től 1980-ig).[18] Egy lányuk volt, Nikki Bacharach, aki aspergeres volt, és 2007. január 4.-én, 40 éves korában öngyilkos lett.[30]

Bacharach harmadik házassága Carole Bayer Sagerrel volt, akivel kilenc évig volt együtt (1982-től 1991-ig). 1993-ban ment hozzá negyedik feleségéhez, Jane Hensen-hez. Két gyermekük van: Oliver és Raleigh.[27]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. a b c "Burt Bacharach interview: what was it all about?", The Telegraph U.K., June 1, 2013.
  8. Burt Bacharach: A House Is Not A Homepage. Bacharachonline.com. (Hozzáférés: 2011. május 19.)
  9. Burt Bacharach. AllMusic
  10. Jackson 2015, 176. o.
  11. Chamber pop. AllMusic
  12. Return to the Planet of Cornelius. Vice , 2016. augusztus 4.
  13. Shibuya-Kei. AllMusic , 2021. június 8.
  14. (2015. augusztus 1.) „100 Greatest Songwriters of All Time”. Rolling Stone.  
  15. Hal David, Burt Bacharach Honored in Washington DC. Los Angeles Times
  16. Cossar, Neil. "This Day in Music, May 12: Burt Bacharach, Neil Young; Burt Bacharach celebrates his 83rd birthday, Neil Young gets an eight-legged claim to fame.", The Morton Report, May 11, 2011. Accessed November 28, 2017. "The son of nationally syndicated columnist Bert Bacharach, Burt moved with his family in 1932 to Kew Gardens in Queens, New York. At his mother's insistence, he studied cello, drums, and then piano beginning at the age of 12."
  17. Burt Bacharach. Masterworks Broadway . (Hozzáférés: 2019. február 24.)
  18. a b Burt Bacharach Biography (1928?-). Filmreference.com. (Hozzáférés: 2011. május 19.)
  19. Pennsylvania Biographical Dictionary - Google Books (1999. január 1.). ISBN 9780403099504 
  20. Bacharach, Burt. Anyone Who Had a Heart: My Life and Music, HarperCollins (2013), ebook Chapter 1, "The Story of My Life".
  21. a b Burt Bacharach: Blue Bacharach. Jazz Times, 2004. december 1. (Hozzáférés: 2013. július 16.)
  22. Show 24: The Music Man Part II. UNT Digital Library
  23. Damone, Vic. Singing Was the Easy Part, Macmillan (2009) ebook.
  24. "Burt Bacharach: A Composer Steps Onstage with Shower of Swinging, Successful Melodies", Chicago Tribune, June 14, 1970.
  25. "Bachrach recalls Dietrich", Independent Press-Telegram (Long Beach, California), March 14, 1971, p. 90.
  26. Mossman, Kate (July 18, 2013), "Burt Bacharach is a direct line to a lost musical world", New Statesman.
  27. a b Barber, Richard (June 10, 2016), "Burt Bacharach at 88: 'Why would I ever want to stop?'", The Telegraph U.K.
  28. "Press Raps With Marlene While She Raps the Press,", The Star Press (Muncie, IN), January 12, 1973, p. 22.
  29. Burt Bacharach remembers Hal David, 2012. szeptember 3.
  30. Anon., "Bacharach, Lea 'Nikki'", Los Angeles Times (January 8, 2007): B9.