Balatoncsicsó

	Balatoncsicsó
; Balatoncsicsó címere	; Balatoncsicsó zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Balatonfüredi
Jogállás	község
Polgármester	Schumacher József Pál (független)
Irányítószám	8272
Körzethívószám	87
	Népesség
Teljes népesség	261 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	16,89 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	13,2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 55′ 40″, k. h. 17° 40′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 40″, k. h. 17° 40′ 08″
	Balatoncsicsó Pozíció Veszprém vármegye térképén
	Balatoncsicsó weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Balatoncsicsó témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2018. november 13.) ezen a változaton alapul.

Balatoncsicsó (németül Schitzenhofen) község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban.

Fekvése

Balatoncsicsó a Balatontól 8 km-re, a Nivegy-völgyben fekszik. A völgy szerkezetileg a Balaton-felvidék Balatonfüred és Badacsony közti szakaszára jellemző, a tóparti hegysor mögött kialakult márgás kőzetű medencék egyikének tekinthető, nevezik Csicsói-medence néven is.^[3]

Szomszédos települések: Szentjakabfa (1,3 km), Szentantalfa (2 km), Óbudavár (3 km), Monoszló (4km), Kapolcs (9 km). A közeli városok közül Tapolcától illetve Balatonfüredtől is kb. 25–25 km választja el.

Története

1272-ben Chychow néven említik először. Az Árpád korban Ároktő, Herend, Szentbereckfa and Szent Balázs-falva települések voltak a területén, ekkor a teljes völgy királyi birtok volt, királyi népekkel. Ebből a korból legjobb állapotban a Szentbalázs dűlőben egy 1200-as évekből származó román stílusú templom romjai vannak, melyet az 1300-as években gótikus stílusban átépítettek. A romot 2001-2002-ben részlegesen felújították. [1]. A törökök 1526 után elfoglalták. Lakói 1600-as évektől református hitre tértek. 1754-ben német/frank telepesek újraalapították a falut. Mai Szent Ágoston templomát 1778-ban építették, a plébániahivatal úgynevezett fíliaközpontként működött (1984-ben Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon voltak a filiái). 1996-ban készült el a település újkori hivatalos címere, amit a településen élő Szlávics Alexa képzőművész tervezett az Önkormányzat megbízásából.

Közélete

Polgármesterei

Jelenleg

Schumacher József Pál (független)

Korábban

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Demográfiai adatok

1840 évi népszámláláskor: összesen 1031 lakos, ebből 946 római katolikus, 27 izraelita, 58 egyéb vallású.
1910 évi népszámláláskor: összesen 464 lakos, ebből 456 római katolikus, 1 evangélikus, 2 református, 5 izraelita
1940 évi népszámláláskor: összesen 450 lakos, ebből 444 római katolikus, 4 evangélikus, 2 izraelita;
1948 évi népszámláláskor: összesen 448 lakos, ebből 445 római katolikus, 3 egyéb (a római katolikus általános iskolában 207 tanuló);
1983 évi népszámláláskor: összesen 249 lakos, ebből 230 római katolikus;
1990 évi népszámláláskor: összesen 186 lakos.

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	214	217	220	233	245	261
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 91,8%-a magyarnak, 41,5% németnek, 0,5% bolgárnak, 0,5% szerbnek mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,8%, református 3,9%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 6,8% (21,3% nem nyilatkozott).^[4]