Bakonyszentlászló

	Bakonyszentlászló
	Az Árpád-kori, ma evangélikus templom délnyugat felől
; Bakonyszentlászló címere	; Bakonyszentlászló zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Pannonhalmi
Jogállás	község
Polgármester	Sebestyén Vince
Irányítószám	8431
Körzethívószám	88
	Népesség
Teljes népesség	1589 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	45,65 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	38,51 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 23′ 15″, k. h. 17° 48′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 15″, k. h. 17° 48′ 03″
	Bakonyszentlászló Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
	Bakonyszentlászló weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonyszentlászló témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2019. február 20.) ezen a változaton alapul.

Bakonyszentlászló (németül Laßldorf) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmi járásban.

Fekvése

A község a pápai-, és a súri Bakonyalja találkozásánál helyezkedik el. A település Pápától, Győrtől és Veszprémtől egyaránt 40 km távolságra van. Korábban Veszprém megye Zirci kistérségéhez tartozott, de 2002. október 20-án Győr-Moson-Sopron megyébe került át a Pannonhalmai kistérségbe. Természeti környezete átmenetet jelent a Kisalföld és a Bakony között. Újabban növényföldrajzilag a Kisalföld részének tekintik a tudósok. Földtanilag viszont a Bakony jellemzői érvényesülnek. Talaja homok és barna erdei talaj. Jelentősebb folyóvizei a Cuha-patak és a Hódos-ér.
Vonattal elérhető a Győr–Veszprém-vasútvonalon.
Zirc után a környék legnagyobb települése. A település ipari jellegű: bauxitbánya, téglagyár, illetve a fafeldolgozó a főbb üzemei. Mezőgazdasági és állattartási tevékenység is megtalálható

Története és mai élete

Nevét I. László királyról kapta.

Őskori leleteket találtak a századfordulón, valamint az 1960-as évek elején. Az avarok földvárakat építettek a terület védelmére. A vasútállomás épülete alatt római kori villa falmaradványai bújnak meg. Révai József szerint a falu neve Crispiana. Fennmaradt a Villa Pastorum Porcorum (disznópásztorok telepe) megnevezés, de bizonytalan, hogy ez Szentlászló korabeli neve volt-e. Vinyében a pannonhalmi apátság vashámora működött. Az első templomot feltehetőleg a XIII. század végén, a tatárjárás után építették. A település nevét is e korból származtatják. Ekkor adták a szent kezdetű helységneveket. Meg kell jegyezni, hogy a község mai területén található volt, Szentlászlónál nagyobb település: Kenyeri (Churgi). A cseszneki vár tartozékaként a 14. század derekáig a gróf Cseszneky család volt a település ura, míg Zsigmond király uralkodása alatt a Garai család birtoka volt.

A török-Habsburg háborúk idején, a határvidéken helyezkedett el a falu. 1531-ben a törökök feldúlták, lakói elmenekültek. Ekkor szűnt meg a pálos kolostor is. 1544-ben pusztaként említik. Lőwey Balázs Győrből menekült lelkész volt, a szentlászlói gyógyforrás első népszerűsítője. A néphagyomány szerint járt itt (Vak) Bottyán János is, aki reumáját gyógyította. 1735-ben Bél Mátyás még színtiszta magyar faluként jelöli. Megjegyzi, hogy a salétromos forráshoz fürdőt építtetett az uraság.

A 18. században megkezdődik a svábok betelepítése. Magyarszentkirályra és Magyarszentlászlóra 1769-ben érkeztek meg az első telepesek. Németszentlászlót Korabinsky 1786-ban német lakosságú új telepként említi. Megosztottsága kettős: nyelvi és vallási. A németek római katolikus vallásúak. Templomuk 1779-ben készül el, 1790-től lesz önálló plébániájuk. Ekkor készült a grófi család nyári kastélya is. 1793-ban a magyar részen működött iskola, s ez feltételezhető a német részről is. 1799-ben Kitaibel Pál járt itt. Megvizsgálta a forrást s feltételezte, hogy a fenyves őshonos itt. 1816-ban az evangélikus templomot átépítik.

A téglagyártás az 1860-as évekig vezethető vissza. Égetett és szárított (vályog) tégla is fennmaradt. A Győr–Veszprém–Dombóvár-vasútvonal 1896-ban nyílt meg, mely a község fejlődésének motorja lett. A vinyei fűrészüzem 1912-től működött. 1858-ban Pántz József győri fürdőtulajdonos bérbe vette a fürdőt, melynek épülete a századfordulón ismeretlen okból az enyészeté lett.

Az első világháború jelentős veszteségeket okozott az 1892-ben Bakonyszentlászló néven egyesített községnek. A háború alatt olasz, szerb és orosz hadifoglyok dolgoztak, segítettek a gazdaságokban. Ők építették az erdei kisvasutat is. A két világháború közötti időszakban egyértelmű fejlődés figyelhető meg. 1924-ben szeszgyár épül, kőbányát nyitnak a Cuha völgyben horvát és vend kőfejtőkkel, 1929-től gőzmalom őrölt Kenyeriben 1950-ig. 1934-től téglaégető kemence termelt. Megoldott a tejbegyűjtés, működött a Hangya Szövetkezet. Jelentős az iparosok száma, nyáron turisztikai központ lett a falu. A páratlan természeti környezetben vendégfogadók létesültek. A forgalom nagyságát bizonyította, hogy 3 kocsma, 3 hentes, és 6 kereskedő is megélt. Mindehhez jött a falu akkori büszkesége a „strand”, melyet Weinhardték hoztak létre az 1920-as évek végén. Itt húsz kabin volt, tornaszerek, szórakozási lehetőségek. 1930-ban bevezették a villanyt. 1938-tól már rendszeres mozivetítések is voltak. Sokféle önszerveződő egyesület jellemezte a községet. Volt dalárda, színjátszó kör, 1925-től futballcsapat. Az önkéntes tűzoltók egylete is ez évben alakult meg. 1938-tól önálló orvosi körzet létesült.

A második világháború után a földosztással új tulajdonosi réteg jelent meg. 260 "újgazda" próbálkozott meg az önálló gazdálkodással. A régi gazdák nehezen fogadták be őket. Az 1948–49- es fordulatot követően leváltották a község vezetőit. A téglagyárat, fűrészüzemet, szeszgyárat állami tulajdonba vették. A termelőszövetkezet szervezés, mint az ország más részein, itt is kétszerre történt. Épült orvosi rendelő, gyógyszertár, fogorvosi rendelő és lakás, egészségház, posta, könyvtár, ABC-kisáruház, óvoda, étterem, TÜZÉP-telep, lakberendezési bolt, fodrászüzlet, tanácsi szolgálati lakás. Felújították a kultúrházat, pormentesítették az utakat, több km járda készült el. Évente átlag 8-10 új lakóházat építettek fel önerőből. Új utcasorok alakultak ki, a "pelenkautcák". Mind jobban érvényesült a környékbeli városok munkaerő elvonó hatása.

Javulást a '60-as évek végén indult új iparosítási hullám hozott, mely új téglagyárat, a fűrészüzem bővülését s a bauxitbánya megnyitását eredményezte a településen. E fejlesztések új munkahelyeket, a falu fejlődését jelentették. A község rendelkezik a vonalas (víz, villany, gáz és csatornahálózat) és más infrastruktúrákkal (óvoda, iskola, háziorvos, védőnő, szociális otthon). Jelenleg körjegyzőséget alkot, Fenyőfővel és Bakonygyiróttal, annak székhelyeként.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	1787	1780	1753	1663	1604	1589
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 3,6% cigánynak, 1,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,6%, református 4,1%, evangélikus 13,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 9% (19,4% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei

Erdeinek meghatározó fafaja a tölgy, a bükk és a kőris. Igazi nagy értéket a homoki ősfenyves jelent, mely tájvédelmi körzet.. A területet behálózzák a turistautak.

Cuha völgy
az Ördögrét és a
barlangok. A környék állatvilága inkább az idelátogató vendégvadászok előtt válik ismertté. Turisztikai vonzását a település történelmi látnivalói, a környék értékei, természetvédelmi területei, szálláslehetőségei adják. A környék a kirándulások és gyalogtúrák egyik magyarországi paradicsoma.