Erdőbádony
| Erdőbádony (Badín) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Besztercebányai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1232 |
| Polgármester | Pavol Hric |
| Irányítószám | 976 32 |
| Körzethívószám | 048 |
| Forgalmi rendszám | BB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2028 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 53 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 369 m |
| Terület | 34,38 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 39′ 55″, k. h. 19° 07′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 55″, k. h. 19° 07′ 18″ | |
| Erdőbádony weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőbádony témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Erdőbádony (1899-ig Badin, szlovákul: Badín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Besztercebányától 8 km-re délre, a Garam jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
Már 1156-ban is létezett,[2] de csak 1232-ben „Badun” néven említik először.[3] Kezdetben erdőóvók települése volt, lakói ma főként mezőgazdaságból élnek. 1580-1657 között a törököknek is adóztak. 1599-ben a törökök rajtaütöttek a falun és kifosztották.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BADIN. Népes tót falu Zólyom Vármegyében, birtokos Ura Gróf Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Ó Zólyomtól egy, és 1/4. mértföldnyire, kies helyen, határja termékeny, erdeje nagy, káposztás, és kender földgyeit Garam vize néha elönti; de mivel határja meszsze terjed, sík, és könnyen miveltetik, legelője tágas, szénája elég, fája tűzre, és épűletre, a’ Bányákban nevezetes keresettyek, ezen kivűl a’ községnek réttye öt kaszás, és földgye négy kila alá való van, első Osztálybéli.”[4]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Badin, tót falu, Zólyom vgyében, Beszterczei országut mellett: 134 kath., 809 evang. lak. Kath. és evang. templom. Földje jó, és kendert, káposztát sokat terem: Erdeje szép. F. u. a kamara. Ut. p. Beszterczebánya.”[5]
A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 1420, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1683 lakosából 1620 szlovák volt.
2011-ben 1831 lakosából 1690 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1397-ben épült gótikus stílusban, 1636-ban reneszánsz stílusban átépítették.
- Evangélikus temploma 1865-ben épült késő klasszicista stílusban.
- A Xavéri Szent Ferenc nevét viselő katolikus szeminárium 1991-ben épült, 2003-ban II. János Pál pápa is meglátogatta szlovákiai apostoli útján.
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Erdőbádony Szlovákia térképén
- Travelatlas.sk
- A szeminárium honlapja
- E-obce
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján[halott link]
- ↑ Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. XI. (Pest, 1873.). Budapest: Eggenberger Ferdinánd. 1893. 241. o.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források[szerkesztés]
- Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]
- Stanislav Moravčík - Pavol Halaj 2002: Pohľad do histórie obce Badín. Banská Bystrica
A Besztercebányai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
