AGM–88 HARM

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
AGM–88 HARM
AGM–88 HARM F/A–18 Hornet vadászbombázóra függesztve
AGM–88 HARM F/A–18 Hornet vadászbombázóra függesztve

Funkció radarromboló rakéta
Gyártó Texas Instruments/Raytheon
Szolgálatba állítás 1984
Ár 284 000 USD

Irányítás passzív lokátoros önirányítás
Robbanótöltet 68 kg repesz-romboló töltet
Méret- és tömegadatok
Hossz4,140 m
Szárnyfesztáv1,016 m
Törzsátmérő0,254 m
Indulótömeg360 kg
Repülési jellemzők
Max. sebesség 340 m/s
Hatótávolság 90 km felett
Fokozatok
Első fokozat
Típusa Thiokol
Tüzelőanyaga szilárd

Az AGM–88 HARM (High-speed Anti-Radiation Missile, magyarul „nagysebességű radarromboló rakéta”) egy levegő-föld indítású harcászati rakéta, amit az aktív, elektromos kisugárzással működő légvédelmi radarrendszerek ellen kifejlesztett Shirke és Standard ARM rakéták leváltására készített a Texas Instruments (TI). Később a fejlesztést a Raytheon Corporation (RAYCO) vette át a TI védelmi részlegének megvétele után.

Szerkezeti felépítés[szerkesztés]

Harci rész[szerkesztés]

Az A és B altípusok harci része 25 000 db acélrepeszből álló előformázott repesztestből, továbbá robbanóanyagból, gyutacsból és gyutacsgyorsítóból áll. A C altípusban az acél repesztest helyett 12 845 db-ra szakadó előformázott volfrám repesztestet építettek be, valamint növelték a robbanóanyag összetételét és hatásfokát.

Típusváltozatok[szerkesztés]

Több módosítást (szoftveres és hardveres) a különféle változatokon párhuzamosan hajtottak végre, így az egyes altípusok hasonló képességekkel rendelkeztek és rendelkezhetnek.

A altípus[szerkesztés]

B altípus[szerkesztés]

C altípus[szerkesztés]

D altípus[szerkesztés]

E változat[szerkesztés]

A legújabb altípus neve módosult AGM–88E AARGM-re (Advanced Anti-Radiation Guided Missile, magyarul „általános irányított radarromboló rakéta”). A fegyver fejlesztését az amerikai és az olasz védelmi minisztérium támogatja. Egy passzív radart és egy aktív, milliméteres hullámhossz-tartományban működő keresőt (EHF radart) is beépítettek, amikkel képes a kikapcsolt radarok nagy megbízhatósággal való megsemmisítésre is.

Alkalmazása[szerkesztés]

A rakéta optimális alkalmazására ún. SEAD-bevetéseket (Suppression of Enemy Air Defences, magyarul „ellenséges légvédelmet elnyomó”) dolgoztak ki. Az ilyen profilú bevetéseket speciálisan erre a feladatkörre felkészített repülőgépek hajtják végre. Ilyenek az A–6E, EA–6B, F–111B, F–4G, F–16CJ, F/A–18, F–15E, E–2C/D, P–3C, Tornado ECR, F–14B/D.[1]

A HARM rakétákat intenzíven alkalmazták többek között az Irak ellen indított 1991-es és 2003-as háborúkban.

A rakétát 2022-ben sikeresen integrálták az Ukrán Légierő MiG–29-es vadászrepülőgépeihez is. 2022 augusztusa elején jelentek meg az első információk a rakéta ukrajnai bevetéséről. 2022. augusztus 7-én a közösségi médiában olyan olyan ukrajnai felvételek jelentek meg, amelyeken a rakéta maradványai voltak láthatók, majd másnap az Egyesült Államok védelmi minisztériuma is megerősítette, hogy szállítottak ilyen típusú rakétát Ukrajnának.[2] 2022. augusztus 30-án az Ukrán Légerő a Twitteren tett közzé olyan videófelvételt, amelyen AGM–88 HARM típusú rakéta indítása is látható ukrán MiG–29-es repülőgépről.[3] Későbbi fotók tanúsága szerint a HARM rakéták már Szu-27 típusú repülőgépekről is bevethető.[4]

Az Ukrajnában bevetett HARM rakéták feltételezhetően még a földön kapják meg a radarok hozzávetőleges célkoordinátáit, a hordozó repülőgépek csupán útnak indítják őket az optimális helyről és magasságról. A rakéta a végfázisban a radar kisugárzására vezeti rá magát, miután a cél közelébe manőverezte magát a korábban beprogramozott koordináták alapján.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Tomcat rendszereibe való integrálást nem fejezték be.
  2. CNN, Oren Liebermann: Pentagon acknowledges sending previously undisclosed anti-radar missiles to Ukraine. CNN. (Hozzáférés: 2022. augusztus 31.)
  3. https://twitter.com/kpszsu/status/1564531365600690176 (magyar nyelven). Twitter. (Hozzáférés: 2022. augusztus 31.)
  4. https://en.defence-ua.com/news/ukrainian_su_27_got_new_weapons_now_it_will_cause_trouble_to_the_russians_on_par_with_mig_29-4167.html. (Hozzáférés: 2022. szeptember 19.)
  5. YouTube - AGM-88 and Mig-29: How did it happen?. (Hozzáférés: 2022. szeptember 19.)

Források[szerkesztés]

Commons:Category:AGM-88 HARM
A Wikimédia Commons tartalmaz AGM–88 HARM témájú médiaállományokat.