1996-os olaszországi parlamenti választások

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koalíciós listavezető Romano Prodi Silvio Berlusconi Umberto Bossi
Párt neve Olajfa Szabadság Pólusa Északi Liga
Választási koalíció Balközép koalíció Jobbközép koalíció Nincs koalíció
Szavazatok száma 16,924,099
45.4% [1]		 15,095,436
43.2%		 3,776,354
10.1%
Mandátumok Képviselőház:
322 / 630

Szenátus:
169 / 315
 Képviselőház:
246 / 630

Szenátus:
116 / 315
 Képviselőház:
59 / 630

Szenátus:
27 / 315
Változás % Új koalíció Csökkenés0,77 -
Változás a mandátumokban Új koalíció Csökkenés120 -


Az 1996-os olaszországi parlamenti választásokat – amikor az alsóházi Képviselőház és a felsőházi Szenátus képviselőit választják – 1996. április 21-én tartották. Az Olasz Köztársaság történetében ez volt a második előrehozott választás.

Választási rendszer[szerkesztés]

Ezt a választást az 1993-as népszavazás után életbe lépett Sergio Mattarellaról elnevezett "Mattarellum" törvény alapján tartottak. Ez egy vegyes választási rendszert hozott: a parlament mindkét házában levő mandátumainak 75%-át választókerületi listás, a fennmaradó 25%-ot pedig kompenzációs-arányos lista alapján osztották ki.

A kompenzációs-arányos szavazásnál eltérő szabályok vonatkoztak a két házra: az alsóház esetén 4%-os lett a belépési küszöb és csak azt ezt teljesítő pártoknak osztották ki a fennmaradó mandátumokat. A felsőházban ahova a tartományok képviseletében kerültek be a szenátorok, 83 mandátumot osztottak ki. Összegezték azon vesztes egyéni-jelöltekre leadott szavazatokat, akik egy regionális választási szövetségben voltak. A mandátumokat az így kapott arányok felfelé kerekítésével D’Hondt-módszernek megfelelően osztották ki.[2]

Ez a szavazás a nagy pártoknak kedvezett. A választókerületi listákkal 475 mandátumot osztottak ki az alsóházban, a felsőházban 232 szenátori mandátumot. Ezt a 75%-ot a többségi választási rendszer értelmében osztották ki: adott választókerületben az a jelölt lett képviselő, aki relatív többséget szerzett.[3]

Választókerületek[szerkesztés]

Képviselőház[szerkesztés]

  1. Piemonte 1 (Torino);
  2. Piemonte 2 (Cuneo, Alessandria, Asti, Novara, Vercelli, Biella e Verbano-Cusio-Ossola);
  3. Lombardia 1 (Milánó);
  4. Lombardia 2 (Bergamo, Brescia, Como, Sondrio, Varese e Lecco);
  5. Lombardia 3 (Pavia, Lodi, Cremona e Mantova);
  6. Trentino-Alto Adige;
  7. Veneto 1 (Padova, Verona, Vicenza e Rovigo);
  8. Veneto 2 (Velence, Treviso e Belluno);
  9. Friuli-Venezia Giulia;
  10. Liguria;
  11. Emilia-Romagna;
  12. Toszkána;
  13. Umbria;
  14. Marche;
  15. Lazio 1 (Róma);
  16. Lazio 2 (Latina, Frosinone, Viterbo e Rieti);
  17. Abruzzo;
  18. Molise;
  19. Campania 1 (Nápoly);
  20. Campania 2 (Avellino, Benevento, Caserta e Salerno);
  21. Puglia;
  22. Basilicata;
  23. Calabria;
  24. Szicília 1 (Palermo, Agrigento, Caltanissetta e Trapani);
  25. Szicília 2 (Catania, Messina, Enna, Ragusa e Siracusa);
  26. Szardínia;
  27. Valle d'Aosta

Szenátus[szerkesztés]

  1. Piemonte;
  2. Valle D'Aosta;
  3. Lombardia;
  4. Trentino-Alto Adige;
  5. Veneto;
  6. Friuli-Venezia Giulia;
  7. Liguria;
  8. Emilia-Romagna;
  9. Toszkána;
  10. Umbria;
  11. Marche;
  12. Lazio;
  13. Abruzzo;
  14. Molise;
  15. Campania;
  16. Puglia;
  17. Basilicata;
  18. Calabria;
  19. Szicília;
  20. Szardínia.

Választási koalíciók[szerkesztés]

Koalíciós lista neve Elhelyezkedés Ideológiák Vezető
Olajfa
A koalíció tagjai: Baloldali Demokratikus Párt (PDS), Népiek Prodiért (Olasz Néppárt, Olasz Republikánus Párt, Demokrata Unió, Südtiroler Volkspartei, Liberálisok Szövetsége), Dini Listája, Segni Paktuma) A koalíció Kommunista Újjászerveződés Pártjával is együttműködött.
Balközép szociáldemokrácia, keresztényszocializmus, ökoszocializmus, progresszivizmus, szocializmus, ökologizmus, kommunizmus, eurokommunizmus, neomarxizmus, antifasizmus, demokratikus szocializmus, antiliberliamuzs, korrupcióellenesség, laikizmus Romano Prodi
Szabadság Pólusa
A koalíció tagjai: Forza Italia, Nemzeti Szövetség, Kereszténydemokrata Centrum, Egyesült Kereszténydemokraták
 Jobbközép liberalizmus, kereszténydemokrácia, konzervativizmus, nemzeti konzervativizmus, liberális konzervativizmus, jobboldali populizmus, nacionalizmus, antikommunizmus, antisztálinizmus Silvio Berlusconi
Északi Liga Jobboldal regionalizmus, föderalizmus, autonómia Umberto Bossi
Háromszínű Láng Szociális Mozgalom Szélsőjobboldal szociálkonzervativizmus, nemzeti konzervativizmus, poszt-fasizmus Pino Rauti
Pannella-Sgarbi Listája Balközép radikalizmus, liberalizmus, libertarianizmus Marco Pannella

Eredmények[szerkesztés]

Képviselőház[szerkesztés]

Többségi szavazatok[szerkesztés]

Összesen (fő) Százalékosarány (%)
Választásra jogosultak száma 48.846.238  
Szavazatok száma 40.496.438 82,91 (választásra jogosultak számához viszonyítva)
Érvényes szavazatok 37.295.109 92,10 (szavazók számához viszonyítva)
Érvénytelen szavazatok 3.201.329 7,90 (szavazók számához viszonyítva)
Üresen hagyott szavazólapok 1.432.888 3,53 (szavazók számához viszonyítva)
Lista Szavazatok (%) Szavazatok száma Mandátumok Különbség előző választásokhoz képest (%) Növekedés/Csökkenés
Szabadság Pólusa (PpL) 40,09 15.027.030 169 Növekedés3,43 Csökkenés24
Olajfa[4] 38,54 14.447.548 228 - -
Északi Liga (LN) 10,77 4.038.239 39 - -
Olajfa – Autonóm Veneto Ligája (Ulivo – LAV)[5] 2,66 997.534 14 - -
Progresszívak[6] 2,62 982.505 15 - -
Háromszínű Láng Szociális Mozgalom (MS-FT) 1,67 624.558 0 - -
Olajfa – Szárd Akció Párt (Ulivo – PSdAz)[7] 0,72 269.047 4 - -
Südtiroler Volkspartei (SVP) 0,42 156.708 3 Csökkenés0,07 Állandó
Déli Akció Ligája (LAM) 0,22 82.373 1 Növekedés0,09 Állandó
Pannella-Sgarbi Listája (LPS) 0,19 69.406 0 Csökkenés0,93 Állandó
Mani Pulite (MP) 0,18 68.443 0 - -
Olasz Szocialista Párt (PS) 0,12 44.786 0 Csökkenés0,24 Állandó
Szárd Nemzet (SN) 0,11 42.246 0 - -
Vallée d'Aoste – Autonomie Progrès Fédéralisme (VA-APF) 0,10 37.431 1 Csökkenés0,01 Állandó
Democrazia e Libertà (DL) 0,09 33.326 1 - -
Más pártok 1,50 373.929 0 - -
Összesen[8] 100,00 37.295.109 475

Kompenzációs listás szavazatok[szerkesztés]

Összesen (fő) Százalékarányos (%)
Választásra jogosultak száma 48.744.846  
Szavazatok száma 40.401.774 82,88 (választásra jogosultak számához viszonyítva)
Érvenyes szavazatok 37.484.398 92,78 (szavazatok számához viszonyítva)
Érvénytelen szavazatok 2.917.376 7,22 (szavazatok számához viszonyítva)
Üresen hagyott szavazólapok 1.241.498 3,07 (szavazatok számához viszonyítva)
Lista Szavazatok (%) Szavazatok száma Mandátumok száma Különbség az előző választásokhoz képest (%) Növekedés/Csökkenés
Baloldali Demokratikus Párt (PDS) 21,06 7.894.118 26 Növekedés0,70 Csökkenés12
Forza Italia (FI) 20,57 7.712.149 37 Csökkenés0,44 Növekedés7
Nemzeti Szövetség (AN) 15,66 5.870.491 28 Növekedés2,19 Növekedés5
Északi Liga (LN) 10,07 3.776.354 20 Növekedés1,71 Növekedés9
Kommunista Újjászerveződés Pártja (PRC) 8,57 3.213.748 20 Növekedés2,52 Növekedés9
Népiek Prodiért (PPI-SVP-PRI-UD) 6,81 2.554.072 4 - -
Kereszténydemokrata Centrum – Egyesült Kereszténydemokraták (CCD – CDU) 5,84 2.189.563 12 - -
Dini Listája (LD-RI) 4,34 1.627.380 8 - -
Zöldek Szövetsége (FdV) 2,50 938.665 0 Csökkenés0,20 Állandó
Pannella-Sgarbi Listája (LPS) 1,88 702.988 0 Csökkenés1,63 Állandó
Háromszínű Láng Szociális Mozgalom (MS-FT) 0,91 339.351 0 - -
Olasz Szocialista Párt (PS) 0,40 149.441 0 Csökkenés0,06 Állandó
Déli Akció Liga (LAM) 0,19 72.062 0 Növekedés0,04 Állandó
Északkeleti Unió (UNE) 0,17 63.934 0 - -
Union für Südtirol (UfS) 0,15 55.548 0 - -
Tiszta Kezek (MP) 0,12 44.935 0 - -
Mi Szicíliaiak – Szicíliai Nemzeti Front (NS – FNS) 0,11 41.001 0 - -
Szárd Akció Párt (PSdAz) 0,10 38.002 0 - -
Egyéb pártok 0,47 200.596 0 - -
Összesen[9] 100,00 37.484.398 155

Szenátus[szerkesztés]

Összesen (fő) Százalékos arány (%)
Választásra jogosultak száma 42.889.825  
Szavazók száma 35.260.803 82,21 (Választásra jogosultak számához viszonyítva)
Érvényes szavazatok 32.624.584 92,52 (szavazók számához viszonyítva)
Érvénytelen szavazatok 2.636.219 7,48 (szavazók számához viszonyítva)
Üresen hagyott szavazólapok 1.276.018 3,62 (szavazók számához viszonyítva)
Lista Szavazatok (%) Szavazatok száma Mandátumok száma Különbség az előző választásokhoz képest (%) Növekedés/Csökkenés
Olajfa[10] 39,89 13.013.276 152 - -
Szabadság Pólusa (PpL) 37,35 12.185.020 116 Növekedés13,74 Csökkenés30
Északi Liga (LN) 10,41 3.394.733 27 - -
Progresszívak 2,87 934.974 10 - -
Háromszínű Láng Szociális Mozgalom (MS-FT) 2,29 747.487 1 - -
Pannella-Sgarbi Listája (LPS) 1,56 509.826 1 Csökkenés0,76 Állandó
Olajfa – Szárd Akció Párt (Ulivo – PSdAz)[11] 1,29 421.331 5 - -
Olasz Szocialista Párt (PS) 0,88 286.426 0 Növekedés0,68 Állandó
Fenyő – SVP – PATT 0,55 178.425 2 - -
Tiszta Kezek (MP) 0,33 109.113 0 - -
Liga az Autonómiáért – Lombárd Szövetség 0,33 106.313 0 - -
Északkeleti Unió (UNE) 0,22 72.541 0 - -
Mi Szicíliaiak – Szicíliai Nemzeti Front (NS – FNS) 0,22 71.841 0 - -
Déli Akció Ligája (LAM) 0,20 66.750 0 - -
Zöldek (VV) 0,19 61.434 0 Csökkenés0,02 Állandó
Nyugdíjasok Pártja (PP) 0,19 60.640 0 - -
Szociáldemokrácia (DS) 0,18 60.016 0 - -
Szárd Nemzet (SN) 0,14 44.713 0 - -
Vallée d'Aoste – Autonomie Progrès Fédéralisme (VA-APF) 0,10 29.538 1 Növekedés0,02 Állandó
Más pártok 0,81 270.188 0 - -
Összesen[12] 100,00 32.624.584 315

Mandátumok[szerkesztés]

Képviselőház[szerkesztés]

A Camera dei Deputati mandátumai a XIII parlamenti ciklusban.
Lista Mandátumok száma
Olajfa[13]
Baloldali Demokratikus Párt
Kommunista Újjászerveződés Pártja
Progresszívek
Olajfa – Venetoi Autonómiai Liga
Dini Listája
Olajfa – Szárd Akció Párt
Népiek Prodiért
Déltiroli Néppárt
Teljes Olajfa 		228
26
20
15
14
8
4
4
3
322
Szabadság Pólusa
Forza Italia
Nemzeti Szövetség
Kereszténydemokrata Centrum – Egyesült Kereszténydemokraták
Teljes Szabadság Pólusa 		169
37
28
12
246
Északi Liga[14] 59
Déli Akció Párt 1
Demokrácia a Szabadság 1
Vallée d'Aoste – Autonomie Progrès Fédéralisme 1
Összesen 630

Szenátus[szerkesztés]

A Senato della Repubblica mandátumainak összetétele a XIII parlamenti ciklusban.
Lista Mandátumok száma
Olajfa'
Progresszívak
Olajfa – Szárd Akció Párt
Déltiroli Néppárt
Teljes Olajfa 		152
10
5
2
169
Szabadság Pólusa 116
Északi Liga 27
Pannella-Sgarbi Listája 1
Háromszínű Láng Szociális Mozgalom 1
Vallée d'Aoste – Autonomie Progrès Fédéralisme 1
Összesen 315

Területi eredmények[szerkesztés]

Nagy pártok eredményei az egyéni választókerületekben a Camera dei Deputati mandátumaira.

A Romano Prodi vezette Olajfa koalíció győzelmet aratott Basilicataban, Emilia-Romagnaban (kivéve Piacenza megyét), Liguriaban (kivéve Imperia megyét), Pugliaban (kivéve Bari és Brindisi megyében), Toszkánában (kivéve Lucca megyét) Marcheben és Umbriaban. Megyei szinten Teramo (Abruzzo), Crotone (Calabria), Avellino (Campania), Mantova (Lombardia), Campobasso (Molise), Nuoro (Szardínia) és Rovigo megyében (Veneto) aratott győzelmet a balközép koalíció.[15]

Az Olajfa-koalíció külső támogatója az Kommunista Újraalapítás Pártja története legjobb eredményét érte el: Toszkánában 12, Lazio, Piemont és Calabria régiókban 10%-ot ért el.

A Silvio Berlusconi vezette jobbközép Szabadság Pólusa meghódította Abruzzo (kivéve Teramo megye), Calabria (kivéve Crotone megye), Lazio , Piemonte ( kivéve Cuneo és Verbania megyéket), Szardínia (kivéve Nuoro megye) és Szicília tartományokat. Megyei szinten Piacenza (Emilia-Romagna), Trieszt (Friuli-Venezia Giulia), Imperia (Liguria), Lodi, Milánó, Pavia (Lombardia), Isernia (Molise), Bari és Brindisi (Puglia) valamint Lucca megyében (Toszkána) győzött.[15] A szövetségen belül a Nemzeti Szövetség legjobb eredményt Lazióban 28.9 illetve Calabriában 23.4%-kal érte el.

Az Umberto Bossi vezette Északi Liga Friuli-Venezia Giulia (kivéve Trieszt megye), Veneto (kivéve Rovigo megye) és Lombardia (kivéve Pavia, Mantova, Lodi és Milánó megyéket) tartományban aratott győzelmet. Megyei szinten Cuneo és Verbania megyék (Piemonte) és Trento autonóm megyét (Trentino Alto Adige).[15]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Archivio storico delle elezioni - 1996. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ http://www.corriere.it/politica/speciali/2013/elezioni-legge-elettorale/notizie/legge-mattarella-mattarellum_dd2abc0e-c849-11e2-8fbd-d55cdeb0d621.shtml
  3. ↑ Archivált másolat. [2016. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 16.)
  4. ↑ Veneto 1 e Veneto 2 kivételével, minden választókerületben ez a lista szerepelt. Nem szerepelnek benne azok az egyéni jelöltek, akik a Progresszívek jelöltjeként indultak.
  5. ↑ A Veneto 1 e Veneto 2-es választókerületkben indultak így a lista jelöltjei.
  6. ↑ Néhány választókerületben indult a lista
  7. ↑ Ez a lista csak Szardínia választókerületében létezett.
  8. ↑ Ministero dell'Interno - archivio storico delle Elezioni
  9. ↑ Ministero dell'Interno - Archivio Storico Elezioni
  10. ↑ Szardínia választókerületében nem ezen a néven volt jelen
  11. ↑ A lista csak Szardínia választókerületében létezett.
  12. ↑ Ministero dell'interno - Archivio Storico Elezioni
  13. ↑ többségi mandátumok
  14. ↑ 39 többségi mandátum e 20 kompenzáció listás, arányos mandátum
  15. ↑ a b c http://elezionistorico.interno.it/index.php?tpel=C&dtel=21/04/1996&tpa=I&tpe=A&lev0=0&levsut0=0&es0=S&ms=S

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=1996-os_olaszországi_parlamenti_választások&oldid=26217232”