Üvegházhatású gázok
Az üvegházhatású gázok olyan gázok, melyek elnyelik és kisugározzák az infravörös hullámhosszú fényt, ami az üvegházhatáshoz vezet. A Föld légkörében a legfontosabb üvegházhatású gázok a vízgőz, a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és az ózon. A Naprendszerben a jelenség nem csupán a Földön, de a Vénuszon, a Marson és a Titánon is megfigyelhető. Az üvegházhatású gázok jelentős mértékben befolyásolják a Föld hőmérsékletét, azok nélkül a bolygó 33 °C-kal hidegebb lenne.[1][2][3]
Az ipari forradalom kezdete óta azonban a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt a légkör szén-dioxid tartalma jelentős mértékben, 280 ppm-ről 400 ppm fölé emelkedett, jóllehet a kibocsátás jelentős része felszívódott a szénciklus során.[4][5]
Gázok a Föld légkörében
Üvegházhatású gázok
Az üvegházhatású gázok azok a gázok, melyek elnyelik és visszasugározzák az infravörös sugárzást a Föld felszínére. Úgymond csökkentik ezek a gázok a Föld felé sugárzott hő „visszaverődését” a világűrbe. Hasonló, eléggé látványos, bár fizikailag mással magyarázható eseményt bárki tapasztalhat derült időben, forró nyáron, ha betesz egy hőmérőt egy lezárt fémautóba. A belső hőmérséklet jóval nagyobb értéket fog mutatni, mint a külső. Az üvegházhatás szempontjából kifejtett hatásukat összehasonlíthatjuk a GWP (global warming potential) értékekkel, így pl. a CO2 és a metán 1:23 arányban hat a légkörre. Az értékeket 100 évre számítva közlik (az ipari forradalom előtt, és 2000-ben mérve). A Föld légkörében – előfordulásuk gyakorisága szerint – ezek a következőek:
- Vízgőz
- Szén-dioxid
- Metán
- Dinitrogén-oxid
- Ózon
Gáz | Képlet | GWPa | Légköri tart.idő (év) | Légköri koncentráció | Változás (%) |
---|---|---|---|---|---|
szén-dioxid | CO2 | 1 | 50-200 | 280 ↑ 368 ppmv | +31 |
metán | CH4 | 23 | 8,4-12 | 700 ↑ 1750 ppbv | +151 |
dinitrogén-oxid | N2O | 314 | 120 | 270 ↑ 316 ppbv | +17 |
kén-hexafluorid | SF6 | 22200 | 3200 | 0 ↑ 4 pptv | |
részlegesen fluorozott szénhidrogének (HFC-k) | |||||
HFC-23 | CHF3 | 12 000 | 260 | 0 ↑ 14 pptv | |
HFC-134a | CH2FCF3 | 1300 | 14 | 0 ↑ 7,5 pptv | |
HFC-143a | C2H3F3 | 3800 | 48 | ||
perfluorozott szénhidrogének (PFC-k) | |||||
tetrafluormetán | CF4 | 6500 | 50 000 | 0 ↑ 72 pptv | |
perfluor-etán | C2F6 | 9200 | 10 000 | ||
perfluor-propán | C3F8 | 7000 | 2600 | ||
perfluor-hexán | C6F14 | 9000 | 3200 | ||
teljesen halogénezett (más néven kemény) freonok (CFC-k) | |||||
CFC-11 | CFCl3 | 4600 | 45 | 0 ↑ 268 pptv | |
CFC-12 | CF2Cl2 | 10 600 | 102 | 0 ↑ 533 pptv | |
CFC-113 | CF2CFCl3 | 6000 | 85 | 0 ↑ 84 pptv | |
halonok | |||||
H-1211 | CBrClF2 | 1300 | 11 | 0 ↑ 4 pptv | |
H-1301 | CBrF3 | 6900 | 65 | 0 ↑ 2 pptv | |
részlegesen halogénezett (más néven hidrogénezett vagy lágy) freonok (HCFC-k) | |||||
HCFC-22 | CHF2Cl | 1700 | 12 | 0 ↑ 132 pptv | |
HCFC-142b | CH3CF2Cl | 2400 | 19 | 0 ↑ 11 pptv |
(forrás: IPCC 2001)
Jegyzetek
- ↑ Karl TR, Trenberth KE (2003). „Modern global climate change”. Science 302 (5651), 1719–23. o. DOI:10.1126/science.1090228. PMID 14657489.
- ↑ Le Treut H., Somerville R., Cubasch U., Ding Y., Mauritzen C., Mokssit A., Peterson T. and Prather M.. Historical overview of climate change science. In: Climate change 2007: The physical science basis. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change (Solomon S., Qin D., Manning M., Chen Z., Marquis M., Averyt K.B., Tignor M. and Miller H.L., editors) (PDF), Cambridge University Press (2007). Hozzáférés ideje: 2008. december 14.
- ↑ NASA Science Mission Directorate article on the water cycle. Nasascience.nasa.gov. [2009. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 16.)
- ↑ Frequently asked global change questions. Carbon Dioxide Information Analysis Center. [2011. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 26.)
- ↑ ESRL Web Team: Trends in carbon dioxide. Esrl.noaa.gov, 2008. január 14. (Hozzáférés: 2015. július 4.)
További információk
- Nemzetközi együttműködés az éghajlatváltozás veszélyének, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére
- Az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása Magyarországon. Az ENSZ Éghajlatváltozási keretegyezményben foglalt kötelezettségek áttekintése és végrehajtásuk értékelése; szerk. Pálvölgyi Tamás, Faragó Tibor; FFB, Bp., 1995 (Fenntartható fejlődés és környezet)
- Klímavédelem a fejlett országokban. Közös politikák és összehangolt intézkedések lehetőségei az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére; szerk. Pálvölgyi Tamás; KTM, Bp., 1997 (Szemelvények az OECD környezetpolitikájából)
- Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Kiotói jegyzőkönyv az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményéhez és a hazai feladatok; szerk. Faragó Tibor; FFB, Bp., 1998 (Fenntartható fejlődés és környezet)
- Fenntartható energiagazdálkodás és környezetvédelem. Magyarországi energetika és környezet: helyzetelemzés és jövőkép. Az energiahatékonyság javításának és az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének gazdasági feltételei Magyarországon; szerk. Ürge-Vorsatz Diana et al.; BMGE Környezetgazdaságtan és Jog Tanszék, Bp., 2000
- Faragó Tibor–Kerényi Attila: Nemzetközi együttműködés az éghajlatváltozás veszélyének, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére; Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium–Debreceni Egyetem, Bp.–Debrecen, 2003
- Üvegházhatású gázok modellezése a mezőgazdaságban; Westsik Vilmos Nyírségi Tájfejlesztési Alapítvány, Debrecen–Nyíregyháza, 2004
- Lukács Ákos: A mezőgazdasági üvegházhatású gáz csökkentés karbonpiaci protokolljainak és hitelesített módszertanainak bemutatása; Szt. István Egyetem, Gödöllő, 2009 (OBEKK tudományos szakmai kiadványok)
- Gémesi Zsolt: Üvegházhatású gázok megkötése biológiai úton – mikroalgák szaporítása füstgáz komponensek leválasztásával; Szt. István Egyetem, Gödöllő, 2009 (OBEKK tudományos szakmai kiadványok)