Államforma
Az államforma az államfő hatalmának eredetét, legitimitását, jogállását írja le. Meghatározza az államfői tisztség keletkezésének és megszűnésének a módját.[1] Egy állam alapvetően három fontos jellemzővel írható le. Ezek az államforma, a kormányforma és az államszerkezet. Az angolszász jogrendszerekben az állam és kormány szinonim fogalmak, az állam jogtudományi absztrakció, míg a kormány az állami szervek összessége. Ezzel szemben az általános európai fogalom a hatalommegosztás felől közelíti meg a kérdést.
Alapvetően kétféle államforma létezik: monarchia, melyben az államfő az uralkodó (monarcha), annak hiányában pedig a kormányzó; és köztársaság, ahol az államfő legtöbb esetben a köztársasági elnök tisztséget viseli, de természetesen vannak ettől eltérő megnevezések is (pl. elnök, dózse). A monarchiákban és a köztársaságokban egyaránt kétféleképpen szerezheti tisztségét az államfő: örökléssel vagy megválasztással; megbízatásának időtartama pedig szintén kétféle lehet mindkét államforma esetében: határozott vagy határozatlan idejű, ez utóbbi esetében rendszerint az államfő haláláig viseli címét. Az, hogy a hatalomgyakorlás hogyan történik, tehát a monarchia alkotmányos monarchia vagy abszolút monarchia, a köztársaság pedig parlamentáris köztársaság, elnöki (prezidenciális) köztársaság vagy népköztársaság, az már a fent említett kormányforma kérdése, nincs köze az államforma meghatározásához.
Mindkét államforma ősi, tulajdonképpen egyidős az emberi civilizációval. Az emberiség történetének nagy részében a monarchiák voltak többségben, szemben napjainkkal, amikor a köztársaság a gyakoribb államforma.
Államformák
Lényegében két államformát különböztetünk meg, ezek a monarchia és a köztársaság.[1][2]
Monarchia
Ha az államfő uralkodó, aki hatalmát örökléssel, választással kombinált örökléssel vagy választással szerzi és haláláig vagy határozott ideig tarthatja meg azt.
Köztársaság
Ha az állam élén nem uralkodó áll. Hatalmát választással és örökléssel is szerezheti, hivatali ideje szintén lehet határozott vagy határozatlan idejű.
Átmeneti államformák
Léteznek azonban ún. átmeneti államformák is, ugyanis ezzel a fogalompárral nem mindig lehetséges maradéktalanul leírni egy adott állam formáját.[3]
Ezen államok államformájának pontos meghatározása nehéz feladat, de ettől függetlenül mindenképpen beilleszthetők vagy a köztársaság vagy a monarchia kategóriájába.
Történelmi és elméleti államformák
- autarchia az államfő teljhatalommal rendelkezik
- demarchia az államfő(ke)t sorsolják
- hierarchia a főhatalom egy rangsorolt testületé; főpapok főhatalma
- panarchia egyetemes rend és uralom
- sinarchia egyesült szuverenitás
A főhatalmat gyakorlók száma alapján
- anarchia nincs főhatalom
- monarchia a főhatalmat egy ember gyakorolja
- tetrarchia a főhatalmat négy ember gyakorolja
- heptarchia a főhatalmat hét ember gyakorolja
- oktarchia a főhatalmat nyolc ember gyakorolja
- dodekarchia a főhatalmat tizenkét ember gyakorolja
- tridekarchia a főhatalmat tizenhárom ember gyakorolja
- pentadekarchia a főhatalmat tizenöt ember gyakorolja
- heptadekarchia a főhatalmat tizenhét ember gyakorolja
- nonadekarchia a főhatalmat tizenkilenc ember gyakorolja
- oktadekarchia a főhatalmat tizennyolc ember gyakorolja
- oligarchia a főhatalmat kevesen gyakorolják
- polyarchia a főhatalmat sokan gyakorolják
A főhatalmat gyakorlók neme alapján
- andrarchia a főhatalmat férfiak gyakorolják
- ginarchia a főhatalmat nők gyakorolják
- matriarchia a főhatalmat nők és a családanyák gyakorolják
- patriarchia a főhatalmat férfiak és családapák gyakorolják
Jegyzetek
Források
- ↑ Államformák és kormányformák – juris.u-szeged.hu: Államformák és kormányformák. www.juris.u-szeged.hu (Hozzáférés: 2014. október 31.)
- ↑ Kukorelly: Állam- és kormányformák: Kukorelli István: Államformák és kormányformák: Előadásvázlat. alkjog.elte.hu (Hozzáférés: 2014. október 31.) arch
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- ↑ Kukorelli: Alkotmánytan I. Szerk. Kukorelli István. Budapest: Osiris Kiadó. 2007. ISBN 978-963-389-902-1