Zay Ferenc
| Zay Ferenc | |
 | |
| Született | 1498[1] nem ismert |
| Elhunyt | 1570. október 10. (71-72 évesen)[1] nem ismert |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | főispán (1550–, Külső-Szolnok vármegye) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zay Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csömöri báró Zay Ferenc (1498 – 1570. október 10.), kiváló diplomata, királyi udvarnok, főispán, Felső-Magyarország főkapitánya, történetíró.
Élete
Zay Péter és lunkai és zeleméri Kamarás Borbála fia. Fiatal korában 1526-ban részt vett a mohácsi csatában; 1528-ban királyi udvarnok volt, 1550-ben az egri vár várnagya, 1552-ben az akkor épült szolnoki vár első kapitánya és Külső-Szolnok vármegye főispánja. 1553-ban a naszádosok kapitánya lett.
„Vitézsége, ügyessége és jeles elmetehetsége” még fontosabb állami szolgálatokban tűnt fel, mikor 1555-ben Verancsics Antallal a török udvarhoz küldték követségbe. 1560. július 1-jén I. Ferdinánd király hű és fontos szolgálataiért „mindkét nembeli gyermekeivel és utódaival az ország bárói és mágnásai sorába” emelte; 1568-ban pedig kassai és Felső-Magyarország főkapitányává nevezte ki.
1562. március 4-én ő és Balassa Menyhért serege a hadadi csatában leverte János Zsigmondot.
Családja
Első felesége garai Bánffy Borbála (?–1569)volt, akivel nagy hozományhoz jutott, nyolc gyermekük született:
- Péter (?); neje: poltári Soós Katalin
- János (?); neje: felsőkubini és nagyolaszi Kubinyi Borbála
- László (1547–1590) Véglesvár kapitánya, királyi főasztalnokmester; neje: Felizitas von Puecheim
- András (?); neje: nagyapponyi Apponyi Orsolya
- Magdolna (?); öt alkalommal ment férjhez
- Anna (?); férje: körösszeghi és adorjáni Csáky Pál
- Lőrinc (?); neje: orbovai báró Jakussith Sára
- Borbála (?); férje: petrőczi és kászavári Petrőczy Miklós
1569-ben azonban Zay báró megözvegyült, így 1566-ban ismét megnősült. Ekkor Mindszenti Katalint vette el, akitől egyetlen fia született:
- Miklós (1568-?); neje: páni Török Erzsébet
Műve
- De Scepusiensis belli initio & praeludio a. 1560. (M. G. Kovachich, Scriptores rerum hungaricarum minores I. Budae, 1798. 5.)
Származása
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kapcsolódó szócikkek
Források
- A Zay családfa
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Thallóczi Lajos: Csömöri báró Zay Ferencz
Jegyzetek
- ↑ a b Zay von Csömör, Franz Freiherr von (BLKÖ)
- ↑ Miroslav Marek: Zay de Csömör 0 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2008. május 30. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
- ↑ Miroslav Marek: Zay de Csömör (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. február 13. (Hozzáférés: 2015. április 23.)