Zámbó Diána

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zámbó Diána
Személyes adatok
Teljes névZámbó Diána
BecenévDia
Születési dátum1978. január 19. (46 éves)
Születési helySzékesfehérvár, Magyarország
Állampolgárságmagyar
Magasság156 cm
Testsúly43 kg
Versenyzői adatok
Versenyszámpillangóúszás, hátúszás, vegyesúszás, mellúszás
KlubMozgásjavító DSK, HOSC, VUK, TVSE
EdzőJafcsák Péter, Gyenge Zsigmond, Szilágyi Gergely, Jakabos Ildikó, Magyarovits Zoltán, Sirkóné Kocsis Márta
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Úszás
Paralimpiai játékok
bronz
1992, Barcelona
50 m pillangó
arany
1996, Atlanta
4 × 50 m vegyes
Világbajnokság
arany
1994, Valletta
4 × 50 m vegyes
bronz
2006, Durban
50 m pillangó
Európa-bajnokság
bronz
1995, Perpignan
4 × 50 m vegyes
bronz
1999, Braunschweig
50 m pillangó
arany
2009, Reykjavík
50 m pillangó
ezüst
2009, Reykjavík
4 × 50 m vegyes
ezüst
2011, Berlin
4 × 50 m vegyes
bronz
2011, Berlin
4 × 50 m gyors
bronz
2011, Berlin
50 m hát

Zámbó Diána (Székesfehérvár, 1978. január 19. –)[1] paralimpiai bajnok, világbajnok, Európa-bajnok para-úszó, úszóedző, informatikus.

Sportpályafutása[szerkesztés]

1991-1996[szerkesztés]

Arthrogryphosis nevű fejlődési rendellenességgel született, mely a végtagok ízületi merevségét jelenti, esetében leginkább felső végtagjai érintettek.[2] Első éveit a Fejér megyei Zámolyon töltötte, innen került a budapesti Mozgásjavító Általános Iskolába, ahol nyolcévesen ismerkedett meg az úszással. Pályafutása során S5, S6, SB6 és SM5 sérültségi kategóriákban versenyzett, számos klubban megfordult, jónéhány edző irányítása alatt. Tehetsége hamar megmutatkozott, a korosztályos versenyek után korán jöttek a komolyabb eredmények is, így 13 éves korában már a válogatott tagja lett és indulhatott a Barcelonában megrendezésre került Európa-bajnokságon, ahol egy ötödik és egy hatodik helyet szerzett.[3] A barcelonai paralimpián a csapat legfiatalabb tagjaként 50 méteres pillangóúszásban bronzérmet szerzett, míg 100 m háton hetedik helyezést ért el.[4] 1994-re a Mozgásjavító DSK csapatától a Halassy Olivér SC-be igazolt, ettől az évtől lett a 4 × 50 méteres vegyesváltó tagja is, mellyel a Vallettában rendezett világbajnokságon világbajnoki címet szereztek, időeredményük világcsúcsot is jelentett.[5] Az egy évvel későbbi franciaországi Európa-bajnokságon a vegyesváltó bronzérmet szerzett. Pályafutása legnagyobb sikerét az atlantai paralimpián érte el, ahol a 4 × 50 méteres női vegyesváltó tagjaként Engelhardt Katalin, Járomi Mónika és Ráczkó Gitta mellett paralimpiai bajnoki címet szerzett. Kalandos verseny volt, már maga a rajt sem volt zökkenőmentes, az indulásuk is veszélybe került, mivel nem találták a csapat nevezési lapját. Végül meglett, a váltó pedig eredetileg a második helyen csapott a célba, de a győztes franciákat szabálytalan úszás miatt kizárták, így a mieinkhez kerülhetett a győzelem, ráadásul új paralimpiai csúcsot is felállítottak.[6]

1997-2006[szerkesztés]

Egyetemi tanulmányai miatt 1996-ban Veszprémbe költözött, néhány hónapra fel is hagyott az úszással. Következő év tavaszán tért vissza az uszodába, de mivel egyedül, edző nélkül készült az Európa-bajnokságra, eredményei nem érték el az elvárt szintet, a kontinensviadalra nem jutott ki. 1997 őszén kereste fel a Veszprémi Úszó Klubot azzal, hogy szeretne náluk versenyezni. Ő volt az egyesület első mozgáskorlátozott versenyzője. Az első időszakban felzárkózás céljából külön készült, majd ép társaival együtt edzett, Gyenge Zsigmond edző irányítása alatt.[7] Az 1999-es braunschweigi EB-n aratta legnagyobb sikerét a klub színeiben, 50 m pillangón bronzérmet szerzett.[8] A Sydney-i paralimpián 100 m háton hatodik, 50 pillangón nyolcadik helyezést ért el. A 2001-es stockholmi EB-n tovább gyarapíthatta pontszerző helyezései számát, 200 m vegyesen negyedik lett.[9] A 2002-es argentin világbajnokságon 100 m háton szintén nyolcadik lett. 2004 januárjában edzője tragikus hirtelenséggel elhunyt.[10] majd későbbi edzőjével Szilágyi Gergellyel Tatabányára a Tatabányai Vízmű Sport Klubba igazolt. A paralimpiai felkészülés során 2004-ben úszott egy világcsúcsot is,[6] majd a paralimpián két számban, 50 m pillangón illetve 50 m háton, egy negyedik, valamint egy ötödik helyezést gyűjtött be.[11] 2006-ban a márciusi rövidpályás országos bajnokságon Budapesten három számban, 50 m háton, 50 m m mellen és 50 m pillangón volt a mezőny legjobbja.[12] Májusban a nagypályás OB-n hasonlóan sikeresen szerepelt, 100 m mellen, 50 m pillangón, 50 m háton, 50 m gyorson és 200 m vegyesen szerzett előséget.[13] Novemberben az osztrák nyílt bajnokságon négy számban nem talált legyőzőre, 50 m gyorson, 50 m háton, 100 m gyorson és 100 m mellen is diadalmaskodott. Az év zárásaként a dél-afrikai világbajnokságon, Durbanban 50 m pillangón hosszú évek után újra érmet szerzett világversenyen, a dobogó harmadik fokára állhatott fel.[14]

2007-2012[szerkesztés]

2007-ben több más verseny mellett elindult az országos bajnokságon, melynek abban az évben Székesfehérvár adott otthont. Hat számban tudott győzni, 50 m gyors, 50 m pillangó és 50 m hát, 100 m gyors és 100 m mell, valamint Engelhardt Katalin, Ráczkó Gitta és Kézdi Réka mellett tagja volt az 1996 óta ebben az évben először rajthoz álló 4 × 50 m vegyesváltónak is, mellyel szintén aranyat szereztek. Ismét részt vett a salzburgi osztrák nyílt bajnokságban, ahol ötször győzött, a Szlovákia Kupán, ahol nyolc számban – 50 m gyors, 50 m hát, 50 m pillangó, 100 m pillangó, 100 m mell, 100 m hát, 200 m gyors és 200 m vegyes – aranyat, 50 m mellen pedig ezüstöt szerzett. A berlini világkupán 100 m pillangón új világcsúcsot úszott, 50 m pillangón, 50 m háton és 100 m háton ezüstöt, míg 50 m háton és 200 m vegyesen bronzérmet szerzett.[15] A dán nyílt bajnokságon, Esbjergben 50 m pillangón nyerni tudott, 50 és 100 m mellen pedig második lett. Az év második felében sajnálatos módon ismét edzőváltásra kényszerült. Ezt követően rövid időre Jakabos Ildikó lett a trénere, majd a londoni paralimpiáig Magyarovits Zoltán vállalta mellette az edzőséget.[16] Ezt követően pályafutása befejezéséig Kocsis Márta tanítványa volt. A 2008-as év nem csak újabb paralimpiát, hanem újabb világcsúcsot is hozott számára, a német nyílt bajnokságon úszva a 100 m pillangó számában javította meg saját, előző évben felállított rekordját. Ezen felül 50 m pillangón és 100 m háton egy-egy bronzérmet szerzett, valamint négy további számban volt pontszerző, illetve helyezett.[17] A jubileumi, 30. Szlovákia Kupán három elsőséget – 50 m pillangó, 100 m pillangó és 100 m hát -, három ezüstöt (50 m gyors, 50 m hát és 200 m gyors) és két bronzot szerzett 100 m gyorson és 100 m mellen Pozsonyban. Ekkor úszta meg a paralimpiai részvételhez szükséges szintet is. Az országos bajnokságon 50 m pillangón, 50 m háton, 100 m pillangón és 100 m háton aranyérmet nyert, 50 m és 100 m gyorson pedig a dobogó második fokára állhatott fel. A pekingi paralimpián 50 m háton ötödik, 200 m gyorson pedig 10. helyen végzett. 2009 volt pályafutása kései szakaszának egyik legsikeresebb éve, hiszen Reykjavíkban olyan érmet akasztottak a nyakába, amely még hiányzott a gyűjteményéből: 50 m pillangón Európa-bajnoki címet szerzett, míg a 4 × 50 m vegyesváltó tagjaként egy ezüstéremnek örülhetett.[18] Az osztrák nyílt bajnokságon újfent remekelt, hiszen négy számban, 50 m háton és 50 m pillangón, valamint a két váltóban utasította maga mögé a mezőnyt. 2010-ben Eindhovenben, a világbajnokságon három egyéni számban, 50 m pillangó és 50 m hát, valamint 200 m vegyes és a két váltóban ért el pontszerző, ötödik, hatodik és hetedik helyeket.[19] 2011-ben ismét javultak eredményei, soha annyi érmet nem nyert világversenyen, mint ebben az évben Bécsben; szám szerint hármat. 50 m háton a 4 × 50 m gyorsváltóhoz hasonlóan bronzérmet szerzett, a vegyesváltó tagjaként pedig második lett.[20] 2012-ben a paralimpiai felkészülés jegyében indult az egri országos bajnokságon is, ahol 200 m vegyesen aranyat, 50 m háton ezüstöt, 50 pillangón pedig bronzérmet szerzett. Egy brit felkészülési versenyen Sheffieldben 50 m háton aranyat nyert, 200 m vegyesen ezüstöt szerzett, 50 m pillangón pedig a dobogó legalsó fokára állhatott fel. A londoni paralimpiát és egyben versenyzői pályafutását egy 8. hellyel zárta 50 m pillangón.

Rekordjai[szerkesztés]

  • 4 × 50 m vegyesváltó (VB, Málta, 1994) - világcsúcs
  • 4 × 50 m vegyesváltó (paralimpia, Atlanta, USA, 1996) – paralimpiai csúcs
  • 100 m pillangó (német nyílt bajnokság, Berlin, 2004) - világcsúcs
  • 100 m pillangó (Világkupa, Berlin, 2007) - világcsúcs
  • 100 m pillangó (német nyílt bajnokság, Berlin, 2008) - világcsúcs

Eredményei[szerkesztés]

  • paralimpiai bajnok (1996)
  • világbajnok (1994)
  • Európa-bajnok (2009)
  • paralimpiai bronzérmes (1992)
  • világbajnoki bronzérmes (2006)
  • kétszeres Európa-bajnoki ezüstérmes (2009, 2011)
  • háromszoros Európa-bajnoki bronzérmes (1999, 2011)

Edzőként[szerkesztés]

A szakma alapjait még a 2000-es évek elején egykori mesterétől, Gyenge Zsigmondtól leste el. Edzői képesítését 2004-ben szerezte meg, majd Tatabányára igazolt és gyerekek úszásoktatásával kezdett foglalkozni. Szeretett volna mozgáskorlátozott gyerekeket is bevonni a munkába, de a városban korábban nem volt lehetőség sérült gyerekek számára arra, hogy megismerkedjenek az úszás alapjaival, ő honosította meg ezt a lehetőséget a bányászvárosban.[16] Első fogyatékkal élő tanítványa 2004 decemberében érkezett hozzá, 2012 novemberében pedig már hét olyan sérült tanítványa volt, akiket eredményeiknek köszönhetően versenyeken is tudott indítani.[21]

Tanulmányai[szerkesztés]

1996-ban érettségizett a zuglói Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskolában, ahol számítástechnikai programozó képesítést szerzett.[3] 2001-ben diplomázott a Veszprémi Egyetem informatika szakán, ahol informatikatanári diplomát szerzett. 2002-ben felvételt nyert a Veszprémi Egyetem Kémia Doktori Iskolájába. Két évvel később Veszprémből Tatabányára költözött, doktori tanulmányait abbahagyta.[22] Úszóedzői képzettséget a Fitness Akadémia keretein belül szerzett 2004-ben.

Családja[szerkesztés]

Férjezett, két gyermeke van.

Kitüntetései, elismerései[szerkesztés]

  • Magyar Köztársaság Jó Tanulója – Jó Sportolója (1991)[23]
  • Köztársasági Elnöki Elismerés (1992)[24]
  • Magyar Köztársaság Jó Tanulója – Jó Sportolója (1992)[25]
  • Magyar Köztársaság Jó Tanulója – Jó Sportolója (1996)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1996)[26]
  • Az Év Mozgáskorlátozott Csapatának tagja (1996)
  • Királynék Városa Arany Fokozatú Elismerés (2000)[27]
  • Komárom-Esztergom megye legjobb sportolója (2004)[28]
  • Miniszteri Elismerő Oklevél (2007)[29]
  • Aranylánc köztársasági címeres medalionnal (2008)[30]
  • Tatabánya Város Díszoklevele (2008)[31]
  • Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt (2009)[32]
  • Komárom-Esztergom megye legjobb női sportolója (2009)[33]
  • Fogyatékkal Élők Komárom-Esztergom Megyei Sportszövetségének különdíja (2010)[34]
  • Paralimpiai fotópályázat különdíja (2012)
  • Zámolyért-díj (2013)[35]
  • Halassy Olivér-díj (2021)[36]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Zámbó Diána. In Donát Tamás: Veszprém megye olimpikonjai: Athéntól Athénig. (hely nélkül): Donát Bt. 2005. 200. o. ISBN 963-218-228-6  
  2. ↑ Zámbó Diána. In dr. Ambrus Péter: Nincs akadály. Budapest: Garbo Kiadó. 2015. 237. o. ISBN 978-615-5007-68-2  
  3. ↑ a b Péntek Sándor: Zámbó Diána 19 éve válogatott. kemsport.hu, 2010. január 24. (Hozzáférés: 2017. szeptember 25.)
  4. ↑ A magyar sport idei éremkovácsai. Petőfi Népe, XLVII. évf. 304. sz. (1992. december 28.) 10. o.
  5. ↑ Zámbó Diána. In dr. Ambrus Péter: Nincs akadály. Budapest: Garbo Kiadó. 2015. 241. o. ISBN 978-615-5007-68-2  
  6. ↑ a b Diána éremért utazik Athénba: A világcsúcstartó nevezési lapját elkeverték az atlantai paralimpián. 24 Óra, XV. évf. 213. sz. (2004. szeptember 11.) 15. o. ISSN 1416-8650
  7. ↑ Zámbó Diána. In dr. Ambrus Péter: Nincs akadály. Budapest: Garbo Kiadó. 2015. 242–243. o. ISBN 978-615-5007-68-2  
  8. ↑ Parasport. Nemzeti Sport, X. évf. 225. sz. (2009. augusztus 18.) 13. o. ISSN 0866-2517
  9. ↑ Vereczkei ismét aranyérmes. Petőfi Népe, LVI. évf. 182. sz. (2001. augusztus 6.)
  10. ↑ Elhunyt Gyenge Zsigmond. indexvp.infornax.hu, 2004. január 7. [2017. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 25.)
  11. ↑ Zámbó ötödik. 24 Óra, XV. évf. 222. sz. (2004. szeptember 22.) 15. o. ISSN 1416-8650
  12. ↑ Zámbó Diána három aranyérmet szerzett. 24 Óra, XVII. évf. 75. sz. (2006. március 30.) 15. o. ISSN 1416-8650
  13. ↑ PNL: Paraúszó OB-t rendezett Pécs. pecsinapilap.hu, 2006. május 2. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  14. ↑ PNL: Zámbó Diána harmadik helyezett - sport. sport-net.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  15. ↑ M.H: Hatszor duplázott az OB-n Zámbó Diána. 24 Óra, XVIII. évf. 142. sz. (2007. június 20.) 15. o. ISSN 1416-8650
  16. ↑ a b Történetünk. members.chello.hu. [2017. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 29.)
  17. ↑ Zámbó saját világcsúcsát döntötte meg Berlinben. kemma.hu, 2008. június 14. [2017. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 29.)
  18. ↑ Köszöntötték az aranyérmest: Zámbó Diána mostani sikerének örül legjobban. 24 Óra, XX. évf. 270. sz. (2009. november 18.) 15. o. ISSN 1416-8650
  19. ↑ Results (Individual) (pdf). feddf.es. (Hozzáférés: 2017. szeptember 28.)
  20. ↑ Dia Londonra Londonba készül: A tatabányai úszó háromhetes edzőtáborba utazik a ködös Albionba. 24 Óra, XXII. évf. 257. sz. (2011. november 3.) 13. o. ISSN 1416-8650
  21. ↑ [www.fmsz.hu/download/Úszás/jegyzokonyv.docx Jegyzőkönyv]. fmsz.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 30.)
  22. ↑ Zámbó Diána. In dr. Ambrus Péter: Nincs akadály. Budapest: Garbo Kiadó. 2015. 245. o. ISBN 978-615-5007-68-2  
  23. ↑ A Magyar Köztársaság Jó Tanulója – Jó Sportolója 1991. évi nyertesei. Nemzeti Sport, II. évf. 349. sz. (1991. december 21.) 11. o. ISSN 0866-2517
  24. ↑ A paraolimpikonok köszöntése. Tolnai Népújság, III. évf. 241. sz. (1992. október 12.) 13. o. ISSN 0865-9028
  25. ↑ Jó tanulók – jó sportolók. Nemzeti Sport, III. évf. 349. sz. (1992. december 19.) 9. o. ISSN 0866-2517
  26. ↑ Paralimpikonok kitüntetése. Új Kelet, III. évf. 238. sz. (1996. október 11.) 14. o.
  27. ↑ Veszprémi kitüntetések. Nemzeti Sport, XI. évf. 351. sz. (2000. december 24.) 10. o. ISSN 0866-2517
  28. ↑ Megyénk legjobbjait díjazták: Idén nem állítottak rangsort a szervezők. 24 Óra, XVI. évf. 35. sz. (2005. február 11.) 15. o. ISSN 1416-8650
  29. ↑ Vörös és Cseh mellett Zámbó Diánát is díjazták. 24 Óra, XVIII. évf. 137. sz. (2007. június 14.) 15. o. ISSN 1416-8650
  30. ↑ Az Önkormányzati Minisztériumban és a Parlamentben is fogadták az eredményes sportolókat. members.chello.hu, 2010. október 10. [2017. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 30.)
  31. ↑ Olimpikonjait köszöntötte Tatabánya. members.chello.hu, 2010. október 3. [2017. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 30.)
  32. ↑ A terv már kész, támogatókra vár. 24 Óra, XX. évf. 89. sz. (2009. április 16.) 14. o. ISSN 1416-8650
  33. ↑ Sportgála 2009: A megye legjobb sportolói. kemsport.hu, 2010. február 25. (Hozzáférés: 2017. szeptember 30.)
  34. ↑ A FÉKEMSZ ünnepi közgyűlése. kemsport.hu, 2010. január 17. (Hozzáférés: 2017. szeptember 30.)
  35. ↑ 2013-as év kitüntetettjei. Zámoly község lapja, XXI. évf. 9. sz. (2013. szeptember) 3. o.
  36. ↑ Magyar Paralimpiai Bizottság elnökségének díjazottjai. hparalimpia.hu. Magyar Paralimpiai Bizottság. (Hozzáférés: 2023. május 30.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zámbó_Diána&oldid=27036375”